Gyulai Hírlap - Több száz millió forint értékben nyújt be pályázatokat a gyulai önkormányzat

Rehabilitálják az Élővíz-csatorna környékét

A grémium egyhangúlag határozott arról, hogy az önkormányzat 1 milliárd forint önerőt nem igénylő támogatásra pályázzon az Élővíz-csatorna környékének rehabilitációjára a TOP Plusz forrásaiból, a Békés-Bihar Településfejlesztési Nonprofit Kft.-vel konzorciumi együttműködésben.

A fejlesztés célja, hogy a csatorna belvárosi szakaszát bekapcsolják a város vérkeringésébe, ezért többek között sétányokat, tanösvényeket, csónakkikötőt és vízközeli pihenőtereket alakítanak ki.

Görgényi Ernő polgármester (Fidesz–KDNP) felidézte, 2018-ban Szászné Várkonyi Adrienn városi főkertész irányításával koncepcióterv készült az Élővíz-csatorna környezetének rehabilitációjáról, a mostani pályázat lehetőséget ad arra, hogy ez meg is valósuljon.

Kifejtette, a Fehér-Körös egykori medre zöldfolyosót képez a város közepén; a projekt keretében a belvárosi sétálóutcával párhuzamosan természetközeli sétányt létesítenek a Kossuth téri szökőkutak és a várkert között.

Mint ismertette, a támogatásból a Szent László utca és a Kapushíd közötti szakaszon a csatorna mindkét oldalán fejlesztések valósulnak meg. A tervek alapján a meglévő utakat elbontják, és térburkolatos sétányokat építenek. A déli oldalon földkábeleket fektetnek a légkábelek helyett, és kandelábereket helyeznek ki. Időnként a vízpartra is „leviszik az embereket”, a Szent László utcai híd után például lesz egy kis sétány, ahol bemutatják a csatorna történetét. Emellett kacsaetetőket alakítanak ki, stégeket építenek, és növényeket telepítenek, úgynevezett esőkerteket hoznak létre.  

A városvezető arról is beszámolt, hogy a Lido előtti teraszt elbontják, és egy korábbi ötletpályázat nyertes pályamunkája alapján vendéglátásra is alkalmas közösségi teret hoznak létre.

A fejlesztés keretében 11 térfigyelő kamerát is kihelyeznek a közbiztonság megvédése érdekében, továbbá 28 új parkolót is kialakítanak.

A polgármester arra is kitért, hogy a nemrégiben tartott lakossági fórumon érkezett javaslatokat igyekeznek beépíteni a kiviteli tervekbe.

Pflaum Mária (Fidesz–KDNP) úgy vélte, a rehabilitáció jelentős lépés turisztikailag, javítja a környéken élők életminőségét, és a vízvisszatartás szempontjából is fontos.

Újra lila lesz a „Lila”

Egyhangúlag szavazta meg a képviselő-testület, hogy az 5-ös iskola korszerűsítésére 721 millió 865 ezer forint szászszázalékos intenzitású támogatásra pályázzon az önkormányzat a TOP Plusz programból, konzorciumi együttműködésben a Békés-Bihar Településfejlesztési Nonprofit Kft.-vel és a Gyulai Tankerületi Központtal.  

Görgényi Ernő úgy fogalmazott, sok küzdelem után, hosszadalmas folyamat eredményeként valósulhat meg a fejlesztés, amely az 1979-ben létesült főépületet és az iskola tornatermét is érinti. Utóbbit néhány évvel ezelőtt a Magyar Kézilabda Szövetség programjának keretében nagyrészt már felújították, de a tetőszigetelés még nem valósult meg – jegyezte meg.

A fejlesztés során hő- és vízszigetelik a két létesítmény tetőjét, és hőszigetelést kap a főépület homlokzata is. Az iskolában emellett új fűtési rendszert építenek ki, és napelemes rendszert telepítenek a tetőre. A homlokzati nyílászárók egy részét a tankerület az elmúlt években lecserélte, most a többit is újra cserélik. A gazdasági udvarban új térburkolatot raknak le, és akadálymentes rámpa készül, a tornaterem épülete mellett pedig akadálymentes parkolót alakítanak ki – részletezte a polgármester.

