Kifejtették: a 2024-es programsorozat középpontjában Európa-szerte „az utak, a kapcsolatok és a hálózatok” állnak, a rendezvény így lehetőséget teremt a kulturális vagy a vallási viszonyok feltérképezésére is.
A gyulai esemény kapcsán felidézték: mintegy 300 évvel ezelőtt, 1723-ban érkeztek Gyulára az első németek báró Harruckern János György hívására. Egy különálló területet jelöltek ki számukra a város nyugati részén, a Körös két ága (a mai Élővíz-csatorna) és a Szent János-árok (ma Béke sugárút) által határolt szigeten. Biztosították számukra a szabad vallásgyakorlatot, az úrbéri és jobbágyi terhek alóli mentességet, valamint az adómentességet, emellett térítésmentesen kaptak épület- és tűzifát.
A németek az új hazában függetlenségre törekedtek; 1743-ban jött létre az önálló Németgyula. Saját közigazgatási szervezetet állítottak fel, külön tanáccsal, bíróval és jegyzővel, valamint 12 esküdttel. A város működését orvos, árvagyám és adószedő segítette, csőszök, kocsisok, kisbírók és éjjeliőrök is álltak a tanács alkalmazásában – ismertették.
