A megjelenteket Görgényi Ernő köszöntötte, aki úgy fogalmazott, Petőfi Sándor váteszként látta az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseinek sosem múló, a nemzet szívében örökmécsesként lobogó lánggal, égő szenvedéllyel ápolt emlékezetét.
– A szabadságharc katonai vereségét követően 177 esztendő múltán is összegyűltünk mi, gyulai magyarok itt, a Petőfi téren, majd ünnepi testületi ülést tartunk itt a díszteremben és hozzánk hasonlóan egybegyűlnek a Kárpát-medence településein, vagy a világon bárhol szórványban élő magyarok, hogy felelevenítsék az 1848-diki dicsőséges március 15-e történéseit.
Kiemelte: az 1848–49-es forradalom és szabadságharc halhatatlan és megunhatatlan története a legszebbek közé tartozik, amelyeket magyarok minden nemzedéke úgy őriz kollektív és személyes emlékezetében egyaránt, mint a pásztorok a meséket, amelyeket a tűz körül estéről-estére megosztanak egymással, noha mindnyájan tudják a történeteket, de melengeti lelküket, amikor újra és újra átélik a valamennyiük által ismert eseményeket.
Mint mondta, a mindenkori hatalom csak akkor képes magáénak vallani a márciusi ifjak üzenetét, akkor képes valóban és szívből ünnepelni, ha lételeme a szabadság, a polgári jogegyenlőség és a testvériség, valamint ha képes küzdeni a nemzeti szuverenitásért.
A városvezető kifejtette: idén lesz 500 éve a mohácsi vereségnek, azóta vitatkozik a magyarság azon, hogy két út közül melyik a jobb hazánknak. Ha betagozódunk az aktuális nyugati hatalmi rendszerbe, lemondva a szuverenitásról, vagy együttműködünk és szövetségre lépünk a nyugati világgal, de ragaszkodunk hazánk függetlenségéhez.
– Én most nem vállalkozok arra, hogy eldöntsem e vitát, egyet azonban bizton kijelenthetek. A magyar nemzet azoknak az emlékét őrzi és élteti szívében, azokra gondol szeretettel történelmi távlatban is, akik hazánk függetlenségéért harcoltak, akik abban hittek, hogy a szuverén és ezáltal szabad Magyarország képes csak biztosítani az egyén szabadságát és jólétét – mondta Görgényi Ernő.
Hangsúlyozta: Gyula város mindenkori közössége jól láthatóan azon magyar városok közé tartozik, melyek a legelkötelezettebbek a szabadságharc tiszteletének kultusza iránt, jól mutatja ezt, hogy a város első díszpolgára Kossuth Lajos lett.
A polgármester hozzátette: A ’48-as forradalmi hagyományok előtti tisztelgés az is, hogy az önkormányzat legmagasabb kitüntetéseit a rendszerváltozás óta mindig március 15-én, ünnepi testületi ülés keretében adhatja át a város mindenkori polgármestere.
A köszöntő után a városvezető átadta a képviselő-testület által adományozott önkormányzati elismeréseket.
Gyula Város Díszpolgára kitüntető címet adományoz Ambrus Lajos író, egykori szerkesztő részére a szülővárosa kulturális hagyományait magas művészi színvonalon ábrázoló, széleskörű elismerést kiváltó írásművészete, valamint az egyetemes civilizáció értékeinek és a magyar gasztrokulturális örökség megőrzéséért végzett munkássága elismeréseként.
A laudációban felidézték: Ambrus Lajos a szegedi egyetemen végzett magyar-történelem szakon, ez pedig korán meghatározta szemléletmódját, nem csupán esztétikai kategóriákban gondolkodott, hanem történelmi távlatokban is. Írói pályakezdése az 1970-es végére esik. Szombathelyen az Életünk című folyóirat szerkesztőségében kezdett dolgozni, ahol évtizedeken át meghatározó szerepet töltött be a régió és az ország irodalmi életének alakításában. Szerkesztőként tudta, hogy a kultúrát nemcsak alkotni, hanem gondozni, gyomlálni, óvni kell. Olyan alkotói műhelyt tartott fenn, amely a legnehezebb időkben is a szabad gondolat és a nívós irodalom mentsvára volt. Ugyanezen szemlélettel folytatta tevékenységét a Kortárs folyóiratnál is. Nyelvi világa egyszerre archaikus és modern, a konzervatív és polgári értékrend egyik leghitelesebb képviselője. Írásművészetének sarokkövei a hűség, a megfigyelés pontossága és a történelmi emlékezet. Gyula nem csupán a szülővárosa, hanem szellemi gyökereinek meghatározó helyszíne. Saját bevallása szerint a város atmoszférája és gyerekkori élményei mind írói stílusára, mind a borászat és a kertkultúra iránti elkötelezettségére mély hatást gyakoroltak. Legszemélyesebb vallomása szülőföldjéről a 2019-ben megjelent Várostérkép című műve, de szakmai jellegű írásainak alapjait is a gyulai élmények adják. Aktív kapcsolatot ápol szülővárosával, műveiben gyakran felidézi a „régi Gyula” hangulatát. Rendszeres vendége és előadója a város kulturális eseményeinek, többször ő nyitotta meg a gyulai Ünnepi Könyvhetet. Tevékenységéért számos elismerésben részesült.