Hozzátette, az intézményt a főépület korábban jellegzetesen lila homlokzata miatt sokan „Lila iskolának” nevezik, ezért a mára megfakult, inkább rózsaszín árnyalatú falazat ismét lilás színt kap majd.

Kónya István alpolgármester (Fidesz–KDNP) az előterjesztés kapcsán arról is beszámolt, hogy reményeik szerint 2026-ban az iskola csaknem tízéves műfüves pályája is megújulhat a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) és az önkormányzat támogatásával. Mint mondta, az erre vonatkozó igényt már jelezték a várost ezzel kapcsolatban megkereső MLSZ-nek.

Az idei tanévben nyugdíjba vonuló Szabadosné Bécsi Katalin tagintézmény-igazgató az ülésen úgy fogalmazott, „ez olyan, mint amikor egy álom végre valóra válik”.

Korszerűsítik az Ewoldt Elíz-óvodát

Ugyancsak egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület, hogy 220 millió forint önerőt nem igénylő támogatást igényeljen a város az Ewoldt Elíz-óvoda felújítására a TOP Plusz program keretében. Az önkormányzat konzorciumi partnere a Békés-Bihar Településfejlesztési Nonprofit Kft. lesz.

Görgényi Ernő elmondta, az 1893-ban – korabeli építési technológiákkal és anyagokkal – épült óvoda energetikailag már nem felel meg a mai igényeknek. Emlékeztetett, 2007 körül az akkori városvezetés be akarta zárni az intézményt a máriafalvai óvodával együtt, ezt Baranyó Géza és Alt Norbert képviselők akadályozták meg.

Mint kifejtette, a tervek szerint hőszigetik a külső homlokzati falazatot és a zárófödémet, szükség szerinti felújítják a mosdókat és a hidegburkolatot, lecserélik a homlokzati és a belső nyílászárókat, átalakítják a foglalkoztató- és a kiszolgálóhelyiségeket, korszerűsítik az épületgépészeti és -villamossági rendszereket. A felújítás során kerékpártárolót is kialakítanának, továbbá új kültéri gumiburkolatot tennének le, és egybefüggő előtetőt építenének az északi oldalon.

A városvezető rámutatott, fizikai okokból a parkolási lehetőségeken nem tudnak változtatni, hiszen a Pálffy utca zsákutca, így csak egy akadálymentes parkolót tudnak létrehozni.

 

Megújulhat a százéves Pánczél

Szintén egyhangúlag szavazta meg a grémium, hogy 200 millió forint szászszázalékos intenzitású támogatásra pályázzon a város a TOP Plusz forrásaiból a Pánczél Imre Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény épületének felújítására. Az önkormányzat konzorciumi partnere a Békés-Bihar Településfejlesztési Nonprofit Kft. és a Gyulai Tankerületi Központ lesz.

A polgármester elmondta, a Gyulai Tankerületi Központ fenntartásába 2023 szeptemberében került intézmény Szent István utcai, régi épületében nemrégiben korszerűsítették a fűtési rendszert, és most további, hosszú idő óta elmaradt fejlesztések valósulhatnak meg.  

A tervek szerint hőszigetelik az épület homlokzatát és padlásfödémét, felújítják, illetve lecserélik a homlokzati nyílászárókat. Szükség szerint felújítják a tetőszerkezet is, és lecserélik a tetőfedést. A tetőre napelemes rendszert telepítenek, az épület előtt új térburkolatot raknak le. A vizes helyiségekben is elvégzik a szükséges felújításokat, és új ajtókat szerelnek fel. Az akadálymentes közlekedés biztosítása érdekében vezetősáv is készül, és küszöbmentessé alakítják a meglévő, faszerkezetű bejárati kaput.

Poptyilikán Anikó főigazgató kifejtette, intézményük százéves lesz idén, a beruházás révén épületük méltó lehet az évfordulóhoz.  

