Gyulai Hírlap - Csúcson a várfürdő, Fodorné Horváth Anettet javasolják gimnáziumigazgatónak

Rekordév a várfürdőnél

Az ülésen több önkormányzati cég 2017-es gazdálkodásáról és idei üzleti tervéről is tárgyalt a képviselő-testület, valamennyi határozati javaslatot egyhangúlag fogadták el a városatyák. 

A Gyulai Várfürdő a tavalyi évet 4 milliárd 790 millió forint mérlegfőösszeggel és 217 millió 59 ezer forint nyereséggel zárta, melyet eredménytartalékba helyez. A cég 2018-ban 187 millió 556 ezer forint adózott eredménnyel számol.

Kun Miklós ügyvezető kiemelte: a cég a 2016-os rekordévéhez képest megháromszorozta a nyereségét tavaly. Hangsúlyozta: a teljes gyulai turisztikai szektor erős évet zárt 2017-ben, Gyula jelenleg az ország negyedik legnépszerűbb termálvizes üdülőhelye.

Közölte: a várfürdő árbevétele 4,4 százalékkal emelkedett, elérte az 1 milliárd 313 millió forintot. A látogatószám minimálisan, 603 132-ről 603 829-re nőtt.

Rámutatott, a pozitív mutatók elsősorban a jó időjárásnak köszönhetők. Hozzáfűzte: a fürdővárosra kiemelt desztinációként tekintenek a vendégek, és a település a nagyváradi fürdőnyitás ellenére is meg tudta tartani romániai vendégkörét, amely a teljes látogatószám csaknem húsz százalékát adja. Elmondta, a helyi turisztikai szektorral közösen Székelyföldön és Temesváron is nagyszabású marketingkampányt indítottak, melyet a későbbiekben is folytatni szeretnének.

Kiemelte: az AquaPalota bevétele 360 millió forint körül stabilizálódott, a látogatószáma pedig elérte a 188 ezret. Aláhúzta, az élményfürdőnek köszönhetően Gyula négy évszakos turisztikai célponttá vált.

A cég beszámolójából az is kiderül: a gyógyászat korábban folyamatosan csökkenő árbevétele kis mértékben emelkedett. Az ágazatot akkor lehet tartósan növekedési pályára állítani, ha a fürdő a fiatalabb generációkat is meg tudja szólítani, és a nagyüzemi jelleget felváltja a „testre szabott gyógyászat”. Emellett a megyei kórházzal való együttműködést is erősíteni szeretnék a negatív tendencia megállítása érdekében – olvasható a szakmai anyagban.

Kun Miklós beszámolt róla, hogy tavaly több olyan beruházást is megvalósítottak a várfürdőben, amely növeli az üzembiztonságot és a vendégek elégedettségét. Egyebek mellett bővítették a beléptető rendszer kapacitását, átalakították a fahídpénztárat, és a korábbinál többet költöttek a fürdő parkjának virágosítására. Emellett felújították a hullámmedencét, megkezdték a műszaki udvar rendbetételét, és a szaunaparkban is történtek fejlesztések.

Az ügyvezető elmondta: 2018-ban előkészítik a gyermek-víziparadicsom felújítását, amelyet saját forrásból valósítanának meg. A fürdő egyes termálkútjának rekonstrukciója ugyancsak idén történhet meg – tette hozzá.

Kijelentette: a vendégszám további növekedésével egyelőre nem számolnak. Ennek elsősorban az az oka, hogy a fürdővel összeköttetésben álló Erkel hotelben felújítások várhatók, ami a forgalomra is hatással lesz.

Bod Tamás (Együtt, MSZP) a tájékoztató kapcsán megjegyezte: örömmel látja, hogy a gyulai fürdővendégek száma megkétszereződött. A képviselő többek között arról érdeklődött, hogy várható-e Gyulán sportuszoda-fejlesztés.

Kun Miklós megerősítette: a 70-es években épült versenyuszoda valóban felújításra szorul, az azonban még nem dőlt el, milyen forrásból valósítható meg a beruházás. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a fejlesztés kapcsán körültekintően kell eljárni, hiszen a sportuszodák általában veszteségesen üzemeltethetők.

