– Véleménye szerint milyen a pénzügyi kultúra ma hazánkban?
– A pénz mint fizetőeszköz egész életén át elkíséri az embert, így érdemes megtanulni bánni vele, tervezni. Ez egy nagyon összetett kérdés, az látszik, hogy hazánkban az adózás kultúrája, az utóbbi években jelentősen javult, ami annak is köszönhető, hogy az adóhatóság működése is megváltozott. A köztudatban adóellenőrzésként szereplő ügyek átalakultak, ma kevesebb ellenőrzési típus van: az adóellenőrzés, a jogkövetési vizsgálat és a támogató eljárás. Az utóbbi kettőben az adózónak lehetősége van arra, hogy önellenőrzéssel kijavítsa a hibákat, mulasztásokat. Még mindig értetlenül állnak azelőtt, ha a hatóság valakit megszólít, pedig ez természetes, a rendőr is bármikor megállíthat, hogy ellenőrizze az okmányaimat vagy gépkocsimat.
A pénzügyi kultúra területén az utóbbi években sok szakmai rendezvényt, felvilágosítást tartottunk, fontos, hogy a fiatalok, kezdő vállalkozók megismerjék azon alapvető szabályokat, melyek a közteherviselés kérdéskörét érintik, mindannyiunknak hozzá kell járulni az állam működéséhez. Az állam csak abból tud gazdálkodni, szolgáltatásokat nyújtani, amit befizetnek. Fontos ezen felül, hogy olyan alapvető dolgokkal tisztában legyenek az emberek, hogy más vállalkozását ne írassák a nevükre, más pénzét ne kezeljék, más kötelezettségeit ne vállalják magukra, mert ezek komoly, akár egész életre kiható következményekkel járhatnak.
– Melyek a főbb adóváltozások 2023-ban?
– 2023. január 1-jével a minimálbér bruttó 200 ezer forintról 232 ezer forintra, míg a garantált bérminimum 296 ezer 400 forintra emelkedett. A minimálbér emelkedése hatással van az adózásra is, például január 1-jétől emelkedett a személyi jövedelemadó tekintetében a súlyosan fogyatékos magánszemély által érvényesíthető személyi kedvezvény havi összege 11 ezer 595 forintra, illetve az egyéni vállalkozók és az őstermelők tekintetében az átalányadózás alkalmazhatóságának az értékhatára 27 millió 840 ezer forintra emelkedett. Az egyszerűsített foglalkoztatás közterhe is a minimálbérhez kapcsolódik, amely január 1-jétől a mezőgazdasági idénymunka és a turisztikai idénymunka esetén 1 ezer 200 forint, az alkalmi munka esetén 2 ezer 300 forint.
– Milyen változásokat eredményez az idei év tekintetében a katatörvény 2022. évi változása?
– Az új katatörvény alapján 2023-ban is kizárólag azok az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő főfoglalkozású egyéni vállalkozók választhatják ezt az adózási módot, akik kizárólag a lakosság részére nyújtják szolgáltatásaikat, vagy értékesítik termékeiket. Tehát csak magánszemélyektől származhat bevételük, azonban kivételt képeznek ez alól a taxis személyszállítást végzők. Nem lehetnek továbbá katások azok sem, akik a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozónak minősülnek, mint például a közjegyzők, az ügyvédek és a szolgáltató állatorvosok. A katatörvény változásának eredményeképpen Békés vármegyében tavaly mintegy 1 ezer 092 korábbi katás egyéni vállalkozó szüntette meg tevékenységét, 1 ezer 689 választotta a tételes adózást, 3 ezer 823 maradt katás, és mintegy 4 ezer 502 korábbi katás döntött az átalányadózás mellett. Idén januárban a katások száma 3 ezer 904 fő, míg az átalányadózók száma 6 ezer 687 fő volt a vármegyénkben.
– Az átalányadózás egyre népszerűbb az egyéni vállalkozók körében, melyek a legfontosabb változások?