Szanazugi utak felújítására pályáznak

A képviselő-testület egyhangú döntése értelmében 149 millió 978 ezer forint támogatásra pályázik az önkormányzat a szanazugi Kecskés utca, Rigó utca és Fényes utca útburkolatának felújítására a Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégia tervének keretében. A projekthez öt százalék önerőt, 7 millió 893 ezer forintot biztosít a város.

Alt Norbert alpolgármester (Fidesz–KDNP) elmondta, a városrészen az önkormányzat által az elmúlt 10-15 évben járhatóvá tett utak jó része tönkrement egy tavalyelőtti, gázbekötéssel járó fejlesztés során. Ezek nagy részét önkormányzati keretből felújították, de a három legforgalmasabb útra nem volt elég a saját forrás, ezért pályáznak.

Hozzátette, januárban bevezették Szanazugban a zsákos szemétszállítást, fontos, hogy a Gyulai Közüzemi NKft. járművei közlekedni tudjanak az utakon. 

 

Megújulhat a Napfény nappali központ

Egyhangúlag támogatta a grémium, hogy a TOP Plusz programból 107 millió 935 ezer forint önerőt nem igénylő támogatásra pályázzon a város a Napfény nappali központ felújítására és korszerűsítésére, a Békés-Bihar Településfejlesztési Nonprofit Kft.-vel konzorciumi partnerségben.

A Béke téri épületben idősek és fogyatékos emberek nappali ellátásával, étkeztetéssel, házi segítségnyújtással, demens emberek ellátásával, továbbá pszichiátriai betegek nappali ellátásával, fejlesztésével foglalkoznak.  

A polgármester kifejtette, az 1920-as években épült ingatlant folyamatosan karbantartották, időnként fel is újították, de az energetikai jellemzői nem felelnek meg a mai követelményeknek.

A tervek szerint a beruházás során hőszigetelik a külső homlokzati falazatot és a zárófödémet, felújítják a mosdókat és a hidegburkolatot, lecserélik a belső nyílászárókat, átalakítják a foglalkoztató- és kiszolgálóhelyiségeket, továbbá korszerűsítik az épületgépészeti és -villamossági rendszereket. Emellett az akadálymentesítés érdekében kiszélesítik a folyosót, valamint kialakítanak egy akadálymentes mosdót, az udvaron pedig egy akadálymentes parkolót, illetve egy rámpát.  

Kiss Tamásné (Fidesz–KDNP) kérdésére a városvezető közölte, a hosszú telekhatár miatt egy új kerítés építése „nem fér bele” a pályázati keretbe, de a düledező betonlapos kerítést a tervek szerint elbontják és visszaépítik.

Csige Gábor jegyző ezt azzal egészítette ki, hogy egy rövid szakaszon, ahol elbontanak egy melléképületet, lesz új kerítés.

 

A művészeti iskola épületét is korszerűsítenék

Ugyancsak egyhangúlag szavazta meg a képviselő-testület, hogy a város 100 millió forint önerőt nem igénylő támogatást igényeljen a TOP Plusz forrásaiból a Gyulai Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola Eötvös utca felőli épületének korszerűsítésére. A projektben a Békés-Bihar Településfejlesztési Nonprofit Kft. és a Gyulai Tankerületi Központ lesz az önkormányzat konzorciumi partnere.

Görgényi Ernő kifejtette, nem lehet tudni, hogy az épület pontosan mikor épült, de légi felvétel alapján megállapítható, hogy 1969-ben már állt. Elmondta, a főépület jelenleg nincs hőszigetelve, fa nyílászáróit azonban a közelmúltban cserélték le korszerű műanyag nyílászárókra. A fűtést jelenleg gázüzemű konvektorok, a melegvíz-ellátást elektromos vízmelegítők biztosítják.

A városvezető jelezte, az akadálymentesítés miatt kisebb alaprajzi változtatások szükségesek a földszinten. A projekt keretében hőszigetelik a padlásfödémet, és új hőszivattyús fűtési rendszert építenek ki. A meglévő cserépfedést és cserépléceket elbontják, a szarufák fölé tetőfólia, új ellenléc, cserépléc és cserépfedés kerül. A belső nyílászárók megfelelő állapotúak, de az akadálymentes mosdóhoz és az átalakított pincelejáróhoz új ajtókat szerelnek fel. Emellett új korlátlift is lesz az épületben, és az udvaron akadálymentes parkolót jelölnek ki.