Ambrus Lajos köszönetet mondott a szüleinek, a testvérének, valamint mindenkinek, aki elindította az úton.
Kiváló polgár kitüntetést vehetett át Kovács József orvos, országgyűlési képviselő fél évszázados, betegcentrikus magatartással végzett gyógyító és vezetői tevékenysége, valamint az igazságosság és az emberségesség elve mentén tett képviselői szolgálata, Gyula város fejlesztésében elért elévülhetetlen érdemei, példaértékű lokálpatrióta tevékenysége elismeréseként.
Szegeden szerzett orvosi diplomát, majd Budapesten az egészségügyi menedzser képesítést is elvégezte. A Békés Vármegyei Központi Kórház belgyógyászati osztályán állt munkába, ahol Libor János főorvos mellett a szakmai tudás mellett azt is megtanulta, hogy az orvos számára a legfőbb érték a beteg megbecsülése. 35 évesen főorvosi kinevezést kapott, majd 1988-ban bekerült a kórház felső vezetésébe, ahol 26 éven át dolgozott, először helyettesként, majd 14 éven át főigazgatóként. Az intézmény vezetésében holisztikus szemléletet teremtett, melynek központjában a beteg állt, körülötte a gyógyító team, egyenrangú partnerként az orvos, a szakdolgozó és az őket támogató szakemberek. Mindig szívügyének tekintette a betegek és az ott dolgozók javát szolgáló fejlesztések megvalósítását. Vezetése alatt a kórház a régió legmodernebb egészségügyi központjává vált, ötvözve a hagyományt a technológiai innovációval. Munkásságáért több elismerést is kapott. Politikai pályája az 1990-es években kezdődött. Két időszakban volt a gyulai képviselő-testület tagja, valamint dolgozott a megyei közgyűlésben is. 2010 óta országgyűlési képviselő, volt a Fidesz frakcióvezető-helyettese is. Pályafutása alatt szívügyének tekintette a hátrányos helyzetű térségben élő emberek élet- és munkakörülményeinek javítását. Játszóterek, utak, templomok, kegyeleti helyek, közösségi terek, óvodák, bölcsődék, tornatermek megépítésében és felújításában játszott kulcsszerepet. Az elmúlt 15 év alatt 150 milliárd forint értékben valósultak meg beruházások, fejlesztések választókerületében.
Kovács József úgy fogalmazott, amikor a városba érkezett, a vasútállomástól a belvárosig tartó úton gyulaivá vált.
Az ünnepségen Gyula Városért kitüntetést kapott Fekete-Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. kiállítóhelyekért felelős ügyvezetője Gyula város közgyűjteményeinek gondozásában, valamint a gyulai kiállítóhelyek fejlesztésében és a kulturális élet fellendítése érdekében végzett értékteremtő munkássága elismeréseként.
Fekete-Dombi Ildikó Szegeden magyar-népművelő, Debrecenben pedig művelődési és felnőttképzési menedzser diplomát szerzett. Pályáját a kamuti általános művelődési központ igazgatóhelyetteseként kezdte, majd több Békés vármegyei intézményben látott el közművelődéssel kapcsolatos feladatokat. Később a Nemzeti Művelődési Intézet Szakmai Módszertani Főosztályának, majd pedig a Kiemelt Programok Főosztályának vezetésével bízták meg. 2015. decembere óta az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. kiállítóhelyekért felelős ügyvezetője, irányítja a gyulai vár, az Erkel-emlékház, a Ladics-ház, a Kohán Képtár és Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont munkáját. Vezetése alatt kialakított egy olyan modern, hatékonyan működő struktúrát, amelyben a muzeológia, a közművelődés és a turisztikai marketing szinergiában működik. Felismerte, hogy a kultúra csak akkor életképes, ha eléri az embereket. Irányítása alatt a múzeumok olyan közösségi térré váltak, ahol minden generáció megtalálja a maga szellemi táplálékát. Szakmai életútjának talán legfényesebb csillaga a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont projektje. Neve és munkássága elválaszthatatlanul összefonódik a város arculatával, kulturális életével és szellemi örökségének megőrzésével. Tevékenysége miatt több szakmai elismerést is kapott.
