Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Vidnyánszky Attila: Együttműködési szerződést köt a Gyulai Várszínház és a Nemzeti Színház

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Csomós Éva • INTERJÚ • 2013. augusztus 04. 13:00
Vidnyánszky Attila: Együttműködési szerződést köt a Gyulai Várszínház és a Nemzeti Színház
„Gyula, a vár és környéke régóta fantasztikus terep számomra, szinte már az egész helyet körbejátszottuk"
A váratlan helyzetek, gyors döntések kényszere a vezetők életében mindennaposak. Egy ilyen váratlan helyzet okán történt műsorváltozás az idei nyári színházi évadban, amikor az eredetileg kiírt Az ember tragédiája helyett a 2007-ben itt bemutatott Liliomfit láthatta a közönség. A gyors csere okáról és a mostanában aktuális változásokról a rendezővel, a Nemzeti Színház frissen kinevezett igazgatójával, Vidnyánszky Attilával beszélgettünk.
Vidnyánszky Attila. Fotó: Gyulai Hírlap - Rusznyák Csaba

–  Mennyire volt váratlan a társulat számára a darab cseréje, milyen készenléti állapotról kellett gyorsan feleleveníteni?

–  Szerencsére a 2007. július 23-án a Gyulai Várszínház és a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház közös produkciójaként bemutatott Liliomfi azóta is műsoron van. Nagyon kedvelt és játszott darabja maradt a színháznak, több mint 150 előadáson vagyunk túl azóta. A mostani cserét egy sajnálatos kényszerűség szülte, de én remélem, hogy a közönség ennek is örül majd.

–  A művészeket sem érte váratlanul a gyors beugrás?

–  Örülünk, hogy ezt is lejátszhatjuk. Egy baleset eredményeként a Tragédiát nem tudjuk most előadni, benne volt a pakliban, hogy esetleg egyáltalán nem játszhatunk ma - ennek egyáltalán nem örültünk volna, viszont igazgató úrral sikerült megbeszélni a cserét, reméljük, hogy ezzel is örömöt okozunk majd a közönségnek.

–  Kevesen tudhatják Önnél jobban, milyen egy-egy darabot Gyulára rendezni, hisz már csakugyan hazajár ide nyaranta.

–  Mindig nagy büszkeséggel szoktam beszélni arról, hogy Magyarország olyan hely, ahol nyaranta több mint 100 helyen vannak színházi játékok, azonban azt is el kell ismerjem, hogy igazán igényes színházi programmal nagyon kevés hely tud büszkélkedni. Gyula ezek közé a nagyon kevés helyek közé tartozik, ezért sem véletlen a mi hosszú távú kapcsolatunk a Gyulai Várszínházzal, ami egészen a kilencvenes évek közepéig nyúlik vissza.

–  Talán már fel sem idézhető az első évszám.

–  Dehogynem! 1996-97 környékén jöttünk először, egészen pontosan 1997 nyarán Giovanni Boccaccio Sólyompecsenyéjét hoztuk a beregszászi társulattal, és azóta tulajdonképp folyamatosan minden nyáron fellépünk Gyulán. Vannak olyan évek, amikor új produkciót viszünk színre, máskor kész előadást hozunk, de nagyon fontos előadásaink születtek itt. Az azóta is játszott, és sok európai országban megfordult Szarvassá változott fiú például itt született, a Tóték szintén, amivel egy sor nemzetközi fesztiválon játszottuk már, de sorolhatnám azzal, hogy a Karnyóné, a Liliomfi, az Ahogy tetszik mind ma is élő adásaink, és ezek mind bizonyítják azt, hogy mennyire szeretem ezt a helyet. Ráadásul az egyik legkülönlegesebb előadás amit a munkáságom során készítettem, a Shakespeare-koszorú is ehhez a fantasztikus térhez, ehhez a fantasztikus helyhez kötődik, itt született meg egyszeri és megismételhetetlen aktusként és mindannyian nagy-nagy melegséggel a szívünkben gondolunk rá azóta is. Épp most emlegettük, hogy itt volt a Shakespeare darabjaiban megöltek temetője, úgyhogy Gyula, a vár és környéke régóta fantasztikus terep számomra, szinte már az egész helyet körbejátszottuk.

–  Épp abból fakadóan, hogy itt színvonalas produkciók láthatók és hogy több egyszeri alkalomra készített darab is vált hosszú életűvé, hogy látja, tesztelő helynek is jó Gyula?