A településvezető arról is szólt, hogy a költségvetésbe a homlokzati hőszigetelés nem fér bele, a tankerület ezért azt saját forrásból végzi el.

Kónya István az előterjesztés kapcsán emlékeztetett, a Gyulai Tankerületi Központ az iskola Ady Endre utcai épületében cserélt ki nyílászárókat nemrégiben. 

A vízvisszatartást segítő projekt is megvalósulhat

A grémium egyhangú döntése értelmében 20 millió forint önerőt nem igénylő támogatásra pályázik az önkormányzat Natura 2000-es terület fejlesztésére a TOP Plusz program keretében, a Békés-Bihar Településfejlesztési Nonprofit Kft.-vel konzorciumi partnerségben.  

Görgényi Ernő elmondta, utólag került a programba, hogy a települések kötelesek egy Natura 2000-es területet fejleszteni.

Mint ismertette, Kónya István alpolgármester vezetésével választották ki a fejlesztésre váró gyulai területet. Hozzátette, egy olyan fejlesztést folytatnak majd, amelyet korábban a DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt.-vel és a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatósággal (Kövizig) együttműködve, Puskás Lajos erdőmérnök tervei alapján valósítottak meg, és amely révén gravitációsan vizet juttatnak a mályvádi erdő bizonyos területeire.

Közölte, a pályázat keretében megvalósulna „a Sitkai-csatorna és a Biri-éri tiltós műtárgy közötti szakasz profiljának helyreállítása, a Biri-ér tiltójának és út alatti szakaszának felújítása, szabályozhatóvá tétele”. Emellett növelnék a Biri-ér első szakaszán a fenékszélességet, és rézsűt alakítanának ki, továbbá a Biri-ér folytatásaként sor kerülne a meglévő terephajlat kotrására a Tyúkos dűlőig, és a Biri-ér, valamint a Biri-tó csatlakozásának rekonstrukciójára. A műszaki dokumentációt ezúttal is Puskás Lajos készíti el.  

Kónya István kitért rá, hogy jelenleg 520 méter hosszú az a mederalakulat, amely hajdan a Fekete-Körös egyik ága volt, és amely magas vízállásnál „segítséget nyújt” az erdőnek és az ottani élővilágnak. A projekt révén több mint 400 méter hosszan tudják ezt az eret folytatni, és egy új tiltó megépítésével akár két és fél hónapon át tudják az erdőben tartani a vizet, ami aszályos időszakban rendkívül fontos – emelte ki. Az alpolgármester egyúttal megköszönte a DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt., a Kövizig és a Körös–Maros Nemzeti Park segítségét.

A megszavazott fejlesztések kapcsán aláhúzta, a város összesen 5 milliárd 378 millió forint értékben nyújt be pályázatokat a TOP Plusz programban. Hozzátette, a beadási szakasz lezárult, a tervek részletes kidolgozása után következhet a megvalósítási fázis.

 

Járási fejlesztésekre is pályáznak

A grémium azt is egyhangúlag támogatta, hogy az önkormányzat a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium által közzétett Versenyképes Járások Program felhívásra 250 millió forint értékben nyújtson be fejlesztési igényt a Gyulai járás településeivel, Elekkel, Kétegyházával és Lőkösházával együtt, konzorciumban.

Az előterjesztésben az áll, a járási polgármesterek előzetes egyeztetése alapján Gyula városát 117 millió forint illetné meg a vissza nem térítendő támogatásból. A fejlesztésekhez saját forrás is bevonható.  

Görgényi Ernő közölte, a minisztérium nyár elejéig hoz döntést, a megvalósításra 24 hónap áll majd rendelkezésre.

