szabó enikő, nagy adrienn, fodor györgy és szicsek margit
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A nemzetközi nőnapot 1917 óta ünnepeljük, minden évben március 8-án. Magyarországon 1948-ban vezették be, legalábbis ekkor vált kötelezővé, de már 1914-ben is voltak rendezvények az országban. A beszélgetést Fodor György indította egy Kosztolányi-idézettel, amelyhez hozzáfűzte, hogy a költő igazi sármőr volt a maga korában, és számos igazságot tartalmaz az idézett írás, a férfiaknak általában fogalmuk sincs arról, hogy mi kell a nőnek.
Manapság egyre „divatosabb” foglalkozni a nőkkel, egyetemi tantárgyak is születnek a témában, az emancipáció és a feminizmus pedig egyre erősebbek. Az egyik kulcsszó a tisztelet lehet, ha a hölgyekről beszélünk, ezt pedig ezerféleképpen tehetjük, de talán a legfontosabb, hogy mindig úgy bánjunk a gyengébbik nem képviselőivel, ahogy szeretnék, hogy hozzánk is viszonyuljanak.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Nagy Adrienn történelmi példával folytatta a gondolatsort: a régi korok társadalmában egyáltalán nem volt jellemző, hogy tiszteletet adtak volna nők számára. Kisgyermek kortól az volt a nevelésük egyik központi eleme, hogy a férfi feljebbvaló. Jó példák erre a zárt palóc közösségek, ahol az asszonyok nem ülhettek egy asztalhoz az urukkal, de nem lázadtak emiatt, hiszen ebben nevelkedtek, és ugyanezt a sorsot látták a felmenőiknél is.
Nem szabad azonban elhanyagolni a társadalmi rétegzettség kérdését is – ezzel a gondolattal vette át a szót Szicsek Margit. Ha a férfi távol volt a háztól, akkor gyakran a feleség vette át az irányító szerepét, de az igazi fordulópont a ’60-as években jött el, a fogamzásgátló tabletták elterjedésével, amely egyfajta szexuális szabadságot is jelentett a nők számára. A tisztelet kérdéséhez hozzátette, hogy ez kétirányú dolog: tisztelni csak akkor lehet valakit, ha van miért.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A gyengédséget és az intimitást hozta fel Fodor György, mint következő hívószavakat. Véleménye szerint fontos a kaland és az izgalom, amelyeket folyamatosan fent kell tartani egy kapcsolatban, de legalább ennyire fontos az odaadás, valamint az elköteleződés. Mindezek a szexuális életre is igazak, hiszen a jó szex egyenlő a szeretkezéssel. A biztonság és a vadság, a következetesség és a magabiztosság – ezek mind fontosak egy hölgy szemében.
Szicsek Margit hozzátette, hogy manapság sokkal nehezebb nőnek lenni, mint régebben: korábban le volt írva a nő feladata, nem lehetett tőle eltérni. Egyszerűbb volt a társadalom, ezáltal egyszerűbbek voltak a szerepek is. A mai korra nincsenek felkészítve a gyerekek, és a társadalmi elvárások is jobban nehezednek rájuk. A társadalom pont olyan türelmetlen a nőkkel szemben, mint ők saját magukkal.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Szintén lényeges kérdés a magabiztosság, amelyhez szintén kell a férfi, hogy éreztesse a másikkal, hogy vonzónak találja, valamint az idő tényezője sem elhanyagolható: a másikra szánt idő mindig legyen minőségi. A beszélgetés végül ahhoz a következtetéshez ért, amely minden női kapcsolat – legyen az pusztán baráti vagy párkapcsolat – alapja: a kommunikáció. Természetesen ezt is számos módon értelmezhetjük, hiszen a hölgyeknek nem mindig tanács kell, néha elég meghallgatni őket, de az sem árt, ha tudunk beszélgetni a párunk családjával vagy barátaival.
A nőnapi beszélgetés hátralévő részében felmerültek még olyan aspektusok, mint a nők önállósága, amely a karrierközpontúságban nyilvánul meg egyre inkább és természetesen a figyelmesség is, amely néha egészen apró dolgokban is megnyilvánulhat. A Gyulai Ifjúsági Központ nőnapi cseveje mindenki számára egy igazán tanulságos rendezvény volt, amelyen, ha nem is fejtettük meg, hogy mi kell a nőnek, de talán közelebb kerültünk a megoldáshoz.
