géczi jános és likó marcell
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Jó volt hallani, hogy a pokolból is van kiút, kevésbé viszont azt, hogy az egyik legjobb dolog a világon, szalonnát sütni a betonon. Likó Marcell ugyanis Várpalotán nőtt fel, ahol sem vár, sem palota nem volt, de ahol sokan ittak és sokan tomboltak odahaza részegen. Mert a bányász férfiak bizony jócskán alkoholizáltak a szocializmus egyik legjellegzetesebb megvalósításának számító városban.
Többek között az édesapja, aki miatt gyakran kellett elmenekülnie éjjel otthonról. Mert a családfő, ha ittasan érkezett, bezárta maga mögött az ajtót, és fenni kezdte a késeket a konyhában, azzal a kifejezett szándékkal, hogy elvágja az asszony és a gyerek torkát. Édesanyja, aki lengyel származású, nem talált kiutat ebből az őrületből, Likó Marcell pedig most már, hogy túl van rajta, nem is szeretne utánajárni annak, igaz volt-e ez valójában.
Vagyis annak, hogy nem lehetett.
Az öreggel végül, halála előtt kibékültek. Egyik koncertjén az esküvői nyakkendőjében énekelt.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Talán épp a traumákkal, félelmekkel teli múltjának a következménye, hogy ma is tele van szorongásokkal, és hogy főiskolásként barátaival belemerültek a drogokba. Szinte mindent kipróbáltak, amihez hozzáfértek. Egyesek közülük bírták a terhelést, mások nem. Ő maga beletört, belezavarodott, vagy valami ilyesmi.
Aztán jött a pszichiátria, ahol nyugtatókkal kezelték, egyre erősebbekkel, nem sok sikerrel. De végül megszületett a Vad Fruttik gondolata, s jött a felemelkedés.
Hogy ma mi? Rocksztár. Nekünk. A bölcsisnek viszont apa.
Géczi Jánossal Veszprémben ismerkedett meg, ahol az írónak, aki egyébként biológus, éjszakai előadásai voltak az egyetemen. Késő estiek, mert a nappali óráit nem igazán látogatták a diákok. Az egyikre Likó Marcellt hívta el, hogy ő beszéljen. Nem tűnt rossz ötletnek, hisz annyian zsúfolódtak be a terembe, hogy az alternatív kurzust még egyszer meg kellett hirdetni.
A máig tartó barátságuk is ebből a szakmai kapcsolatból született. A Bunkerrajzolók ugyanebből. Igaz, hogy Koncz Zsuzsán egyszer rendesen összevesztek, és az sem számított jó beugrónak, hogy elsőre Marcell fénymásolónak hitte a tudós embert, korábban ugyanis sosem hallotta a nevét, jóllehet akkor már csaknem 60 kiadott könyve volt. Ám miután meglátta lakásában köteteinek halmazában, és a szerszámaik után futkosó férfiakat ábrázoló festményabsztrakció alatt, rájött, hogy tévedett.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Kapcsolatuk gyümölcsözővé vált, és ennek látható, kézzelfogható bizonyítékai is vannak. Mint például az élettörténet-rekonstrukció. Géczi Jánost ugyanis a deviáns személyiségek érdeklik leginkább, mármint az emberiségnek az a három százaléka, akik előrébb viszik a világot. Marcell is közéjük tartozik, legalábbis szerinte.
Az esten a zenész muzsikusként is megnyilvánulhatott. Azt viszont, hogy mit válaszolt a házigazda színigazgató azon kérdésre, mi a rossz a kábszerezésben, miért ne fogyasszanak drogokat a fiatalok, olvasóink utólagos beleegyezésével nem írjuk le.
Köszönjük Marcell, hogy élsz, és hogy itt voltál.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba