Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Felavatták a Molnár Albert (1878–1952) tiszteletére állított emlékoszlopot május 23-án a Béke sugárúton, családi lakóházának a helyén. Gyula egykori építészeti, műszaki tanácsosa alkotta meg 1906-ban az egyesített város címerét, és meghatározó szerepe volt a fürdőváros településképének kialakításában is.
Durkó Károly önkormányzati képviselő, az oktatási és kulturális bizottság elnöke, a Gyulai Városbarátok Körének elnöke avatóbeszédében hangsúlyozta: Molnár Albert szívből szerette Gyula városát, és sokat tett érte.
Felidézte: az egykori építészeti, műszaki tanácsos szülővárosában, Zilahon végezte el a középiskolát, 1896-ben érettségizett iskolatársával, Ady Endrével együtt.
Az építészmérnöki oklevelet 1901-ben a budapesti Királyi József Műegyetemen szerezte meg, majd megpályázta az építészeti tanácsosi állást Gyulán. A posztra Fábry Sándor alispán elnökletével 1902-ben elsöprő többséggel választották meg.
1908-ban feleségül vette Schmidt Gyula vaskereskedő és Góg Mária Blanka nevű lányát, házasságukból öt gyermek született. A családot több tragédia is érte: a legidősebb fiú, Albert 1941-ben hősi halált halt, öccse, Zoltán 1942-ben vadászpilótaként megsebesült. 1950-en államosították a Schmidt család Eszperantó téri házát, majd 1965-ben kisajátították és lebontották a Wenckheim Béla út – ma Béke sugárút – 33. szám alatti sarokházukat is, ezt a családfő már nem élt meg – elevenítette fel az önkormányzati képviselő.
„Egy olyan ember családját tette tönkre az akkori hatalom, aki pótolhatatlan városépítő munkát végzett Gyulán, maradandó nyomot hagyott a megyeközpontként működő város esztétikus képének kialakításában” – húzta alá.
Kiemelte: Molnár Albert szolgálatának első éveiben folytak a kórházi építkezések, 1905 és 1907 között épült fel a Várkaszinó – a Gyulai Várszínház mai székhelye –, 1906-ban indult útjára Gyula és Simonyifalva között az első helyi érdekű vasút, 1911-re épült fel a Gyulai Bőriparosok Szövetkezetének Bakancsgyára, 1912-ben készült el a Komló új szárnya, a Gyulai Földművelők Gőzmalma és a polgári leányiskola, a későbbi 1-es iskola épülete. Emellett a tanácsos javaslatára indult el a város fásítása is, és a tervezőmunkája nyomán alakítottak ki telkeket az 1920-as évektől kezdve Máriafalván, a Krinolinkertben, a Galbácskertben, az Aranyágban és az Ajtóssy Albert utcában.
Az építészeti, műszaki tanácsosnak köszönheti a város a régi-új címerét is, amelyet Gyula 13. századi és a Maróthy család címerének egyesítésével alakított ki. A címertervet Bécsben az uralkodó, Ferenc József hagyta jóvá – emlékeztetett az önkormányzati képviselő.
„Derűs természete, szorgalma és hozzáértése halhatatlanná teszi őt számunkra, hiszen ahová nézünk, itt van velünk” – fogalmazott beszéde végén Durkó Károly.
Az emlékoszlopot a gyulai önkormányzat állíttatta Balogh Andrásné kezdeményezésére. Molnár Albert unokája lapunknak elmondta: épp 120 éve engedélyezték a nagyapja által tervezett címert, ez jó alkalom volt a megemlékezésre.
Bár azok már nem élnek, akiknek személyes emlékük volt Molnár Albertről, a város számos része őrzi az emlékét, többek között a Béke sugárúti gesztenyefasor és a Kossuth téri platánok – fejtette ki.
A leszármazottak közül többen is jelen voltak az avatóünnepségen, koszorút, mécsest helyeztek el az emlékoszlopnál. Balogh Andrásné a városnak és a Gyulai Városbarátok Körének is köszönetet mondott a kezdeményezés támogatásáért.
