Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Fenntartható a büdzsé, de a háború módosíthatja
– A szerdáig érvényes tudásunk szerint olyan költségvetési tervezet sikerült megalkotni, amely megfelel a stabil gazdálkodás követelményeinek, nincs működési hiányunk, a kiadási és a bevételi főösszeg egyaránt 12 milliárd 118 millió forint – mondta az idei büdzséről szóló rendelettervezet tárgyalásakor Görgényi Ernő (Fidesz–KDNP), utalva a csütörtökön kitört orosz–ukrán háborúra.
– Reméljük, a jóisten megvéd minket attól, hogy a harci cselekmények kiterjedjenek Magyarországra, a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az ország távol maradjon a háborútól. Félő azonban, hogy a gazdasági következmények alól nem fogunk mentesülni. Jelenleg nehezen megjósolható, hogy milyen gazdasági hatásai lesznek a háborús helyzetnek – jelentette ki.
Hozzátette: a kormány rezsicsökkentési politikája a lakosságot megvédi a gázáremeléstől, a gazdasági szereplőket azonban nem tudja megóvni.
– Tekintettel arra, hogy minden termék előállításához energia kell, az energiaszükségletet pedig Magyarországon és Európában is nagymértékben földgázból biztosítják, áremelkedések lehetnek, ami tovább pörgeti az inflációt – fejtette ki.
A városvezető előrevetítette: a gazdasági fejlemények miatt nagy valószínűséggel módosítani kell majd a város költségvetését.
A polgármester azt is elmondta: az önkormányzati intézmények és a polgármesteri hivatal engedélyezett munkavállalói létszáma 239, a közfoglalkoztatottak előirányzott létszáma 70.
Csige Gábor jegyző az ülésen közölte: a költségvetés 51,4 százalékát tudják felhalmozási, felújítási kiadásokra fordítani. Elmondta: az általános elvárás az, hogy 25-30 százalékot tudjanak erre a célra biztosítani, az idei magas arány a tavaly elnyert, de még meg nem valósított pályázatokból származó támogatásoknak köszönhető.
Aláhúzta: a bevételi oldalon mindig óvatosságra törekednek, különösen a koronavírus-járvány kitörése óta. Iparűzési adóból 900 millió forint bevételt terveznek, ami mintegy 90 millió forinttal több a tavaly előirányzottnál, idegenforgalmi adóból 118 millió forint bevételre számítanak – ismertette.
A kiadási oldallal kapcsolatban hangsúlyozta: minden önkormányzati intézménnyel és céggel sikerült megállapodniuk, a működéshez szükséges valamennyi fedezetet biztosítják, ahogy a 2021. december 31-i munkavállalói létszám megtartását is garantálják. A költségvetésbe elkezdik visszaépíteni azokat az önként vállalt feladatokkal járó kiadásokat, amelyeket a pandémia elapasztott, továbbá 4 millió forinttal, 64 millió forintra, emelik a szociális támogatási keretet.
Csige Gábor jelezte: a költségvetésbe 684 millió forint tartalékot állítottak be, amelyből 569 millió forint fejlesztési céltartalék, 110-120 millió forint pedig általános tartalék.
Leel-Őssy Gábor (Demokratikus Koalíció) megjegyezte: egyetért az elhangzottakkal, de van egy elvi kifogása, „ami nem a helyieknek szól, hanem picit feljebb”. Mint fogalmazott, úgy érzi, hogy a várostól a pandémiára hivatkozva adókat vettek el, még akkor is, ha egy részük kompenzáció formában visszakerült a település kasszájába. Engedjék eldönteni nekünk, hogy az adóbevételünket mire költjük – mondta, hozzátéve, hogy emiatt nem tudja támogatni a költségvetést.
Galbács Mihály (Mindenki Magyarországa Mozgalom) kijelentette: a jegyző értékelése „pozitív hatással” volt rá, ezért támogatni tudja a költségvetést.
Görgényi Ernő kifejtette: helyi adókat nem vont el a kormány. Az iparűzésiadó-kedvezmény nem a kormányhoz került, hanem a kis- és középvállalkozásoknál maradt – mondta. Hozzátette: ennek kompenzálásra tavaly 400 millió forintot adott a kormány, és látható a számokból, hogy ezt az összeget a kieső adóbevétel meg sem közelítette.