–  Ez pontosan így van, mivel ugye a Beregszászi színház nem engedheti meg magának, hogy egy-egy itt született darabja ne legyen hosszú életű, ami itt készül, azt később is játszani kell, mert...

–  …pazarlás lenne két-három alkalomra összeállítani egy darabot.

–  Pontosan, ezt is igazolja a több mint 150 előadást megért Liliomfi. E kapcsán, mintegy válaszként árulom el Önnek - bár később lesz majd egy, külön a sajtó számára meghirdetett eseménye is ennek -, hogy a közeljövőben a Gyulai Várszínház és a Nemzeti Színház egy együttműködési szerződést fog aláírni, amely tartalmazza azt, hogy a Nemzetivel közös produkciók jönnek majd létre, előadások jönnek majd a Nemzetiből és kerülnek nyáron játszásra itt Gyulán, illetve nyári produkciók születnek majd meg itt Gyulán és kerülnek be a Nemzeti Színház repertoárjába. Épp ma tárgyaltunk igazgató úrral erről, most fogalmazódik ennek az együttműködési szerződésnek a szövege, amiben igyekszünk minél szélesebben és minél nyitottabban kezelni ezt a kérdéskört. Úgy gondolom, valamikor szeptember első napjaiban alá is írjuk ezt az együttműködési szerződést. Ez abszolút új hír, az aláírás után lesz egy hivatalos, ünnepélyes bejelentés is, akkorra már tudni fogjuk, hogy ez az együttműködés terveink szerint mennyi időre szól. Korábban is volt már ilyen, gyönyörű múltja van itt, Gyulán a Nemzetinek.

–  Pontosan egy hónapja vette át a Nemzeti Színház irányítását. Feltételezem, hogy a nyári leállás ellenére rengeteget dolgozik az intézmény falai között. Milyen feladatokat lehet most elvégezni?

–  Átvettük a színházat, van körülöttem egy csapat, akikkel már a Csokonai Színházat is működtettük, ők átjöttek velem a Nemzetibe. A következő évad műsorterve és a szereposztások is megvannak, a szerződések megírása van folyamatban, illetve most egyeztetek még néhány külföldi rendezővel a jövő évadbeli munkáikról. Nagyon neves külföldi rendezők - Rizsakov, Purcarete stb. - jönnek a Nemzetibe rendezni. Most tervezgetjük azt, hogy milyen plakátokkal, milyen arculattal jövünk ki, hiszen egy-két hét múlva bérleteket kell árulni, augusztus 20. után pedig nagyon-nagyon sokirányú munkálkodások indul el, úgyhogy bőven van mit végiggondolni és pontosítani.

 

***

NÉVJEGY

Vidnyánszky Attila (49)

Kossuth- és Jászai Mari-díjas színházi rendező, filmrendező. A Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztese. Rendezői diplomáját a Kijevi Állami Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Egyetemen 1992-ben szerezte, ahol 1990-től egészen 1997-ig színészmesterséget is oktatott. Az 1992-ben alakuló Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színháznak (2008. december 4-étől Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház) alapító igazgatója, 1993-ban művészeti vezetője lett, ma főrendezőként segíti a társulat munkáját. Magyarországon 1999-től a régi Nemzeti Színházban, 2000-től a Pesti Magyar Színházban állított színpadra darabokat, 2004-2005-ben pedig a Magyar Állami Operaház vezető rendezőjeként dolgozott. A debreceni Csokonai Színház művészeti vezetője 2006 januárjától volt, de 2007 áprilisától megbízott igazgatóként is tevékenykedett. Sajátos, különös színpadi nyelv megalkotása fűződik hozzá, ami a naturalista-realista színházi hagyományokkal és a polgári színház esztétikájával egyaránt szembehelyezkedik. Saját meghatározása szerint ez leginkább „költői színház”. Vidnyánszky Attila 2005-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagjai közé került, 2013. július 1-től pedig ő áll a Nemzeti Színház élén. Megbízatása öt évre, 2018. június 30-ig szól.

 

Vidnyánszky Attila. Fotó: Gyulai Hírlap - Rusznyák Csaba
GYULAI HÍRLAP • 2013. augusztus 04. 13:00
„Gyula, a vár és környéke régóta fantasztikus terep számomra, szinte már az egész helyet körbejátszottuk"
Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)