Fekete-Dombi Ildikó elmondta, az a 2015-ös nap jutott eszébe, amikor megérkezett Gyulára, már akkor nagyon szeretett volna itt dolgozni. Mint mondta, neki a munka nem kötelesség, hanem az élete.
Gyula Városért kitüntetést vehetett át Kovácsné Szőke Gizella rendőr őrnagy, a Gyulai Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának főelőadója a mély társadalmi felelősségérzettel, világos értékrenddel, innovatív gondolkodással és kiemelkedő szakmai felkészültséggel végzett munkássága, a kábítószer-bűnözés elleni fokozott fellépés érdekében végzett tevékenyége elismeréseként.
Kovácsné Szőke Gizella Medgyesegyházán született, életútja a hivatástudat, a szakmai precizitás és az emberség hármas egységére épül. A rendőrség dinamikusan változó világában ő mindig képes volt megőrizni naprakészségét. Szakmai felkészültsége nem merül ki a paragrafusok ismeretében. Hatékonyan részt vesz a kábítószer-bűnözés elleni fokozott fellépés érdekében indult országos programok által keletkezett többlet feladatok végrehajtásában. Rendszeresen fogadóórákat és interaktív előadásokat tart, amelyek célja az aggódó szülők, a pedagógusok és a lakosság tájékoztatása és segítése a kábítószer-fogyasztással kapcsolatos kockázatok vonatkozásában, valamint a diákok szemléletformálása, érzékenyítése. A program hatékonysága érdekében kapcsolatot tart fenn az illetékességi területükhöz tartozó civil szervezetek, egyházak, családsegítő központok, gyermekjóléti intézmények képviselőivel is. Munkája során nemcsak szakemberként, hanem segítőként és mentoraként is jelen van a kapitányság életében.
A grémium Gyula Városért kitüntetést adományozott Szabó Józsefnek, a GYULA-TÁV Bt. ügyvezetője részére a város infrastrukturális fejlesztéseiben, az urbanizációs jólét biztosítása érdekében végzett, a közösség érdekeit szolgáló munkássága, valamint karitatív tevékenysége elismeréseként.
Szabó József Gyulán született, vállalkozását a rendszerváltás után alapította meg, kezdetben távközléssel, távközlési hálózatok kiépítésével foglalkoztak. A 1990-es évek végén és 2000-es évek elején az általa irányított szervezet munkájának köszönhetően épült ki városunk távközlési hálózata és folyamatosan részt vállaltak annak fejlesztésében. A vállalkozás a víz- és szennyvízrendszerek építésében is fejlődött, aminek köszönhetően a városban lévő új, meglévő és hibás vezetékrendszerek kiépítésében és javításában is aktív szerepet vállaltak. A munkák közül kiemelkedik a parkok öntözőrendszereinek megtervezése, kivitelezése, valamint karbantartása. Vállalkozása mellett ő álmodta és alapította meg a gyulai gokartpályát. Munkáit mindig a precizitás és igényesség jellemzi, vallja, hogy egy-egy elvégzett munkának nem csak a funkcióját kell betöltenie, hanem a közösség elégedettségét és érdekeit is szolgálnia kell. Pályafutása a szakmai alázat és a folyamatos fejlődés iskolapéldája. Rendszeresen támogatja a településünkön található szociális intézményeket és rászoruló személyeket, de ezt mindig a háttérből és csendben teszi.
Szabó József úgy fogalmazott, Gyula városa mindig inspiráló volt számára, a díjjal járó pénzt pedig egy helyi alapítványnak fogja felajánlani.
Gyula Városért kitüntetést kapott Szalai György vállalkozó, korábbi önkormányzati képviselő részére Gyula város közössége érdekében több évtizeden át példamutató emberséggel és töretlen lelkesedéssel végzett közéleti tevékenysége elismeréseként.