A polgármester azt is mondta: a pandémia idején megszüntetett üdülőhely-fenntartási normatívát vissza szeretnénk kapni, hiszen egy turisztikai központnak számos olyan feladata van, amely túlmutat a város határain.
Azt is megjegyezte: a gépjárműadó mindig is központi adó volt, korábban is csak egy része maradt a településeknél, de örülne, ha az a városi kasszába folyna be.
A városvezető azt kérte, Leel-Őssy Gábor fontolja meg a döntését. „Ezzel a költségvetéssel tudjuk biztosítani az intézmények működését, a közfeladatok ellátását és a város fejlődését; ebben nyugodtan lehet egység közöttünk, ennek nincs negatív politikai kihatása, csak pozitív” – fogalmazott.
A városi büdzsét végül 13 igennel, Leel-Őssy Gábor tartózkodása mellett szavazta meg a képviselő-testület.
Leel-Őssy Gábor
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az elvárásoknak megfelelően alakultak az adóbevételek
Az elvárásoknak megfelelően alakultak az önkormányzat adóbevételei tavaly, 1 milliárd 94 millió forint folyt be a város kasszájába – emelte ki Csige Gábor a helyi adózásról szóló beszámoló tárgyalásakor. Mint ismertette, a bevételek nyolcvan százalékát az iparűzési adó adja, amelyből 849 millió forint folyt be. Ez 249 millió forinttal meghaladta a tervezettet – tette hozzá.
Elmondta: a polgármesteri hivatal több mint negyven nehéz helyzetbe került adózónak engedélyezte a fizetéshalasztást.
Kifejtette: az adócsoport folyamatosan aktualizálja az adózói nyilvántartásokat, és ellenőrzi a szálláshely-szolgáltatási tevékenységet. Utóbbi kapcsán megjegyezte: tavaly már sem az adóbefizetés, sem a kereskedelmi nyilvántartás terén nem volt negatív tapasztalatuk.
A beszámolót egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület.
Többletforrás a gyermekszabadidős központra
A grémium egyhangú döntése értelmében az egykori alispáni lakba tervezett gyermekszabadidős élményközpont kialakítására 61,4 millió forint pályázaton kívüli forrást biztosít a gyulai önkormányzat a kötvénykibocsátásból keletkezett szabad pénzeszközéből. A többletköltség finanszírozására a város ráemelési kérelmet nyújt be a kormányhoz.
Görgényi Ernő emlékeztetett: a műemlék jellegű épület tulajdonjogát hosszas egyeztetés után sikerült visszaszerezni az államtól. Annak érdekében, hogy az ingatlan fenntartható legyen, funkciót kell neki adni – tette hozzá.
Elmondta, az épületben gyermekszabadidős élményközpontot alakítanak ki, amely a gyulaiaknak és a turistáknak is kikapcsolódási lehetőséget nyújt. A beruházásra a város 299,9 millió forint százszázalékos intenzitású támogatást nyert el a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból. Az összegből felújítják a Szent Miklós utcai épületet és annak udvarát, valamint interaktív eszközöket szereznek be.
A polgármester kifejtette: a kiegészítésre azért van szükség, mert az építési munkálatok a tervezői költségbecslés alapján 224,1 millió forintba kerülnek, a támogatásból azonban csak 162,7 millió forint használható fel erre. Megjegyezte: a saját forrás mértéke még változhat a feltételes nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatása után.
Galbács Mihály a napirendi pont kapcsán arról érdeklődött, miért szerepel az előterjesztéshez csatolt táblázatban 3,8 millió forinttal nagyobb összeg, mint az előterjesztésben.
Molnár Csaba, a polgármesteri hivatal mérnöki osztályának vezetője elmondta: a táblázatban szereplő összeg az engedélyköteles és a nem engedélyköteles építési tevékenységeket is tartalmazza, az előterjesztésben viszont csak az engedélyköteles tevékenységek szerepelnek.
A városvezető Leel-Őssy Gábor kérdésére ismertette: a kötvényből származó forrásból 419 millió fordítható fejlesztésre.