Az ügyvezető a várfürdő úszásoktatási és utánpótlás-nevelési feladatainak ellátásáról is beszámolt a grémiumnak. Közölte: az idei tanévben mintegy nyolcszázan kapcsolódtak be az iskolai úszásoktatásba, az utánpótlás-nevelésben pedig kétszázhúszan vettek részt. Emellett az óvodai úszásoktatás is folytatódott. A gyulai önkormányzat 2017-ben 10,8 millió forintot biztosított a várfürdőnek a feladat ellátására.

Gondot okozhat a munkaerő-elvándorlás

A Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. 1 milliárd 412 millió forint mérlegfőösszeggel és 231 millió 768 ezer forint nyereséggel zárta a 2017-es évet. Utóbbit eredménytartalékba helyezik. A cég idén 2 milliárd 385 millió forint bevétellel és 8 millió 236 ezer forint adózás előtti eredménnyel tervez.

Daróczi László ügyvezető rámutatott: mivel a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-től (NHKV Zrt.) sokáig nem kapták meg a hulladékszállításért járó díjakat, likviditásuk megőrzése érdekében „feszített gazdálkodást” folytattak tavaly.  Emlékeztetett rá: átmeneti segítségként százmillió forint tagi kölcsönt kaptak az önkormányzattól. Elmondta, mostanra az NHKV Zrt.-nél és a DAREH-nél is megoldódtak az adatszolgáltatási problémák.

Az ügyvezető felhívta a figyelmet arra, hogy hosszú távon komoly gondot okozhat a cégnél a munkaerő-elvándorlás és az alacsony bérszínvonal. Elmondta, az ország negyvenegy vízellátással foglalkozó társasága közül a gyulai a negyvenedik a bérek tekintetében. Arról is beszámolt, hogy a háromszáz embert foglalkoztató társaságtól az elmúlt öt hónapban mintegy 30–40 dolgozó ment el. Megjegyezte: ha ezen a tendencián nem változtatnak, a jövőben nem tudják biztosítani a minőségi üzemeltetést.

Jelezte, június 1-jétől hat százalékkal emelik a cégnél a béreket. Az ügyvezető ismét emlékeztetett arra, hogy a közüzemi vállalat munkaerőhiány miatt nem tudja megfelelő ütemben elvégezni a fűnyírást és a parkgondozási munkákat. Elmondta: míg az elmúlt években 30–50 közmunkás dolgozott a társaságnál, addig jelenleg mindössze öt embert foglalkoztatnak. A helyzet orvoslására szerződést kötöttek egy külsős céggel, de a területen dolgozó munkatársaiknak így is túlórázniuk kell.

Az ügyvezető Csengeri Lajos (Jobbik) kérdésére közölte: a második, harmadik és negyedik negyedéves szemétszámlát egyszerre küldi ki az NHKV Zrt., de a csekkeket nem egyszerre, hanem harmincnapos eltolással kell befizetni.

Szalai György (Gyulai Városbarátok Köre) felvetésére azt is elmondta: ha valaki nem fizeti be az elmaradt lakossági szemétdíjat, adó módjára behajtható tőle az összeg. A képviselő érdeklődésére kifejtette: megvizsgálják, hogy miért nem javult a helyzet a Rákóczi és a Kulcs utca sarkán lévő szelektív hulladékgyűjtő szigeten a kamera kihelyezése után.

Bod Tamás kérdésére arról is beszélt, hogy a hétezer sárga kukából jelenleg több mint háromezret vittek el a lakosok. Hozzáfűzte: a polgármester kérésére személyesen népszerűsítik a szelektív hulladékgyűjtő edényeket azokon a területeken, ahol keveset osztottak ki. Daróczi László újra felhívta a figyelmet arra, hogy a sárga kukák ingyenesek.  

Kiemelt térség része lehet Gyula

A Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. 26 millió 71 ezer forint mérlegfőösszeggel zárta a tavalyi évet, és 5 millió 469 ezer forint nyereséget könyvelhetett el, amit eredménytartalékba helyezett a képviselő-testület. A cég 3 millió 350 ezer forint adózás előtti eredménnyel számol 2018-as üzleti tervében.

Görgényi Ernő (Fidesz) polgármester elöljáróban elmondta: a turisztikai cég stabilan és eredményesen gazdálkodik. Kiemelte: az idei év első negyedévében 23 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma a tavalyi év azonos időszakához képest, ami azt jelzi, hogy sikeresek azok a beruházások, amelyeket az elmúlt tíz évben valósított meg az önkormányzat a szezonalitás csökkentése érdekében.  

