Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Kilépett a börtön falai közül a Reintegrációs Café

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • G. K. E. • HÍREK • 2017. december 15. 15:49
Kilépett a börtön falai közül a Reintegrációs Café
Továbbra is gyulai sajátosság a kávéházi módszer alkalmazása  

A gyulai Kultur Caféban zajlott a fogvatartottak szabadulás utáni életét megkönnyítő második Reintegrációs Café, amely továbbra is a Gyulán működő megyei büntetés-végrehajtási intézet sajátossága. Az elítéltek ezúttal is szakemberekkel, munkaadókkal folytathattak párbeszédet arról, hogyan kezdhetnek majd új életet, miután elhagyják a börtönt.

Reintegrációs Café a gyulai művelődési központban 

Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő

– Az idén márciusban megrendezett első Reintegrációs Café visszajelzései alapján döntöttünk úgy, hogy érdemes folytatni – mondta a december 15-i második összejövetelen Hafenscher Csaba Zoltán bv. ezredes, a Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka. Aláhúzta, a szándék az, hogy a börtönbe került személyek szabadulás utáni életét megkönnyítsék, hisz nem feladatuk, hogy előítéleteik legyenek velük szemben. A döntéseket a bíróságok hozzák meg, a börtönök alkalmazottai csupán végrehajtják a verdikteket. Azt azonban látják, tudják, hangsúlyozta az intézetparancsnok, hogy a szabadlábra helyezett elítélt a leggyakrabban nem talál befogadó környezetre, s ha még laknia sincs hol, rendkívül nehéz helyzetbe kerül.

– Mindkét fél csak tanulni tud ezekből a párbeszédekből. Abban reménykedünk, hogy a Reintegrációs Café azt a célt is fogja szolgálni, hogy aki kikerül a börtönből, az soha többé ne kerüljön vissza – fogalmazott az ezredes.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő 

Dr. Molnár Katalin, a Police Café módszer hazai meghonosítója fontosnak tartotta kiemelni, hogy ez az első olyan alkalom, amikor a reintegrációt egy kulturális kávézóban tartják. Úgy vélte, a legmegfelelőbb helyszínt találták meg.

A Nemzeti Közszolgálat Egyetem docense kifejtette, a rendőrkávéház a világkávéháznak nevezett módszer alapján jött létre. Először tíz éve hallott róla, akkor szeretett bele. A Police Cafét három éve viszi és szervezi országszerte.

Az egyetemi előadótanár lapunk kérdésére elárulta, a gyulai büntetés-végrehajtási intézet az egyetlen ma Magyarországon, amely felismerte a reintegrációs találkozókban rejlő lehetőségeket. Jó lenne azonban, jelezte, ha több civil és magánvállalkozás csatlakozna hozzájuk, támogatná kezdeményezésüket. Pozitívnak értékelte viszont, hogy a második beszélgetésbe már négy olyan rab is bekapcsolódott, akik az elsőn nem jelentek meg. Ez azt jelenti, jegyezte meg, hogy megosztották egymással tapasztalataikat, beszélgettek róla.

 

Dr. Molnár Katalin és Hafenscher Csaba Zoltán

Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő 

– A Reintegrációs Café arra jó, hogy a szabadulás előtt állók és a helyzetükön segíteni tudók kisebb asztaltársaságokban, szemmagasságból, egyenlő partnerként beszélhessék meg azokat a témákat, amelyek  a leginkább foglalkoztatják a fogvatartottakat. Kérdezz-felelek formában ötletek, javaslatok és elképzelések egyaránt elhangozhatnak az asztalnál – sommázott dr. Molnár Katalin főszervező.

A második összejövetelen ismét három témát jártak körül a jelenlévők: a munkába állás esélyei és a lakhatás megoldhatósága mellett arról is szó esett, milyen képzési formák állnak a büntetésüket letöltők rendelkezésére, hol, milyen szakmát tanulhatnak ki.

A Reintegrációs Café lebonyolításában a Gyulai Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézménye, a Békéscsabai Szakképzési Centrum, a Békés Megyei Kormányhivatal foglalkoztatással és képzéssel foglalkozó járási és helyi szaktanácsadói, valamint a Linamar Hungary Zrt. vett részt a büntetés-végrehajtási intézet mellett.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő 


 

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)