Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Rokon költők, gyulai költőrokonok a XIX. században

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Becsy András • KULTÚRA • 2014. július 17. 09:00
Rokon költők, gyulai költőrokonok a XIX. században
Szabó Magda írónő több szállal is kötődik Gyula városhoz
Szabó Magda (1917 – 2007), Szakál Lajos (1816 – 1875) és Sárossy Gyula (1816–1861)

Szabó Magda írónő anyai ági családjáról elég pontos képünk van. Számos írásában megörökítette, illetve felhasználta rokonságának históriáit. Édesanyjának, Jablonczay Lenkének fiatal éveit a Régimódi történet című regényében beszélte el. Édesapja családjáról már kevesebbet tudunk. Az Ókút című művében állít emléket ennek az ágnak. Szabó Magda több szállal is kötődik Gyulához.

Szabó Magda apai ágán, Szabó Elek rokonságában találhatunk több írót, költőt, akik a korban nem csupán lokális szinten voltak elismertek, hanem életükben országosan is. Az írónő nagyapjának, Szabó János lelkésznek két elsőfokú unokatestvére is foglalkozott költészettel. A két író nagyapja Szabó Magda ükapja is egyben.

Az egyik unokatestvér Sárossy Gyula volt. Borossebesen született Sárosy Lajos gazdatiszt és dabasi Halász Katalin házasságából.
Mezőberényben, majd Eperjesen járt gimnáziumba, ahol később jogi tanulmányait is végezte. Itt kötött mély barátságot elsőfokú unokatestvérével, Szakál Lajossal, akivel iskolatársak is voltak. Sáros vármegyénél aljegyző lett, majd 1843-ban előadó bíróvá nevezték ki Aradra. Ekkor színműveket írt, 1846. február 4-én a Kisfaludy Társaság tagjai közé választotta.

1848-ban Pestre került, ahol később a felsőbb váltótörvényszék elnöke lett. Bejáratos volt a neves operaénekesnő, Hollósy Kornélia szalonjába, ahol gyakori vendég volt Szigligeti Ede, Gyulai Pál, Arany János, Tompa Mihály, Jókai Mór, Erkel Ferenc és pesti tartózkodásai idején Liszt Ferenc. Kossuth bizalmasaként a forradalmi kormány szolgálatába állt. Mint kormánybiztos, ő is Debrecenbe menekült. Felesége, Vass Paulina nem követte, hanem sátoraljaújhelyi szüleihez költözött, és többet nem tért vissza hozzá. A szabadságharc után bujdosni kényszerült, de 1852 végén feljelentés nyomán elfogták. Előbb kötél általi halálra ítélték, később az ítéletet életfogytiglani várfogságra változtatták. Königgrätzi fogságában versírással és fordítással foglalkozott.

1855-ben királyi kegyelemmel szabadult. 1857-ben albumot adott ki (Az én Albumom), mely szépen jövedelmezett. 1859-ben körutat tett az országban, verseiből felolvasásokat tartott. 1860-ban Krinolin-vers című gúnydaláért, melyet a solferinói osztrák vereségre írt, néhány havi internálásra ítélték a csehországi Budweisba. Szabadlábra helyezése után az idegbaj teljesen elhatalmasodott rajta. Pesten még megindította a Trombita című lapot, ebben megjelent néhány verse, de addigra szervezetét tönkretette az alkohol. 1861-ben testi-lelki roncsként halt meg.

Legjelentősebb műve a tizenhárom fejezetből (leheletből) álló Arany Trombita, melynek írásában állítólag Kossuth Lajos is segítette. Ebben megírta a forradalom és a szabadságharc nevezetes eseményeit, vezéreit és hőseit, népies nyerseséggel támadta a Habsburg-házat. Az önkényuralom idején minden felkutatható példányt elkoboztak belőle, de magyar menekültek Lipcsében ismét kinyomatták, és ennek számos példányát Magyarországra csempészték. Lipcsében még német fordítása is megjelent.

A másik unokatestvér Szakál Lajos volt. 1816. február 12-én született Köröstarcsán Szakál Ferenc és dabasi Halász Zsuzsanna házasságából.
Gimnáziumba Mezőberénybe, majd Debrecenbe járt. 1835-ben az eperjesi kollégiumba került jogi tanfolyamra. Sárossy Gyulával, unokatestvérével, az Aranytrombita jeles szerzőjével (egy évben és egy napon születtek). Rokoni kapcsolatuk mély barátsággá alakult. Szakál költeményei hamar népszerűek lettek. Könnyűségük, népies zamatuk által az irodalomban is méltó feltűnést keltettek.

Első füzete a Cimbalom, amit Erdélyi Lajos esztéta és költő biztatására adott ki. A kötet olyan népszerű lett, hogy még Petőfi Sándor figyelmét is felkeltette a gyulai verselő. Petőfi 1849 nyarán Mezőberényből direkt azért jött el Gyulára, hogy megismerhesse a költőt, akit ezután többször is meglátogatott mint barátot.

Az emléktábla a gyulai Ladics-ház falán található. A házban a mindenkori jegyző lakhatott. Szakál Lajos mint Békés vármegye főjegyzője élt itt. Később a Ladics családé lett az épület.

 

Összes cikk - lent (max 996px)
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)