Komoróczki Aliz hangsúlyozta: 2017-ben tovább folytatódott a turisztikai szektor dinamikus fejlődése. Közölte, tavaly összesen 536 120 vendégéjszakát töltöttek el városunkban, ez 12,48 százalékos növekedést jelent 2016-hoz képest.

A cég beszámolójából kiderül: a legnagyobb mértékű, 36 százalékos bővülés áprilisban volt tapasztalható, júliusban, szeptemberben, októberben, novemberben és decemberben pedig 10 százalék fölötti volt a növekedés. A város idegenforgalmi adóból származó bevétele 18 százalékkal, 143 millió 845 ezer forintról 169 millió 754 ezer forintra emelkedett tavaly.

Az ügyvezető arról is beszámolt, hogy 2018-ban – a város turisztikai szereplőivel együttműködve – több mint 35 millió forintot költöttek marketingre. Felidézte: a Kiváló Európai Desztinációk (European Destinations of ExcelleNce, EDEN) pályázaton a döntőbe jutottak.

Komoróczki Aliz jelezte: reményeik szerint 2018 őszén kiemelt turisztikai fejlesztési térséggé válik Gyula és környezete, ami a fürdővárosi cég gazdálkodására is hatással lesz. Emiatt a társaság idénre már nem tervez jelentősebb fejlesztéseket, marketingre azonban továbbra is jelentős összeget, mintegy 54 millió forintot szánnak. Az ügyvezető bejelentette: megkezdték az előkészítését annak a nagyszabású, 12 millió forintos romániai szezonélénkítő kampánynak, amelybe a várfürdő, az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. és tíz fürdővárosi szállásadó is bekapcsolódik.

Szalai György kérdésére Komoróczki Aliz elmondta: a Magyar Turisztikai Ügynökséggel és a polgármesteri hivatal munkatársaival is megkezdték az egyeztetéseket annak érdekében, hogy a május 25-én hatályba lépő új adatvédelmi rendelet ne okozzon problémát a helyi szállásadóknak.

Bod Tamás érdeklődésére kifejtette: ha kiemelt turisztikai fejlesztési térséggé válik Gyula és környéke, az nagyban meghatározhatja a fürdőváros gazdaságát, hiszen több forrás érkezhet a településre és térségébe.

Görgényi Ernő a téma kapcsán felidézte, nemrég Gyulán tett hivatalos látogatást Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, aki elmondta: szakmailag Gyula–Békéscsaba fejlesztési területté nyilvánítását támogatják. Arról, hogy mely térségek válhatnak kiemeltté, a kormány fog dönteni.

Idén is pozitívan zárt a Gyulahús

A képviselők zárt ülésen tárgyaltak a Gyulahús Kft. tavalyi gazdálkodásáról és 2018-as üzleti tervéről. A cég a 2017-es évet 274 millió 138 ezer forint adózás utáni eredménnyel zárta, amelyet eredménytartalékba helyeznek. A társaság idén 278 millió forint nyereséget tervez.

A 2017-es költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadást 8 milliárd 177 millió forint bevétellel, 6 milliárd 560 millió forint kiadással és 1 milliárd 616 millió forint maradvánnyal hagyta jóvá a grémium. Görgényi Ernő az előterjesztés ismertetésekor úgy fogalmazott: a képviselő-testület tavaly is felelősen, takarékosan és megbízhatóan gazdálkodott. Aláhúzta: az önkormányzatnak továbbra sincs működési hitele, a kötvénykibocsátásból származó megtakarítása pedig meghaladja a 864 millió forintot. A képviselő-testület 12 igennel, egy tartózkodás mellett fogadta el a határozati javaslatot.

A KBC Békés Megyei Települések Fejlesztéséért Nonprofit Kft. tavalyi gazdálkodásáról szóló beszámolóját 278 millió 215 ezer forint mérlegfőösszeggel és 4,1 millió forint nyereséggel, idei üzleti tervét pedig 357 millió 835 ezer forint bevétellel és 4,4 millió forint mérleg szerinti eredménnyel szavazta meg a képviselő-testület. A polgármester elmondta: a cég 2018-ban nyolcvanhárom pályázatot adott be, közülük hatvannyolcra nyertek el támogatást 6,8 milliárd forint értékben. 