– 2023. január 1-jétől számos kedvező változás érinti az egyéni vállalkozók átalányadózását, kiemelendő például az, hogy a választásához kapcsolódóan megszűnt a választást megelőző adóévben elért bevételi értékhatárra vonatkozó feltétel. Az idei évben pedig addig alkalmazható, amíg a bevétel nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét, vagyis a 27 millió 840 ezer forintot, a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző esetében pedig a 139 millió 200 ezer forintot. A tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető a bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe. Az is tevékenységét kezdőnek számít, aki közvetlenül az átalányadózásra áttérés előtt katás volt, a bevételt ilyenkor is arányosítani kell. További kedvező változás az idei évtől, hogy jelentősen csökkent – 4 évről 12 hónapra – az az időszak, amelyben az átalányadózást megszüntető egyéni vállalkozó nem lehet újra átalányadózó, tehát aki az átalányadózást megszünteti, vagy az arra való jogosultsága megszűnik, az kizárólag a megszüntetés (megszűnés) évére és az azt követő 12 hónapra nem választhat ismételten. Változtak a járulék fizetésére vonatkozó szabályok, és emiatt módosult a családi járulékkedvezményt év közben igénybe vevő átalányadózó egyéni vállalkozók szja-előlegének megállapítása is. Ha a biztosított átalányadózó egyéni vállalkozó év közben családi járulékkedvezményt is érvényesít, akkor az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét negyedévente kell megállapítania és bevallania a 2358-as bevallásban. Az az átalányadózó egyéni vállalkozó is 80 százalékos költséghányadot vonhat le a bevételéből a jövedelme kiszámításakor, aki az adóév egészében kizárólag személygépjármű-vezető képzési (TESZOR 85.53.11.) tevékenységből szerez bevételt.
Az átalányadózó egyéni vállalkozó éves minimálbér felét meg nem haladó jövedelme továbbra is szja-mentes, ezért ez a jövedelemrész nem képez járulékalapot. Változott azonban az átalányadózó egyéni vállalkozóknál a tb-járulék és a szocho bevallásának gyakorisága, ugyanis 2023-tól az átalányadózó egyéni vállalkozónak a saját maga után terhelő járulék és szocho tekintetében – a tárgynegyedév adatait havonként külön feltüntetve – negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap tizenkettedik napjáig kell elektronikusan benyújtania a 2358 jelű járulékbevallást.
– A kata adózási módról átalányadózásra áttérő egyéni vállalkozók az előbbiekben említett könnyítéseken túl számíthatnak-e további segítségre?
– A NAV egyszerűsített havi adó- és járulékbevallási megoldást kínál az átalányadózó egyéni vállalkozóknak az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban, de a teljes 2358-as bevallás is elérhető. A katából kilépők nagyságrendjére tekintettel a NAV 2023. évi ellenőrzési tervének fő irányai között szerepel, hogy idén támogató eljárással segíti a legkisebb vállalkozásokat, így a korábbi katások új adózási módokra történő átállását is. Ennek keretében vizsgálni fogjuk a bevételi értékhatárok és a költséghányadok helyes alkalmazását, de a kata adózási formát választó adózók is ellenőrzésre kerülnek.
– 2021 óta a gépjárműadó beszedése is az adóhivatalhoz tartozik, mik a legfontosabb tudnivalók idén?
– A gépjárműadót kerekítés nélkül, forintra pontosan kell megfizetni, az első részletét március 15-éig, de munkaszüneti nap lévén március 16-áig, a második részletét pedig szeptember 15-éig. A befizetés a NAV-Mobil applikáció Gépjárműadó-menüpontjában vagy a NAV ügyintéző felületén, az Ügyfélportálon is teljesíthető, de a korábbi évekhez hasonlóan befizethető az ügyfélszolgálatokon bankkártyával, továbbá banki átutalással, vagy az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren (EFER-en) keresztül, illetve csekken is. Békés vármegyében megközelítőleg 157 ezer gépjármű után kerül kivetésre gépjárműadó a 2023. adóévre. Jelentős fejlesztések lesznek a digitális szolgáltatásokban, egyre több adóügyet fognak tudni elintézni elektronikusan, akár mobiltelefonon is.