Jelezte, a támogatást jogszabályban meghatározott célokra lehet felhasználni a járásban. Az összegből modernizálnák a Gyulai Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézményének öt telephelyét: a Temesvári úti, a Cinka Panna utcai és a Csokonai utcai idősklubot, a Család- és Gyermekjóléti Központot, valamint a Galamb utcai idősotthont és gondozóházat. Emellett – ebrendészeti és a felelős állattartás elősegítését célzó fejlesztésként – támogatást fordítanának a gyulai állatotthonban lévő kutyák ivartalanítására, mikrocsipelésére és veszettség elleni oltására, valamint mikrocsipolvasó beszerzésére. Az összegből a közbiztonság megőrzése érdekében a román határ menti településeken térfigyelő kamerarendszert is kiépítenének a zöldhatár, illetve a nemzetközi áru-, illetve személyszállításra használt utak figyelésére. A keretből ezenfelül belterületi utak felújítását is tervezik.

 

Elfogadták a gazdasági programot

A képviselő-testület egyhangúlag hagyta jóvá az önkormányzat 2024–2029-re vonatkozó gazdasági programját, amelynek elkészítését az önkormányzati törvény írja elő.

A polgármester a demográfiai helyzetet taglaló részt összefoglalva elmondta, Gyulán a lakosság számának csökkenése elsősorban a születések és halálozások kedvezőtlen számarányának a következménye; évente mintegy két és félszer többen halnak meg a városban, mint ahányan születnek. A település vándorlási egyenlege viszont pozitív: évről évre többen költöznek Gyulára, mint ahányan elköltöznek innen – emelte ki.

Hozzátette, a fiatalok közül sokan hagyják el a várost, bár vannak, akik később visszatérnek. A tendencia ellen számos intézkedést hozott az önkormányzat, de a korszellemmel nehéz szembeszállni – fogalmazott.

Arra is kitért, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a település vándorlási egyenlege a rendszerváltás óta pozitív, ami kuriózum a vármegyében, még Békéscsaba egyenlege is negatív. Az ingázási egyenleg ugyancsak pozitív a városban, azaz többen járnak ide dolgozni, mint ahányan eljárnak innen máshová.

Sióréti Gabriella (MARÉG) az előterjesztés kapcsán azt javasolta, az esetleges kockázatokra is ki kéne térni az anyagban. A képviselő példaként említette a helyi adók be nem érkezését mint lehetséges veszélyforrást.

Azt is felvetette, hogy a városba való visszavándorlást azzal is elő lehetne segíteni, ha az önkormányzat a rá hagyott ingatlanokat bizonyos időre jutányos áron biztosítaná a fiataloknak.

Emellett azt kérte, a csatornákat, záportározókat töltsék fel, hogy „az aszályos időszakokat át tudjuk vészelni”.

Görgényi Ernő utóbbira úgy reagált, „ez valóban fontos kérdés, és közös érdekünk”. Mint válaszolta, folyamatosan együttműködnek a Köviziggel, és pályázataikban is odafigyelnek arra, hogy a csapadékvíz-visszatartást szolgáló megoldásokat valósítsanak meg.

Csige Gábor rámutatott, az adóbevételek esetleges csökkenése esetén hozandó intézkedéseket nem szükséges a gazdasági programban szabályozni, hiszen a központi jogszabályok előírják, mi a teendő ilyen esetben.

Jelezte, a lakásállomány kezelésére vonatkozó városi koncepcióban megfogalmazottak szerint a lakhatásra alkalmas ingatlanokat nem értékesíti az önkormányzat, hanem a helyi rendelet szerint használja, többek között fiataloknak adja ki bérbe.

Kiemelte, nem sok településen van annyi záportározó, mint Gyulán. Ezekben a lehető legmagasabb vízszintet tartják.  

Jóváhagyták a közbeszerzési tervet

Az önkormányzat 2025-ös közbeszerzési tervét szintén egyhangúlag fogadta el a grémium. Az idei évre a nemzeti közbeszerzési értékhatár – kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – árubeszerzés esetében 20 millió forint, építési beruházás esetében 60 millió forint, építési koncesszió esetében 100 millió forint, szolgáltatás megrendelése esetében 20 millió forint, szolgáltatási koncesszió esetében 30 millió forint.

