Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Emléktábla Krasznahorkai Lászlónak
A képviselő-testület egyhangú döntése értelmében emléktáblát helyeznek ki az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Krasznahorkai László tiszteletére a Szent Miklós park 1. szám alatti épület utcai homlokzatára. A költségekre több mint 496 ezer forintot biztosít az önkormányzat az idei költségvetésből.
Görgényi Ernő (Fidesz–KDNP) polgármester elmondta, a szerző az egykori alispáni házban töltötte gyermek és ifjú korát.
Jelezte, az emléktáblára kerülő információkról az író testvérével, Krasznahorkai Gézával is egyeztettek.
A táblán a következő szöveg lesz olvasható: „Krasznahorkai László szülői háza, ahol gyermekéveit és ifjúkorát töltötte 1954–1972 között a 2025-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett író. Állíttatta: Gyula város önkormányzata 2026. január 5.”
Az előterjesztésből az is kiderül, a Szent Miklós parkban található épületben több lakás is volt annak idején, ezek egyikében lakott a Krasznahorkai család. Az írónak a sorkatonai szolgálata és az egyetemi évei alatt is ez volt az otthona.
A városvezető közölte, az emléktáblát Krasznahorkai László születésnapján, január 5-én leplezik le, az esemény a Nobel-díjjal kapcsolatos programsorozat következő állomása lesz.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Új klímák a véradó osztályon
Egyhangúlag járult hozzá a képviselő-testület, hogy az önkormányzat két, összesen 630 ezer forint értékű klímaberendezést adományozzon a gyulai kórház transzfúziós osztályának.
A polgármester elmondta, a klímákat már be is szerezték, és felszerelték az osztályon, így aki nyáron vért ad, klimatizált helyiségben teheti azt meg.
Becsei László, a Békés Vármegyei Központi Kórház főigazgató főorvosa jelezte, a korábban a Gyulai Várfürdőben, jelenleg a Tiborc utcában működő fizioterápiás központi egységük egy régi épületükbe költözik majd át, amelyet kormányzati forrásból újítanak fel. A kórház vérellátó osztálya szintén ide kerül majd át, az új mobil klímákkal együtt.
Kónya István (Fidesz–KDNP) alpolgármester a bejelentés kapcsán arról számolt be, hogy a Jedlik Ányos-programban a gyulai kórház több olyan épületegyüttese is nevesítve van, amelynek az energetikai korszerűsítését célul tűzte ki a kormány; ezek összértéke közel 100 milliárd forint. Hozzátette, bíznak benne, hogy minél hamarabb elkészülnek a szükséges tervek.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Csatlakozik a város az MTA mozgalmához
Egyhangúlag szavazta meg a képviselő-testület, hogy az önkormányzat csatlakozzon a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által elindított Tudománybarát település mozgalomhoz.
Görgényi Ernő elmondta, az MTA elnöke, Freund Tamás levélben kereste meg az együttműködési javaslattal. Mint kifejtette, az Akadémia fennállásának 200. évfordulóját ünnepli, ezért 2025–26-ot a magyar tudomány évének nyilvánították, egyúttal elindították a Tudománybarát település mozgalmat. A kezdeményezés célja, hogy „a települések polgárai a tudományos ismereteket és kapcsolatokat mindjobban felhasználják a maguk, a családjuk és a lakóhelyük javára, a települési közösség fejlesztésére, hagyományaik ápolásara, és tudománybarát kisközösségeket, társadalmat és nemzetet alkossanak”. Az MTA azt is szorgalmazza, hogy „az áltudományos hírek és tudománytalan nézetek terjedésével szemben következetes fellépés valósuljon meg”, ehhez a mozgalomhoz csatlakozó települések számára az együttműködés keretében segítséget nyújtanak.
A polgármester hangsúlyozta, Gyulának jelentős tradíciói vannak a tudomány terén, neves tudósok származnak innen. Mint fogalmazott, arra törekszenek, hogy a jövő nemzedék tagjai is lehetőséget kapjanak arra, hogy tudósokká váljanak, művelt emberfők legyenek. Ezt szolgálják a különböző ösztöndíjak vagy a Nemzeti Tudósképző Akadémiával való együttműködés is.
Az előterjesztésből az is kiderül, hogy a mozgalom keretében a csatlakozó települések elnyerhetik az MTA Tudománybarát Település, illetve az MTA Honoris Causa Tudománybarát Település elismerést.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Járási egészségterv
A grémium 12 igennel, Mikóné Hirth Beáta és Sióréti Gabriella MARÉG-os képviselők tartózkodása mellett fogadta el a Gyulai járás egészségtervét.
Ködmön Zsolt, a Gyulai Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetője az ülésen felvetette, tervet kéne kidolgozni az alapellátásban dolgozó, idősödő orvosok utánpótlásának biztosítására.
Görgényi Ernő leszögezte, a háziorvosi praxisok többsége a rendszerváltás óta vállalkozó orvosok tulajdonában van, ezért kizárólag ők dönthetnek azokról, az önkormányzatnak nincs mozgástere az utánpótlást illetően. Hozzátette, Gyulán nem jellemző, hogy huzamosabb ideig nincs gazdája egy praxisnak; a vármegyei kórházban jellemzően mindig vannak olyan orvosok, akik szívesen vállalnak háziorvosi praxist.
Kiss Tamásné (Fidesz–KDNP) kifejtette, a Gyulai Egészségfejlesztési Iroda nagyon jó programokat – többek között gerinctornát – szervez, de még mindig kevesen ismerik ezeket. Azt kérte, fektessenek nagyobb hangsúlyt ezek népszerűsítésére.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Bérfejlesztés várható
A testület az önkormányzat 2026. évi átmeneti gazdálkodásáról szóló rendelettervezetet is egyhangúlag szavazta meg.
Az előterjesztés kapcsán Csige Gábor jegyző beszámolt róla, hogy 2026. január 1-jén nagymértékű bérfejlesztés lép életbe. Mint ismertette, a köztisztviselők esetében, valamint a szociális és a kulturális ágazatban 15 százalékos béremelés várható, emellett a minimálbér és a garantált bérminimum is emelkedni fog.
Egyre több fiatal küzd szorongással, pánikbetegséggel
A testület a napirend előtti beszámolók között tárgyalta a Mi Egy Másért Közhasznú Egyesület 2025-ös beszámolóját, valamint az ifjúsági közfeladat ellátásáról szóló 2026-os munkatervét.
Szabó Enikő alelnök az ülésen többek között arról beszélt, hogy sok fiatal és szülő keresi meg őket valamilyen pszichés problémával; egyre több diák küzd szorongással vagy pánikbetegséggel.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
