Gyulai Hírlap - Rémeket kergettek ki a gyulai várból

Ma No Mese / Manómese című produkciójával lépett közönség elé augusztus 7-én a SimorÁg TánCirkusz a gyulai várban, ahol a társulat kicsiket és nagyokat egyaránt elvarázsolt. A Gyulai Várszínház Nyári fesztiváljának előadása végén a történet Álomfaló manója rémálmoktól szabadította meg mindazokat, akik kérték ezt tőle.

Gyereknek lenni a legeslegjobb állapot, manókkal találkozni sokszor még ennél is jobb, főként, ha jótevőként is beírják a nevüket a mesetörténelembe. Ha például nagyon klassz bűvésztrükköket tudnak, megy nekik a dühöngés, akrobatikából prímek, kényelmesen elférnek egy farönkben és egyszerre akár hat almával is zsonglőrködnek, akkor nem kételkedhetnek a népszerűségükben.

A gyulai vár színpadán a SimorÁg TánCirkusz a felsoroltak közül mindenben profinak bizonyult, de még az alvásban is remekelt. A cselekmény központi figurája, az álomfaló kismanó (Simor Ágnes) ugyanis nagyon elálmosodott, ezért ágyat vetett magának egy fatörzskuckóban, hogy kipihenje magát. Arra viszont nem számított, hogy szörnyű rémálmok gyötrik majd. Nem volt mit tennie, felfalta ezek mindegyikét, ami miatt annyira megtestesedett, hogy már nem fért ki az odú nyílásán. Segítőkre lett szüksége, cselhez folyamodott: almákat helyezett ki a fatörzslakás elé.

A gyümölcs illata megtette hatását, arra csalogatta a két csibészt, a dolgok elszedésében észrevétlenül ügyes Zsebmanót (Turai Bálint) és a rontom-bontó Durci-Murcit (Kiss Gergely Geret). A két vagányt épp egy cukrászdából tessékelték ki, miután ott Zsebmanó eltulajdonított egy kanalat és egy tortaszeletet. Feltűnésük megfelelő okot képezett arra, hogy elkezdődjön az interaktív móka. A színpad és a nézőtér közti választóvonal megszűnt, a publikum bekapcsolódott a darabba, látszólag alakítójává, formálójává vált a színjátéknak.

A bonyodalom azzal kezdődött, hogy Zsebmanó és Durci-Murci kiszabadította a fába szorult Álomfalót, aki cserében megígérte, visszaadja nekik az orruk elől elcsent almákat, ha kap tőlük néhány álmot. A két csibész elcsodálkozott, nem értette, milyen álmot akarhat tőlük a falakó manó: rémeset, kísértetieset, avagy inkább szörnyűségeset? A manóleányzó azonban csakis szép álmokra vágyott, olyanfélékre, amilyeneket az álommanók hoznak.

Végül a megoldás is megszületett. Mindhárman úgy látták jónak, ha Álomfaló megszelídíti az ördögöt, a torokjájós háromfejű sárkánynak pedig főz egy teát, és meggyógyítja. A jótett megtette hatását: a falakó manócska megszabadult a rémálmaitól, visszanyerte régi alakját, visszatért a faodúba, ahol szép álmokra hajthatta a fejét. A mesének ugyan vége lett ezzel, a rémálom-levétel lehetősége azonban ekkor nyílt meg a publikum előtt. 

A Simor Ágnes vezette társulat 2010 óta foglalkozik mesék létrehozásával, összekapcsolva a színház, a tánc, a cirkusz és a bábszínház nyelvezetét, derül ki a társulat honlapjáról. Előadásaik non-verbálisak vagy verses-szövegekre épülnek, történeteikben a humor és a líraiság egyszerre van jelen, mondanivalójuk szimbólumokon keresztül válik érthetővé, miközben a díszletek és a szereplők folyton változnak. 

A Ma No Mesét élőzenével adták elő Gyulán. Ezúttal Tettamanti Tamás muzsikája inspirálta, erősítette a színészek munkáját, akik produkciójukkal 2019-ben elnyerték az országos kaleidoszkóp fesztivál különdíját. Mivel úgy vélik, hogy a mese mindenkié, olyan darabokat igyekeznek színre vinni, amelyek kicsiket és nagyokat egyaránt megszólítanak.

A stábnak számos koprodukciója is megvalósult, ezek japán, lengyel, német, spanyol és svájci partnereikkel együttműködésben készültek. Ezenfelül képzéseket is kínálnak, táborokat szerveznek, a Detectivity keretében tanulási, vagy egyéb nehézséggel küzdő gyerekekkel foglakoznak. Gyulán egy saját fejlesztésű társasjátékot ajánlottak a közönség figyelmébe. Ehhez a Facebook-oldalukon át lehet hozzájutni.

A „legyetek újra gyerekek, hogy emberek lehessetek” élményéhez az említett alkotókon kívül Zoletnik Sophie (jelmez), Mihály Cecília (fejdíszek, nemez kiegészítők), Bosznay Balázs (almalabdák), Vincze Márton (bábok), Szabon Balázs (hang- és fénytechnika), Pallos Endre és Deák Attila (díszlet) járult hozzá a Gyulai Várszínház fesztiválján. A darabot maga Simor Ágnes írta és rendezte, a nézősereg pedig hatalmas üdvrivalgással fogadta.