Sióréti Gabriella az előterjesztés kapcsán azt javasolta, hogy amennyiben a keretmegállapodás engedi, augusztusnál hamarabb indítsák el a villamos energiára vonatkozó közbeszerzési folyamatot, tavasszal ugyanis általában alacsonyabb a tőzsdei villamosenergia-ár. (A képviselő később azt kérte, a gázbeszerzés esetén is vizsgálják meg ezt a lehetőséget.)

Veres András (Fidesz–KDNP) kifejtette, ennek nincs akadálya, megjegyezte ugyanakkor, hogy tavaly is nyáron kezdte meg az önkormányzat a villamosenergia-beszerzést, és a tavaszi időszakhoz képest 10-12 forinttal olcsóbban tudott áramot vásárolni a 2025-ös évre.

Csige Gábor úgy fogalmazott, valóban több évtizedes tendencia volt, hogy a tavaszi energiabeszerzés jobban sikerül, míg egyszer nagyon „arcra nem estek”. Ennek ellenére tesznek egy próbát – tette hozzá. 

 

Európai területi társulást alapít Gyula kilenc másik településsel

A grémium egyhangúlag támogatta, hogy a gyulai önkormányzat az európai területi társulásról szóló törvény rendelkezései szerinti európai területi társulást alapítson Sarkad, Battonya, Elek és Medgyesegyháza, valamint a romániai Nagyszalonta, Pécska, Kürtös, Kisjenő és Nagylak önkormányzatával, Decapolis Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás elnevezéssel, magyarországi székhellyel. A képviselő-testület a nyilvántartásba-vételi eljárás költségeire 1 millió forintot biztosított, a költséget a nyilvántartásba vételt követően továbbszámlázza az európai területi társulásnak.

A polgármester kifejtette, a társulást azért hozzák létre, hogy a tagtelepülések olyan forrásokra is pályázhassanak, amelyekre külön-külön nem jogosultak.  

A munkaszervezeti feladatokat – az alapítás évében – a Gyulai Polgármesteri Hivatal látja el, és a székhely is Gyulán lesz. A társulást egy magyarországi elnök – a gyulai polgármester – és egy romániai társelnök – Nagyszalonta polgármestere – képviseli, az operatív munkát pedig egy magyarországi és egy romániai társigazgató végzi majd. A legfőbb döntéshozó szerv a közgyűlés lesz, az ellenőrzési feladatokat pedig a felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló látja majd el.

A városvezető megjegyezte, az európai területi társulás alapításához bonyolult eljárást kell lefolytatniuk, főkét Romániában, de reményeik szerint sikerrel járnak majd.

 

Csökkent a tűzesetek száma Gyulán

A képviselő-testület egyhangúlag fogadta el a Gyulai Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság 2024-es évről szóló beszámolóját is.

Zanócz István tűzoltóparancsnok elmondta, az országos tendenciának megfelelően tavaly 20 százalékkal csökkent az esetszám az illetékességi területükön 2023-hoz képest. A műszaki mentések száma visszaesett, hiszen kevesebb vihar volt, a tűzesetek száma viszont nőtt, mivel több volt az aszályok miatti területtűz. 

Gyulán ezzel szemben a tűzesetek száma kis mértékben, a műszaki mentéseké pedig jelentősen visszaesett; az összes esetszám 315-ről 274-re csökkent 2024-ben az azt megelőző évhez képest – számolt be róla.

Kitért arra is, hogy a nem szándékos téves jelzések száma 2023-hoz képest némileg visszaesett, de továbbra is magas. Szándékosan megtévesztő jelzés egy esetben fordult elő tavaly.

Lakóépületben 13-szor keletkezett tűz a településen, az egyik halálos kimenetelű eset volt. A műszaki mentést igénylő esetek között is volt egy tragikus kimenetelű, egy gyulai lakosnak szén-monoxid-mérgezés okozta a halálát.

A tűzoltóparancsnok arról is szólt, hogy a Hunor Mentőszervezet – amelynek négy gyulai tagja is van – tavaly zsinórban harmadjára szerezte meg a nemzetközi minősítést. A mentőcsoport tavaly nyáron az észak-macedóniai erdőtüzek elfojtásában segédkezett, az oltásban két gyulai tűzoltó is részt vett.