Iskoláit szülővárosában és Szegeden végezte. Autószerelőnek tanult, tudását a Mezőgépnél és a Kertészeti Vállalatnál is igyekezett bővíteni. Később az AFIT üzemegységénél folytatta pályafutását, ahol munkafelvevőként kezdett dolgozni, a folyamatos tanulásnak és munkájának köszönhetően később az üzemegység vezetője lett. A rendszerváltást követően kitartó, szorgalmas munkával tartotta életben, majd építette újra a szervizeléssel és autóértékesítéssel foglalkozó AFIT-ot, későbbi nevén a Gyula Autóházat. 2006-tól 18 éven keresztül volt a gyulai grémium tagja. 4 éven át a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke, majd a Gazdasági Erőforrások Bizottságának és a Közbeszerzési Bizottság tagja, továbbá több önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság felügyelő bizottságában is dolgozott. 2019-től az önkormányzati gazdasági társaságok felügyeletéért felelős tanácsnok volt egészen 2024-ig. A Gyulai Városbarátok Köre képviselőjeként tapasztalatával, higgadtságával és szakmai alázattal végzett munkájával jelentős mértékben hozzájárult a városi intézmények és gazdasági társaságok sikeres működéséhez.
Szalai György köszönetet mondott a képviselő-testületnek, valamint a Gyulai Városbarátok Körének.
A fürdővárosi képviselő-testület Gyula Városért kitüntetést adományozott a Hagyományőrző Gazda és Kertbarát Kör Egyesület részére a hagyományőrző gazdálkodás és a kertbarát kultúra ápolása területén végzett szakmai munkásságuk, valamint a több mint két évtizeden át végzett környezetszépítő és közösségépítő tevékenységük elismeréseként.
Az egyesület 2025-ben ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. Céljuk a kisparaszti hagyományok ápolása, a városszépítés, a népi kulturális rendezvények szervezése.A tagok generációkon átívelő tudása – a metszés fortélyaitól a talajerő-utánpótlás természetes módszereiig – olyan kincs, amely Gyula városának szellemi vagyonát gazdagítja. Az Egyesület szakmai tevékenysége példaértékű. A két évtized alatt számos környezetszépítő és karitatív kezdeményezésük született, például közterületi fásítási- és virágosztási akciókat szerveztek. Működésük során kilenc éven át szervezői voltak a Hagyományőrző Gazdaudvar gasztro-kulturális rendezvénynek. Az egyesület tagjai a Virágos Gyuláért és a Legszebb konyhakertek versenyek zsűrizésében aktív szerepet vállalnak évek óta. 2024-bent útjára indították az óvodás és általános iskolás gyermekek örömére a Madáretető és Odúkészítő versenyt. Az elnök, Pomázi Ferenc, a Gyulai Hírlap kertészeti rovatának szerkesztőjeként heti rendszerességgel ad tanácsot a kertészet iránt érdeklődő gyulaiaknak, mellyel a több évtizedes tudását és tapasztalatát osztja meg.
Pomázi Ferenc kiemelte: nagyon fontosak a hagyományok, valamint a hagyományőrzés, mert ez a fundamentuma mindennek.
Gyula Városért kitüntetést kapott a Segítő Kezek Idősek Otthona kollektívája az idősek érdekében példaértékű lelkiismeretességgel, kiemelkedő hivatástudattal és emberközpontú szemlélettel végzett áldozatos tevékenységük elismeréseként.
Az intézményt 1993-ban alapította id. Hack Ferenc és fia, Hack Ferenc. A családi örökséget és értékrendet ma Mikó Anita, az alapítók unokája viszi tovább, aki immár 23 éve dolgozik az intézményben, 5 éve annak vezetőjeként. Személye egyszerre biztosítja a folytonosságot, a szakmai stabilitást és a családi szemlélet továbbélését. A Gyulai Segítő Kezek Idősek Otthona nonprofit szervezetként, valódi családi vállalkozásként működik 32 éve. Az intézmény 55 férőhellyel rendelkezik, működését 27 fős, elhivatott szakmai kollektíva biztosítja. 2018 óta szakápolási engedéllyel is rendelkeznek, amely tovább emeli az ellátás szakmai színvonalát. Az otthon fennállása alatt összesen 776 idős részesült gondoskodásban. Az ott dolgozók nem csupán ellátják az időseket, hanem családtagként pótolják a szeretetet, az odafigyelést és az emberi közelséget azoknál, akiknek erre a legnagyobb szükségük van. A komplex ellátás részeként saját betegszállítással és az ahhoz tartozó személyi állománnyal is rendelkeznek, biztosítva ezzel a folyamatos, biztonságos és szervezett ellátást. Az otthon példaértékű bizonyítéka annak, hogy a szakmai hozzáértés, a több generáción átívelő családi összefogás és az emberközpontú szemlélet együtt maradandó értéket teremthet.