Molnár Csaba
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Többletforrásból hozzák rendbe az útburkolatot
A városi csapadékvíz-elvezető rendszer korszerűsítésének harmadik üteméhez 40,9 millió forint pályázaton kívüli forrást biztosít az önkormányzat kötvénykibocsátásból származó szabad pénzeszközéből, az erről szóló határozati javaslatot szintén egyhangúlag szavazta meg a képviselő-testület. A többletköltség finanszírozására a város ráemelési kérelmet nyújt be a kormányhoz.
Görgényi Ernő felidézte: a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból tavaly júliusban 334,5 millió forint támogatást nyertek el, amihez 9,6 millió forint saját forrást biztosított a testület a pályázatban el nem számolható többletköltségre, azaz a munkálatok miatt feltúrt utcák útburkolatának helyreállítására.
A kiviteli tervek elkészültek, a pályázat tizenegy helyszínéből tíz esetében a vízjogi létesítési engedély is megérkezett, így elindítható a nyílt közbeszerzési eljárás. A tizenegyedik, Gyulavárit érintő csapadékvíz-elvezető csatorna több magán- és művelési ág alatt álló területet is érint, ezért a vízjogi engedélyezési eljárás a földhivatali eljárás lefolytatása után bonyolítható le.
A beruházás a Tessedik utcát, a Bem utcát, a Veress Endre utcát, az Esze Tamás utcát, a Varsándi utcát, a Popovits Jusztin utcát, a paradicsomi lakótelepet, a körtöltést, a Brassói utcát és a Bárdos-tavat érinti majd.
A képviselő-testület által megszavazott 40,9 millió forint pályázaton kívüli forrásból az Esze Tamás utca és a Popovits Jusztin utca útburkolatát újítják fel.
Mittag Mónika (Fidesz–KDNP) az előterjesztés tárgyalásakor emlékeztetett: a városi csapadékvíz-elvezető rendszer korszerűsítésének első ütemében a Scherer Ferenc utca, második ütemben a Bárány utca újult meg a körzetében, Németvároson. Hozzátette: az elmúlt években több lakos is kérte, hogy találjanak megoldást az Esze Tamás utca csapadékvíz-elvezetési problémáira.
Galbács Mihály azt kérdezte, miért egy székesfehérvári céget bízott meg az önkormányzat a tervezői feladatokkal, ha a munkát a gyulai polgármesteri hivatal egykori munkatársa végezte el.
Csige Gábor kifejtette: a tervező, akinek szakértelme ismert számukra, a székesfehérvári cég alkalmazottja, ezért keresték meg a társaságot.
Kiss Szabolcs (Fidesz–KDNP) úgy fogalmazott: körzete, Nagyrománváros a csapadékvíz-elvezetés szempontjából „a lavór alja”, hiszen minden víz odafolyik. Hozzáfűzte: korábban több olyan beruházás is megvalósult, amely tehermentesíti a városrészen található árkokat. A mostani pályázat keretében kitisztítják és helyreállítják a körtöltés melletti csatornát, és felújítják a Popovits Jusztin utca csapadékvíz-elvezetőjét – ismertette.
Kiss Tamásné (Fidesz–KDNP) kifejtette: a paradicsomi lakótelep két épületsora között nagy esőzések idején megállt a víz, ezért a lakók nagyon örülnek a beruházásnak.
Ökrös István (Fidesz–KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a körzetében található Csatorna utcában és Vásár utcában a nagy esőzések idején visszafelé folyik a víz. A képviselő azt kérte, ne feledkezzenek meg ezekről a következő beruházásnál.
Leel-Őssy Gábor érdeklődésére a polgármester megerősítette: a pályázat tizenegyedik helyszínén is megvalósul a tervezett fejlesztés a szükséges engedélyek beszerzése után.
Kiss Szabolcs
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Rendkívüli kiegészítő támogatást igényel a város
A képviselő-testület döntése értelmében az önkormányzat vissza nem térítendő, rendkívüli kiegészítő támogatást igényel a kormánytól. A pályázatokról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter dönt december 10-ig. Az összeget előfinanszírozás keretében, egy összegben folyósítják.
Készül a városfejlesztési stratégia
A képviselő-testület döntése értelmében a Gyulai járásra vonatkozó Fenntartható városfejlesztési stratégia és TOP Plusz városfejlesztési programterv elkészítéséhez 6,5 millió forintot biztosít az önkormányzat az idei költségvetés tartalékából. A grémium arról is határozott, hogy pályázatot nyújt be a Fenntartható városfejlesztési stratégiák támogatása kiírásra, hogy az elnyert összegből visszapótolja a költséget.