Kiss Tamásné kérdésére megerősítette, a gondosórák miatt valóban érkezett hozzájuk több téves jelzés is, de számos esetben életet mentett az eszköz. Hozzátette, a téves jelzések elkerülése érdekében az időseknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az órájukra.

Hajléktalan nénik költöznek az izraelita temető szolgálati lakásába

A grémium egyhangú döntése értelmében 5 millió 280 ezer forint vissza nem térítendő támogatást nyújt az önkormányzat a gyulai izraelita temető melletti szolgálati lakás felújítására a tulajdonos Magyarországi Zsidó Hitközösségek Szövetségének (Mazsihisz).

Görgényi Ernő elmondta, a felújítás nettó 10 millió 560 ezer forintba kerül, az összeg felét biztosítja a város.  

Az önkormányzat a Mazsihisz kérésére eljár a műszaki szakmai előkészítő munkálatokban, és segíti a kivitelezés megvalósítását is.

Tamás Péter, a szövetség csoportvezetője kifejtette, az önkormányzat jelölheti majd ki, hogy ki legyen a házban lakó gondnok, aki akár szociálisan rászoruló is lehet. Egyúttal megköszönte a városnak a korábbi és a mostani anyagi, erkölcsi támogatást. 

„Szívesen tesszük, ez erkölcsi kötelességünk” – fogalmazott a polgármester, hozzátéve, hogy örül a jó együttműködésnek a Mazsihisszel, és „készen állnak a további közös munkára”.

Alt Norbert jelezte, a beruházás szociális célokat is szolgál, hiszen két hajléktalan néni költözhet a felújított gondnokházba. Jelenleg a hajléktalanszállón laknak, egyikük közfoglalkoztatott.

 

Változik a forgalmi rend az Eminescu utca egy szakaszán

A képviselő-testület egyhangúlag szavazta meg, hogy várakozási tilalmat vezessenek be az Eminescu utcában a gépjárműveknek a Kapa utca és Kerék utca közötti páratlan oldali szakaszon.

A polgármester ismertette, a forgalmirend-változást Eminescu utcai lakók kérvényezték írásban, mert az érintett szakaszon parkoló autók zavarták a közlekedést.

A helyszínen bejárást tartottak a polgármesteri hivatal mérnöki osztályának munkatársai, valamint rendőrök és közlekedési szakemberek, akik megállapították, hogy panzió is üzemel a páros oldalon, ezért a lakókon kívül a vendégek is mindkét oldalon leparkolnak az autójukkal. Ez a forgalmas utcán jelentős mértékben akadályozza a biztonságos gépjárműforgalmat.

 

Fizetős lesz a Csiga utcai parkoló

A képviselő-testület egyhangú döntése értelmében a Csiga utca 28 halszálkás parkolóheyét is bevonják a fizetős parkolóövezetbe a Gyulai Közüzemi NKft. javaslatára.

A polgármester kifejtette, a szépen kiépített, gondozott parkolót elsősorban a Gyulai Várfürdő vendégei használják.

Akik nem szeretnének fizetni a parkolásért, a Mátyás király utcai parkolót használhatják – tette hozzá.

Új körzeti fogorvos Gyulaváriban

A képviselő-testület egyhangúlag megszavazta, hogy Megyeri Csilla június 1-jével Papp Romulusznak adja át a 7-es számú, gyulavári fogorvosi körzetet.

A fogorvos dentoalveoláris sebészeti, valamint konzerváló fogászati és fogpótlástani szakorvos is. Az ülésen elmondta, 16 éve praktizál, a diploma megszerzése után Budapesten dolgozott, majd 2016-ban a gyulai szájsebészeten helyezkedett el.

Szabó Károly (Fidesz–KDNP) kérdésére jelezte, hosszú távon szeretné ellátni a körzet betegeit. Azt is hozzátette, Gyulaváriban járt általános iskolába, ezért a városrész „nem teljesen idegen környezet” számára. 

A szakember helyettese Rossu Tamás és Nyeste Zoltán Attila lesz.

 

Emelkednek az autóbuszos személyszállítás díjai

A képviselő-testület egyhangú döntése értelmében május 1-jétől emelkednek a helyi közforgalmú, menetrend szerinti autóbuszos személyszállítás díjai Gyula város közigazgatási területén.

