
Olyan nyolcéves forma lehettem, amikor „véletlenül” nekigurultam a Skodánkkal egy vaskapunak. Édesapámmal meglepődve tapasztaltuk, hogy a gumírozott-nikkelezett acéllökhárítón egy karcolást sem találtunk, a sarokvasakból összehegesztett kapu azonban igen szép ívbe hajlott.
Az ezredforduló környékén jártam Párizs belvárosában, ahol arra lettem figyelmes, hogy míg a kocsik állapota pazar, addig a lökhárítóik igen rossz állapotban tetszelegnek. Az autójára egyébként kényes, ottani barátom elmondta, hogy nincs ebben semmi különös, a lökhárító azért van, hogy védje a kocsit. Más tájakon járt ismerőseim is helyeseltek, hogy hasonló méretű metropoliszok belvárosában is így vélekednek.
Tizenéve vezetek és sok ezer kilométeren túl vagyok – hála az Istennek – baleset- és majdnem ütközésmentesen. Egy koccanásom volt ezidáig, igaz, nem is ültem az autóban…
Egy sietős és álmos reggelen történt, hogy a volán mögül kiugorva, egy füstfelhőbe burkolózó autó után vetettem magam, hogy szóljak a gazdájának, valami nincs rendben. Mire odaértem, ő már elhajtott, ám miután megfordultam, végignéztem, ahogy az üresben és kézifék nélkül hagyott Wartburgom lassan nekigurul két jármű hátuljának az enyhén lejtős parkolóban. Az én kocsim masszív, gumírozott „bajsza” miatt semmilyen kárt nem szenvedett, viszont ettől a nagyon óvatos összeérintkezéstől a másik kettő műanyag, lökhárítónak csúfolt labilis kasznidarabjának fényezése alig láthatóan megkarcolódott. Természetesen azonnal ragaszkodtak a tulajdonosok az újrafényezéshez. Persze beismerem, én hibáztam és álltam a kárt, de azóta is érik bennem a kérdés, hová tűnt az autókról ez a fajta védelem.
A mai konstrukciók nagy részén vagy egyáltalán nincs hagyományos értelemben vett ütköző, vagy esetlegesen egy diszkrét kis gumicsíkkal helyettesítik. Igazából az általam kérdezett szakemberek sem adtak erre a problémára kielégítő választ. A konstruktőrök talán a kaszni súlyát akarták csökkenteni, vagy a sofőrökben bíznak jobban, mint régebben. Lehet, hogy a karosszérialakatos-szakma lobbitevékenysége manipulálja őket. Az is előfordulhat, hogy néhány év (vagy évtized) múltán majd talán általánossá váló autóradarra várnak, vagy az utcai konténerek horpadtságát akarják visszaszorítani. Biztos sok válasz lehetséges…
Mindenesetre sokaknak nem szempont vásárláskor a közlekedési eszköz efféle védelme. Azt mondják, hogy nem kell nekimenni semminek és nincs vele probléma. És ezt a szembejövő is tudja?! Különben, ennyi erővel a légzsákra is mondhatnánk, hogy nem kell karambolozni és nincs rá szükség.
Vajon mi lehet mostanában a nagyvárosok centrumában?! Szerintem ez öngól…
Egy biztos, a múlt autóinak efféle masszivitása már nem divat, és a divatról köztudott, hogy nem jár kéz a kézben a praktikummal. Mindenesetre a gyermekkorunkból ismert, rajzfilmekben szereplő megszemélyesített fémarcok dísze leborotválódott, a strapabíró lökhárítóknak leáldozott és elérkezett a bajusz nélküli autók kora.