Fodornét támogatták, Galbácsot visszahívták

Zárt ülésen véleményezte a grémium az Erkel Ferenc gimnázium igazgatói posztjára jelentkezők pályázatait. Görgényi Ernő lapunk megkeresésére elmondta: a képviselők Fodorné Horváth Anett intézményvezetői kinevezését támogatták, a másik két pályázó, Győri Etelka és Szűcs Levente nem kapta meg a szükséges többséget. A támogatott jelölt húsz éve dolgozik angoltanárként a tanintézményben.  

Kilenc igen szavazattal, két nem ellenében szavazta meg a képviselő-testület, hogy visszavonják Galbács Mihály (Fidesz) tanácsnoki megbízását. A képviselő a városi költségvetésért, a gazdasági társaságokért és a taopályázatok felügyeletéért volt felelős, az ezekkel kapcsolatos feladatokat a továbbiakban az alpolgármesterek látják el. Az előterjesztésben az áll, Galbács Mihály „teljes passzivitásával” akadályozta, hogy a labdarúgás-utánpótlásnevelés átkerüljön a Gyulasport Nonprofit Kft.-hez, és a képviselő-testület tagjaként nem fogadta el az idei költségvetést. Mindezek és a taoprogramban „bekövetkezett fennakadások” miatt a képviselő „méltatlanná vált” a tisztségre – fogalmazott az előterjesztésben a polgármester. A témáról lapunk külön cikkben számolt be.

Dr. Libor János-díjat alapítottak

Dr. Libor János-díj néven új elismerést alapított a grémium Kiss Tamásné (Fidesz) javaslatára. A megyei kórház néhai főorvosáról elnevezett kitüntető cím azoknak az orvosoknak, szakdolgozóknak adományozható, akik legalább tíz éve dolgoznak Gyulán, magas színvonalú munkát végeznek, és szakmailag, emberileg is feddhetetlenek – ismertette Görgényi Ernő. A városvezető elmondta: a megyei kórház és az Egészségügyi Alapellátási Intézmény dolgozói közül egy-egy orvos és két-két szakdolgozó kaphatja meg a díjat minden évben.

Az előterjesztésből kiderül: az adományozásra a képviselők mellett javaslatot tehet a megyei kórház főigazgatója, az Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetője, a képviselő-testület humán- és társadalompolitikai bizottsága, az Egészséges Városért Közalapítvány kuratóriuma, továbbá a helyi szakmai, érdekképviseleti szervezetek tagjai. Az ajánlásokat május 15-ig kell eljuttatni a polgármesternek, aki a Semmelweis-nap alkalmából szervezett ünnepségeken adja át az elismeréseket. A díjak odaítéléséről a fürdővárosi grémium a májusi képviselő-testületi ülésén hoz döntést.

Több pályázatról is döntöttek

A grémium egyhangúlag hagyta jóvá, hogy a Gyulasport Nonprofit Kft. pályázatot adjon be a Magyar Kézilabda Szövetséghez és a Magyar Labdarúgó Szövetséghez. A taoforrásból csaknem 124 millió forintnyi beruházás valósulhat meg a városi tornacsarnokban és a sporttelepen 2019-ben – közölte Görgényi Ernő.

A városvezető elmondta: a tornacsarnokban leszigetelnék a tetőt, és klímarendszert építenének ki. A beruházás várható összértéke legfeljebb 90 millió 678 ezer forint, amelyhez az előzetes számítások szerint legfeljebb 27 millió 786 ezer forintot kellene biztosítania az önkormányzatnak.

A sporttelep K1-es füves pályájának felújítása a tervek szerint 33 millió 165 ezer forintba kerülne, ehhez legfeljebb 10 millió 162 ezer forint saját forrást adna a város – ismertette a polgármester. A támogatás és az önerő pontos összege a pályázatok elbírálásakor derül ki.

Harmincmillió forintnyi kormányzati támogatásra pályázik az önkormányzat a Halácsy utcai, a Madách utcai, a Csókos úti és a Mátyás király utcai járda felújítására. A beruházáshoz szükséges 6,5 millió forint önerőt az idei költségvetés tartalékkeretének terhére biztosítja a város.

Az előterjesztésből kiderül: a Nagyváradi út és a Kiss Emő utca között 1150 méteres szakaszon újítják fel a járdát. Görgényi Ernő elmondta: a régi járdalapokat 1,2 méter széles betonjárdára cserélik. A Mátyás király utcában, a Diófa utca és Szent László utca közötti 550 méteres szakaszon szintén 1,2 méter széles betonjárdát tesznek le.  