Mikó Anita megköszönte az elismerést, majd hozzátette, reméli, hogy az alapító büszke rájuk.
A grémium Gyula Város Szolgálatáért kitüntetést adományozott Boldóczki Edina, a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. ingatlan-fenntartási ügyintézője részére fáradhatatlan munkabírással és precizitással, magas szakmai színvonalon és elhivatottsággal végzett munkája elismeréseként.
Iskoláit Gyulán végezte, a Mohácsy Mátyás Kertészeti és Élelmiszeripari Szakképző Iskolában 1997-ben szerzett technikusi képesítést. 2007-ben a Szent István Egyetemen szociális munkás diplomát szerzett. A középiskola elvégzését követően, helyezkedett el a Gyulai Várszínházban, ahol adminisztratív munkakört látott el. 2002-ben áthelyezéssel került Gyula Város Önkormányzatának városgazdálkodási igazgatóságához, majd annak átszervezését követően 2011-től a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft.-hez. Feladatai közé tartoznak az önkormányzati tulajdonú lakásokkal és üzlethelyiségekkel kapcsolatos bérleti szerződések előkészítése, nyilvántartása, az ingatlanok pályáztatása, a bérlemények rendeltetésszerű használatának ellenőrzése és a bérlőkkel történő kapcsolattartás. Munkájára a fáradhatatlan munkabírás, a precizitás a jellemző. Megfelelő empátiát tanúsít a bérlőkkel szemben, akik nap mint nap telefonon, vagy személyesen keresik meg problémáikkal, kérdéseikkel, vagy csak azért, hogy iránymutatást és segítséget kérjenek és kapjanak tőle. A szakértelme mellett a kollégák felé mutatott segítőkészsége is példás. Munkatársai szeretik és tisztelettel beszélnek róla, elismerve megszerzett tapasztalatát, a munkához való hozzáállását és felkészültségét.
Boldóczki Edina köszönetet mondott a Közüzem vezetőjének, kollégáinak, valamint szüleinek.
Gyula Város Szolgálatáért kitüntetést kapott Pacadzisz Oresztész, a Gyulai Polgármesteri Hivatal önkormányzati és Kulturális osztályának osztályvezetője Gyula város érdekében példaértékű hivatástudattal és kiemelkedő szakmai színvonalon végzett munkássága, sokoldalú szerepvállalása elismeréseként.
Miskolcon született, de középiskolai tanulmányait már a Gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban végezte, melyet követően a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogász végzettséget. Első munkahelye a gyulai Bokatex Kft. volt, ahol ügyviteli menedzser pozícióban dolgozott. 2015-től a Gyulai Polgármesteri Hivatal köztisztviselőjeként jogász munkakörben kezdett el dolgozni. 2016-ban az önkormányzati és kulturális osztály megbízott osztályvezetője lett, 2018-ban pedig kinevezték az osztály vezetésével. Pályafutása során a közigazgatási jog területén indított továbbképzések érdeklődése középpontjában helyezkedtek el, 2018-ban közigazgatási szakvizsgát tett. Rendkívül összetett, több szakterületet átfogó szervezeti egység irányítója. A legkülönfélébb lakossági-, jogi-, infotechnológiai-, szervezési feladatok tartoznak munkájához, amelyek összehangolása magas szintű stratégiai gondolkodást igényel. Osztályvezetőként közreműködik a képviselő-testülettel és az állandó bizottságokkal kapcsolatos folyamatok koordinálásában, a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések ellenőrzésében, előzetes jogi kontrolljában. Munkássága során jogalkalmazóként ötvözi a klasszikus jogászi értékrendet a modern közigazgatás követelményeivel.
Pacadzisz Oresztész úgy fogalmazott, nagyon szereti a munkáját és büszke arra, hogy ezzel Gyula városát szolgálhatja.
