Kónya István, Görgényi Ernő és Kovács József
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Az összeg több közoktatási, egészségügyi és szociális intézményt is érint. A Csemeteház és a Tipegő topogók bölcsőde korszerűsítésére Gyula városa 253 millió forintot nyert. A tételből a törökzugi bölcsőde komplett felújítása fog megtörténni, a gyulavári esetében pedig a játszóudvar rendbetétele.
A Zöldkereszt házi gyermekorvosi rendelők modernizálására és akadálymentesítésére 60 millió forintot fordíthatnak a keretből, a Károly Róbert utcai Szivárvány napközi otthon átalakítására és bővítésére 125 milliót.
A gyulai belvíz- és csapadékvíz-elvezető rendszer rehabilitálására, bővítésére 400 millió forintot költhetnek, ugyanannyit, mint a Gyulát Városerdővel összekötő kerékpárút megépítésére, valamint a Paradicsomi ABC és a gyulavári híd közti bicikliút korszerűsítésére.
A Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. Szent László utcai irodaházának energetikai fejlesztését és teljes felújítását 161 millió forintból valósíthatják meg.
A munkanélküliség csökkentésére 300 millió forintot nyertek, konzorciumban a Békés Megyei Kormányhivatallal. A pályázat kidolgozásába azokat a helyi munkáltatókat is bevonták, akik tudják, milyen szakmák hiányoznak, milyen dolgozókra lenne szükségük. Az ő instrukcióik alapján és az ő részvételükkel, a kormányhivatal szakmai iránymutatásával olyan képzéseket indítanak majd munkanélküliek számára, amelyek segíteni fogják elhelyezkedésüket a munkaerőpiacon.
A Szeged-Csanád Egyházmegye fenntartásában Gyulán működő Boldog Apor Vilmos Óvoda fejlesztésére több mint 166 millió forint fog érkezni, közlekedésfejlesztésre, a Gyulavári és Dénesmajor közötti út legrosszabb, 1600 méteres szakaszának felújítására 212 millió forint jut.
A munkálatok még az ősszel megkezdődnek, mutatott rá Görgényi Ernő.
A siker kapcsán a polgármester aláhúzta, a pályázatok elnyerése érdekében folytatott küzdelem mindig csapatmunkát követel, közös erőfeszítést. A munkában, amelynek eredményeként Gyula városa is részt vehetett és nyerhetett a kiírásokon Kovács József országgyűlési képviselő és Kónya István megyei közgyűlési tag közreműködése rendkívül fontos és értékes volt.
– Elévülhetetlen érdemeik vannak abban, hogy Gyula városa eddig 2 milliárd 77 millió forint összegben részesült a TOP forrásaiból – fogalmazott a polgármester.
A TOP keretében két körben írtak ki pályázatokat. Az első 2015 végén, 2016 elején jelent meg, erre Gyula városa 2016 tavaszán nyújtott be dokumentációit. Ennek eredményeit ismertették a kiírók az elmúlt hetekben. Az újabb pályázatok idén februárban és márciusban jelentek meg. Gyula ezeken is részt vesz, de a napokban és augusztusban is benyújt tervekkel alátámasztott igénylést.
A polgármester elmondta, a pályázatok megfelelnek a város gazdasági célkitűzéseinek, hisz egyfelől intézmények, épületek modernizálását, energetikai korszerűsítését, ezáltal a város kiadásainak csökkentését eredményezik, másfelől gazdasági fejlesztési hatásuk is van. Összességükben a gyulai polgárok életminőségén javítanak majd.
Kovács József országgyűlés képviselő a TOP-pályázatok kezdeteit idézte fel. Kifejtette, Békés megye 60 milliárd forintot kapott arra, hogy az elmaradottabb térségeket felzárkóztassa. Két elhatárolás rögtön történt, mégpedig a két leghátrányosabb járás, a mezőkovácsházi és a sarkadi javára. Ezen túlmenően további két település részére is határoltak el összeget a keretből. Először egy pontozásos rendszert vezettek volna be, amely egyáltalán nem kedvezett a gyulaiaknak, hisz a szándék az volt, hogy kizárólag a hátrányos településeket fejlesszék. A képviselő ekkor a gyulai városvezetéssel együtt olyan érdekérvényesítést alkalmazott, amellyel bebizonyította, nem lehet jó az a megoldás, amelyik az ország egyik leglátogatottabb turisztikai célpontját kizárja a területfejlesztési operatív programból. A pontozásos rendszert végül sikerült megfordítaniuk.
– Jó úton járunk, a 60 milliárd forintnak látszatja lesz a gyulai fejlesztések vonatkozásában is. Számunkra persze az is fontos, hogy a környező településeken is valósuljanak meg olyan beruházások, amelyek Gyula idegenforgalmi vonzerejét is növeli. Mert aki idejön, nemcsak Gyulára kíváncsi, hanem Szabadkígyósra, Gesztre, Vésztőre, a Körösök vidékére is – hangsúlyozta Kovács József. Hozzáfűzte: a közel 3 milliárd forint elnyerése komoly előrelépés, nagy öröm és nagy siker, hisz induláskor Gyulának nulla forint jutott volna. Úgy vélte, a gyulai pályázatok rendkívül jók, korrektek, hibamentesek, nagyrészt ennek tulajdonítható a mostani eredmény.
Kónya István megyei képviselőként jelezte, a második körben is igen komoly esélyekkel szállnak ringbe. Az első körben meghirdetett keretösszegből 1 milliárd 828 millió forint maradvány keletkezett, ezt a TOP második körének pályázataira fogják fordítani. Arra törekednek, hogy az összes forrást Békés megyében használják fel, egyetlen egy se kerüljön vissza a Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Operatív Program Hatóságához.
A második körben 21 milliárd 794 millió forintot hirdetettek meg a TOP keretében. A „gyulai ötök”, azaz Gyula, Békés, Gyomaendrőd, Szeghalom és Békéscsaba számára 7 milliárd 304 millió forint jelenti azt a rendelkezésre álló összeget, amelyet a második körben megpályáznak. A lehatárolt keret mellett a visszamaradt 1,8 milliárd forintból álló szabad keretre is igényt fognak tartani. Kónya István úgy vélte, ebből a tételből nagy eséllyel nyerhetnek meg 674 millió forintot önkormányzati épületek energetikai korszerűsítésére.