A gyulai vár 1566-os ostromát bemutató mobilapplikáció és virtuális játékok fejlesztésére húszmillió forint támogatást igényel az önkormányzat. A beruházáshoz szükséges kétmillió forintos önerőt a várat működtető Erkel Ferenc Nonprofit Kft. a saját költségvetéséből biztosítaná.

Dombi Ildikó ügyvezető elmondta: a Nemzeti kastély- és várprogramba bekerülő fürdővárosi erődítményben a jövőben komoly fejlesztések várhatók, ennek ellenére keresik a lehetőségét annak, hogyan növelhetnék rövid idő alatt a kiállítóhely népszerűségét. Kiemelte: a most tervezett fejlesztéssel interaktívvá válna a kiállítás, és azokat a látogatókat is vissza lehetne csalogatni a várba, akik korábban már jártak ott.

A támogatásból többek között egy olyan játék kerülne a múzeumi egységbe, amellyel egy virtuális ágyúval lehetne lőni. A tárlaton emellett egy szelfijáték is helyet kapna, ennek segítségével a látogatók korhű ruhában készíthetnének magukról a Facebookon megosztható fotót.

Ne fürdess állatot szökőkútban!

Egyhangúlag fogadta el a grémium az állattartás szabályairól szóló önkormányzati rendelettervezetet, amely május 1-jén lép hatályba. Az előterjesztésből kiderül: a terület újra szabályozását a mindennapi ügyintézés során tapasztalt lakossági panaszok indokolják.

Görgényi Ernő nyomatékosította: a rendelet hatálya a város külterületeire is kiterjed. Jelezte: a közös tulajdonú ingatlanokon a tulajdonosnak hozzá kell járulnia állattartáshoz, a társasházakban pedig a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint tartható állat. A településvezető felhívta a figyelmet arra, hogy köztéri szökőkútban tilos állatot fürdetni.

Hangsúlyozta: a gazdák kötelesek megfelelő életfeltételeket biztosítani kedvtelésből tartott állatuknak, emellett gondosodniuk kell a létesítményük tisztaságáról és folyamatos fertőtlenítéséről, szagtalanításáról, továbbá a kártékony rovarok, az élősködők és rágcsálók rendszeres irtásáról. Ha nem kívánják tovább tartani az állatot, kötelesek gondoskodni az elhelyezéséről. Ha nem sikerül új gazdát találniuk neki, kötelesek felajánlani egy menhelynek vagy egy állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetnek – tette hozzá.

A városvezető rámutatott: az ebek csak biztonságos körülmények között, kerítéssel bekerített ingatlanon tarthatók. A vezető-, a jelző- és a mentőkutyák, a fegyveres és rendvédelmi szervek szolgálati kutyái, valamint a terápiás és segítő kutyák kivételével az állatokat tilos beengedni az oktatási, egészségügyi, szociális és kulturális intézmények területére, bölcsődékbe, óvodákba, az ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmények épületébe, a piacra, a játszóterekre és a Csigakertbe.

A listán eredetileg az Almásy-kastély parkja is szerepelt, ám Torma Béla (Fidesz) módosító indítványára kikerült onnan. A képviselő felvetette, a főúri épület előtt sok vendég sétál kisméretű kutyával, ezért turisztikai szempontból nem lenne jó, ha kitiltanák őket a területről.

Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. kiállítóhelyekért felelős ügyvezetője megerősítette, egyre több turista sétál kisebb méretű ebbel a kastélyparkban. Hozzáfűzte: még nem fordult elő, hogy kutyaürüléket találtak volna a zöldterületen, ezért nem tartja indokoltnak, hogy kitiltsák onnan az állatokat. Megjegyezte ugyanakkor, hogy hasznos volna, ha néhány zacskóval ellátott, speciális kukát is kihelyeznének a kastély elé.  

Görgényi Ernő elmondta: kutyát futtatni, szabadon engedni csak Nagyökörjáráson, a Gyöngyvirág tér kijelölt területén, valamint a Wesselényi-tó és az élelmiszerbolt közötti terület kijelölt részén lehet. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a városerdei szabadstrandon tilos kutyát fürdetni.

Azok, akik nem tartják be a szabályokat, büntethetők. A helyszíni bírság mértéke magánszemélyeknél 50 ezer forintig, jogi személyeknél, szervezeteknél 500 ezer forintig terjed. A közigazgatási bírság felső határa magánszemélyeknél 200 ezer forint, jogi személyeknél, szervezeteknél 2 millió forint – fejtette ki a városvezető.