Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Járt-e Tóth Árpád a Rațiu utcában?

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Zarándpataki Lilla • PUBLICISZTIKA • 2016. június 12. 18:00
Járt-e Tóth Árpád a Rațiu utcában?
Történelem, hamisítva
____Eredeti-zarandpataki_lilla.JPG

zarándpataki lilla

Fotó: Gyulai Hírlap

Testvérvárosunkban ízléses borítású könyvecskét vettem a kezembe a minap. Címe: Arad város kulturális és turisztikai idegenvezetője 2012. Csak magyarul íródott. Kezdeti lelkesedésem hamar alábbhagyott, amint belelapoztam a kiadványba. A szöveg meglehetősen magyartalan, érződik, hogy románból fordították, igen rosszul.

A történelmi áttekintésben többek között ez olvasható: „1551 – A helységet elfoglalják a törökök” és „1599 – Felszabadítják Mihai Viteazul csapatai”. Ügyes csúsztatás, valójában történelemhamisítás. Aradot ugyanis Báthory Zsigmond szabadította fel, akinek a harcban Vitéz Mihály, havasalföldi fejedelem is segített.

A szerző fontosnak tartja megemlíteni, hogy Arad 1918-ban a Román Központi Nemzeti Tanács székhelye, elhallgatja viszont, hogy a város 1849 augusztusában a Magyar Kormány székhelye, 1919-ben pedig az ellenforradalmi Károlyi-kormánynak adott otthont. Megtudható belőle viszont, hogy a Maros-hidat Robert Toth mérnök tervezte, a barokk stílusú, római katolikus templomot pedig Tabacovici Emil. (Helyesen: Tóth Róbert és Tabakovics Emil.)  Az aradi vasútállomás épületét 1944 októberében a német csapatok erősen bombázták – olvasható a könyvben. De miért hallgatják el, hogy az épület súlyosan károsodott az angolok 1944 júliusi bombázása során is? Arról sem írnak, hogy az aradi szabadságszobrot a román kormány 1925-ben elbontatta, és hogy az újbóli felállítása 2004-ben nem az eredeti helyén történt. Sava Arsici-nek (helyesen: Arszics Szávának) polgármesteri tisztséget tulajdonítanak, holott ő városi kapitány volt, aki a szabad királyi város rendőrségét irányította és a tanácsi végzések végrehajtásáért felelt. Miközben számos román nemzetiségű kiválóság aradi kötődését sorolják fel, addig olyan aradi születésű magyar színészek maradtak elfeledve, mint Jávor Pál, Inke László, Széplaki Endre.

Tóth Árpád költőről viszont megemlékezik a kiadvány, így: „Tóth Árpád magyar költő Aradon, a Ion Rațiu utcában született.” Nem, nem ott látta meg a napvilágot, hanem a Sarló utcában, amit ma Rațiu utcának hívnak. 

Összes cikk - lent (max 996px)
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)