Kónya István emlékeztetett: a testület 12,1 millió forintot biztosított tavaly szeptemberben a Gyulai járás integrált településfejlesztési stratégiájának és az ahhoz kapcsolódó megalapozó vizsgálatnak az elkészítésére. Ezek mellett a Fenntartható városfejlesztési stratégiát és TOP Plusz városfejlesztési programtervet is el kell készíteni ahhoz, hogy a TOP Plusz források lehívhatóak legyenek a Gyulai járás települései, Gyula, Elek, Kétegyháza és Lőkösháza számára.
Az alpolgármester elmondta: a városfejlesztési programterv a négy település 2021–2027-re vonatkozó fejlesztési elképzeléseit tartalmazza, amelyek megvalósítására a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott Békés Megyei Integrált Területi Program 7,9 milliárd forintos keretéből hívható le támogatás. Hozzátette: reményeik szerint már májusban megjelennek a pályázati felhívások.
Ökrös István kérdésére az alpolgármester elmondta: a Fenntartható városfejlesztési stratégiában a Gyula–Elek, Gyula–Kétegyháza, Kétegy–Elek, Elek–Lőkösháza kerékpárút tervezése is szerepel majd. Megjegyezte: ezek elkészítése „tetemes összeg”, de reményei szerint megvalósulhat az elkövetkező öt évben.
Ökrös István
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Megvan a Hunyadi-tó és a Hősök tava új haszonbérlője
A Hunyadi-tó a Gyulai Sporthorgász Egyesület használatába, a Hősök tava Ficzere István használatába kerül tizenöt évre, 2022. március elsejétől 2037. február 28-ig.
A grémium azután írt ki nyílt pályázatot a halgazdálkodási vízterületek hasznosítására, hogy a korábbi haszonbérlők jelezték, szeretnék a szerződést felbontani. Görgényi Ernő ismertette: a Hunyadi-tó esetében egy ajánlat érkezett be február 11-ig. Kifejtette: a Gyulai Sporthorgász Egyesület a szomszédos Erkel-tónak és Rákóczi-tónak is haszonbérlője, jók a tapasztalataik vele kapcsolatban.
A Hősök tava hasznosítására két magánszemély pályázott. Kónya István (Fidesz–KDNP) alpolgármester elmondta: a Gyulai Dolgozók Horgász Egyesületénél tevékenykedő Ficzere István pályázatát támogatja. Hozzátette: többek között a téglagyári 6-os tó is az egyesület kezelésében van, amelynek karbantartásban Ficzere István „oroszlánrészt vállal”, így megvan a szakmai tudása ahhoz, hogy jó gazdája legyen a Hősök tavának.
A Gyulai Sporthorgász Egyesület és Ficzere István pályázatát is egyhangúlag, 14 igennel támogatta a képviselő-testület. A Hősök tava hasznosítására érkezett másik ajánlatra négyen igennel, ketten nemmel szavaztak, nyolc képviselő tartózkodott.
Kónya István
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Új szolgáltatót keresnek a közvilágítás karbantartására
Nyílt közbeszerzési eljárás keretében választja ki a képviselő-testület a gyulai közvilágítás karbantartási munkáira a szolgáltatót, amely április elsejétől négy éven keresztül látja majd el a feladatot.
Görgényi Ernő kifejtette: gyakran hangzik el a testületi üléseken jogos kritika a karbantartási munkákkal kapcsolatban, vagy későn reagál a feladattal megbízott cég, vagy el sem végzi a javítási munkálatokat, a polgármesteri hivatal munkatársainak jelzése ellenére. Hozzátette: a vállalkozást kötbérrel sújtották, de ez sem vezetett célra. Elmondta: új közbeszerzési eljárást indítanak, és bízna benne, hogy találnak „egy megfelelő munkakultúrával rendelkező, jó hozzáállású társaságot”.
Újabb hulladékgyűjtő sziget szűnik meg
A képviselő-testület arról is határozott, hogy március elsejétől megszűnik a Temesvári út és a Wesselényi utca sarkán található hulladékgyűjtő sziget.