A képviselő-testület Gyula Város Szolgálatáért kitüntetést adományozott Singer Antal Lászlóné, a Gyulai Polgármesteri Hivatal igazgatási osztályának köztisztviselője részére Gyula város érdekében több évtizeden át nagyfokú elkötelezettséggel, ügyfélbarát hozzáállással és empátiával végzett munkássága elismeréseként.
Középiskolai tanulmányait a mezőtúri Dózsa György Gimnáziumban végezte el, a Debreceni Postaigazgatóságon pedig postaforgalmi ügyintéző képesítést szerzett. Első munkahelye a mezőtúri 1. sz. Postahivatalban volt. Ezt követően a Generali Biztosítónál folytatta pályafutását, majd 1995-től a Gyulai Polgármesteri Hivatalban közfoglalkoztatás keretein belül látott el adminisztratív feladatokat. Pályafutása során számítógép kezelő OKJ vizsgát, valamint ügykezelői alapvizsgát tett. Munkáját 2011. május 15. napjától a Gyulai Polgármesteri Hivatal köztisztviselőjeként folytatta az információs és ügyfélpontban ügykezelői munkakörben egészen nyugállományba vonulásáig. Az információs- és ügyfélpontban kiemelt szerepet töltött be a Polgármesteri Hivatal mindennapi működésével kapcsolatosan. Ő volt a hivatal egyik „arca”, az ügyfelek ügyeiket és kéréseiket először neki adták elő személyesen vagy telefonon, majd az alapvető ismeretek birtokában ő irányítottá tovább az ügyfeleket a megfelelő osztályhoz, ügyintézőhöz vagy a polgármesteri hivatalon kívüli, más közigazgatási szervhez.
Singer Antal Lászlóné kiemelte: az ügyfelek neki nem csupán ügyfelek voltak, hanem emberek, sorsok, életek.
Az ünnepségen Dr. Gyarmati István-díjat kapott Bánhegyi Róbert János, a Békés Vármegyei Központi Kórház onkodiabetológus főorvosa, egyetemi adjunktusa példaértékű és úttörő tudományos szervezetépítő munkássága, innovatív gondolkodása, az onkodiabetológia, mint határterületi diszciplína megformálása és annak alapjainak kidolgozásában elért elévülhetetlen érdemei elismeréseként.
Általános orvosi diplomáját a Debreceni Egyetemen szerezte, majd szakvizsgákat tett belgyógyászatból, hematológiából, klinikai onkológiából. Ezeken túl háziorvostanból és hospice-palliatív orvostanból licence vizsgával rendelkezik. 2016-ban a Budapesti Corvinus Egyetemen egészségügyi menedzsment specialista szakképzettséget szerzett. Doktori tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának Doktori Iskolájában végezte. Ph.D. tézisét 2023-ban védte meg az onkodiabetológia témakörében, amely elnevezést kitalálva és alkalmazva 2022-ben a világon elsőként jelentetett meg közleményt és írt disszertációt. Az egyetem után a gyulai kórházban helyezkedett el. 2004-től a krónikus belgyógyászati osztályon dolgozott, majd ugyanezen évtől az Onkológiai Centrum munkacsoportjába került. 2009-2010 között onkológiai osztályos munkájával párhuzamosan a Kórház Mezőhegyesi Utókezelő Egységét vezette. 2012 óta centrumvezető-helyettes főorvos. 2015-től a Gál Ferenc Egyetem gyulai Egészség- és Szociális Tudományi Karának oktatója, 2024-től adjunktusa. Szakmai és tudományos tevékenységének fókuszában az onkodiabetológia mint új határterületi diszciplína megformálása, alapjainak kidolgozása és az ehhez kapcsolódó szakmai szemléletmód minél szélesebb körben való ismertetése, elfogadtatása áll. Munkáját több alkalommal is elismerték.
Bánhegyi Róbert János köszönetet mondott a grémiumnak, munkatársainak és családjának. Mint mondta, az elismerés megerősíti, hogy jó munkát végez.
A kitüntetések átadása után az Erkel Ferenc Társaság tartott meg harmincötödik történelmi hangversenyét, amelyen közreműködött Botos Veronika, a Magyar Állami Operaház Zenekarának Magyar Ezüst Érdemkereszttel kitüntetett szóló brácsása és viola d’amore szólistája, valamint Vida Mónika Junior Prima-díjas zongoraművész, a Cziffra Fesztivál Tehetség Díjának birtokosa.