Az autóbuszon váltott menetjegy bruttó 450 forintba kerül majd, az elővételben váltott, illetve a mobilmenetjegy 380 forint, a félhavi bérlet bruttó 3 170 forint, a havi bérlet bruttó 6 300 forint, a tanulók, illetve a nyugdíjasok havi bérlete 2 400 forint lesz.

 

Kismértékben emelkedik az önkormányzati lakások bérleti díja

A grémium egyhangúlag módosította az önkormányzati lakások lakbérének megállapításáról szóló és a lakások és helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendeletet.

Az emelés mértéke a szociális és a garzonlakások esetében 8 százalékos; az átmeneti, a szolgálati és „a megtekintett jellegű” ingatlanok esetében 20 százalékos.

A polgármester a határozati javaslat tárgyalásakor kifejtette, az önkormányzati lakások bérleti díját is felül kell vizsgálni időnként az infláció és a tulajdonost terhelő fenntartási költségek emelkedése miatt. Megjegyezte, még Battonyához képest is alacsonyak a gyulai önkormányzati lakbérek, ezért javasoltak kismértékű emelést.

A döntéssel hozzávetőleg 6 millió forint többletbevétele keletkezeik az önkormányzatnak, az összeget visszaforgatják a lakásokra – jelezte.

Vita az alapítványi támogatás kapcsán

Ugyancsak egyhangúlag támogatta a grémium, hogy Kónya István 200 ezer forint vissza nem térítendő támogatást nyújtson alpolgármesteri keretéből az Implom József Általános Iskola Gyermekeink Jövőjéért Alapítványnak az iskola hátrányos helyzetű tanulói támogatására.  

Kónya István úgy fogalmazott, örömmel segíti évről évre azokat az iskolai, óvodai alapítványokat, amelyek hozzá fordulnak segítségért.

„Mindenhol azt halljuk, hogy minden a legnagyobb rendben van, nincs nélkülözés, megvannak védve a családok és a gyermekek. Persze aki nyitott szemmel jár, az meghallja az emberek szavát, azokkal szembejön a valóság” – fogalmazott Mikóné Hirth Beáta (MARÉG) az előterjesztés kapcsán.

A képviselő azt javasolta, tiszteletdíjukból mindannyian támogassák fejenként 50 ezer forinttal az alapítványt, így összesen csaknem 1 millió forintot adhatnak a szervezetnek.

Azt is mondta, „elindult az országgyűlési kampány az alpolgármester részéről is”, és elejét szeretné venni, hogy Kónya István támogatása „csak egy kampányfogás legyen”.

Görgényi Ernő úgy reagált, Kónya István évek óta támogatja az alapítványt, „ezért szükségtelen egy ilyen politikai kampányszöveget felolvasni”, és ezzel megkísérelni hitelteleníteni az alpolgármestert.

„Örvendetes hallani, hogy önnel szembejön a valóság, mi viszont benne élünk a valóságban, éppen ezért tudjuk, hogy mindig vannak olyan rétegek, társadalmi csoportok és egyének, akik segítségre szorulnak” – fejtette ki. Hozzátette, éppen ezért rendszeresen szerepelnek a testület napirendjén olyan előerjesztések, amelyek révén szociális alapon nyújtanak segítséget gyulai lakosoknak.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy valamennyi képviselőtársa segít személyesen ügyeket, alapítványokat vagy akár családokat. Ezt az ülésen több képviselő is megerősítette felszólalásában.

Kónya István visszautasította, hogy kampánycélokra használná a támogatást, és a teljesség igénye nélkül felsorolta azokat a fejlesztéseket, amelyek az Implom-iskolában valósultak meg az elmúlt években kampányidőszakokon kívül.

Mint mondta, az iskola fordult hozzá segítségért, ahogy a korábbi években is. Hangsúlyozta, számos intézmény alapítványát támogatja, köztük olyanokat is, amelyek nem az ő körzetében működnek.

Kifejtette, „jó érzés segíteni”, és ha megteheti, él is a lehetőséggel.