Görgényi Ernő kifejtette: egyre többen gyűjtik a szemetet sárga kukában, amelyből kettőt is igényelhetnek a háztartások. Emlékeztetett: korábban elvi döntés született arról, hogy a kertvárosi területeken fokozatosan megszüntetik a szelektív hulladékgyűjtő szigeteket, mivel sokan nem rendeltetésszerűen használták azokat. Hozzátette, a lakótelepeken megmaradnak a szigetek, mivel nincs hol tárolni a sárga kukákat.
A polgármester elmondta: a Temesvári út környékén lakók keresték meg azzal, hogy szüntessék meg az ott található hulladékgyűjtő szigetet.
A hulladékgazdálkodási helyi közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendelet módosítását 13 igennel, 1 nem ellenében szavazták meg a képviselők, Leel-Őssy Gábor nem támogatta a döntést.
Görgényi Ernő
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Megválasztották a szavazatszámláló bizottságok tagjait
A helyi választási iroda vezetőjének indítványára megválasztotta az április 3-ai országgyűlési választás és az azzal egy időben rendezett országos népszavazás szavazatszámláló bizottságainak tagjait a képviselő-testület.
A szavazatszámláló bizottságokba három választott tagot kell beosztani, így Gyula harminc szavazókörében legalább kilencven tag lát majd el feladatot.
Nem lehet a bizottság tagja képviselőjelölt, képviselő, alpolgármester, jegyző, másik választási bizottság tagja, választási iroda tagja, valamint az, aki a honvédséggel szolgálati jogviszonyban áll. Párt tagja, a választókerületben jelöltet állító szervezet tagja, a választókerületben induló jelölt hozzátartozója, valamint egyes államigazgatási szervek munkatársai sem lehetnek a bizottság választott tagjai.
Az alapellátási intézmény biztosít háziorvost
A Gyulai Egészségügyi Alapellátási Intézmény biztosítja idén márciustól a 11. számú, Gyulaváriban található felnőttháziorvosi körzet feladatellátását. A terület háziorvosa, Kiss Verica 2021. szeptember elsejével kérte szerződése megszüntetését, mivel praxisjogot szerzett egy másik településen. A háziorvos a hat hónapos felmondási idő alatt heti tíz órában továbbra is ellátja körzetében a rendelést, a fennmaradó tíz órában Fehér László, a 10-es számú körzet háziorvosa helyettesíti. Március elsejétől az egészségügyi alapellátásról a körzetben az önkormányzati intézmény gondoskodik, amelynek létszámát egy háziorvosi és egy szakápolói státusszal növelte a képviselő-testület.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Intézményi beszámolók
Az ülésen a Mogyoróssy János Városi Könyvtár 2021-es beszámolója és 2022-es munkaterve is napirenden szerepelt, mindkettőt egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület. A szakmai anyagból kiderül: az intézmény 6,5 millió forint értékben szerezhetett be tavaly új dokumentumokat a normatív támogatásból. A könyvtár állománya 2600 új tétellel és 425 adományként kapott dokumentummal bővült 2021-ben.
Az intézmény jövő évi céljai között szerepel a kommunikáció erősítése, az IKT-eszközpark egy részének megújítása, valamint a könyvtárépület klimatizálása, amihez támogatásra pályáznak.
Kónya István a tájékoztató kapcsán úgy fogalmazott: az intézményt a tudatos fejlesztés és a magas színvonalú szakmai munka jellemzi. Kitért arra, hogy a körzetében található törökzugi fiókkönyvtár gyűjteménye is folyamatosan bővül, aminek köszönhetően egyre többen veszi igénybe a szolgáltatásait.
Az Egészségügyi Alapellátási Intézmény tavalyi évi beszámolóját szintén egyhangúlag szavazták meg a képviselők. A dokumentum ismerteti: az őszi időszakban hetente szerveztek oltási napokat, ami fokozott terhet rótt a dolgozókra. A járványhelyzet miatt a betegek egy része – tartva a megfertőződéstől – a szakorvosi ellátást igénylő problémáikkal is a háziorvosi rendelőt keresték fel, ez szintén többletmunkát jelentett a szolgálat munkatársai számára – áll a beszámolóban.
