Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
1848. március 15-e a magyar történelem egyik legszebb, egyben sorsfordító pillanata; egyszerre szimbolizálja a függetlenséget, az előzőtől alapvetően különböző új korszak kezdetét és a nemzet heroikus erőfeszítését – fogalmazott ünnepi beszédében Kovács József országgyűlési képviselő március 15-én a Petőfi téren.
Kifejtette: az ország politikaformáló rétegei annak idején azonosultak a márciusi ifjak forradalmával, és maguk mögé tudták állítani a társadalom nagy részét.
Emlékeztetett: a forradalom hírére Békés megye politikai vezető rétege is megmozdult, és egy héttel a pesti forradalom után Gyulán a március 15-éhez hasonló élményt adó népgyűlést tartottak a nagyközönség előtt megnyíló megyeháza udvarán.
Kovács József hangsúlyozta: a forradalom kitörésének napja magában foglalja a reformkor, a szabadságharc és a kiegyezés utáni fellendülés minden fontos folyamatát.
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
Aláhúzta: a reformkor idején színre lépett egy új politikusnemzedék, amely világosan látta, hogy a nemzet megerősítéséhez ki kell terjeszteni az alkotmányos jogokat ki, le kell bontani a tőkés átalakulás előtti gátakat, és garantálni kell az ország függetlenségét. Hozzátette: ezek megvalósítása éppen azoktól kívánt nagy áldozatokat, akik a programot megfogalmazták.
Kijelentette: a reformkorban fellépő és a nemzet szabadságharcát irányító politikusok képesek voltak egészben gondolkodni, látták a gazdaság, a társadalom, a politika nagy összefüggéseit. Az 1848 áprilisában elfogadott törvények 1867 után jó keretet adtak a polgári fejlődéshez – fűzte hozzá.
– Ennek a szerves fejlődésnek köszönhető, hogy amikor a március 17-ről 18-ára virradó éjjel a Pest és Arad között közlekedő postakocsi utasai meghozták a forradalom hírét és dokumentumait Békésbe, nem a káosz tört ki, hanem napok alatt megalakultak a forradalom új szervei – fogalmazott.
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
Az országgyűlési képviselő kiemelte: a forradalmat, a harcot végigkísérte valami emelkedettség és nemesség. Mint kifejtette, 1848 üzenetét ma úgy kell keresnünk, hogy az időszak minden részletére figyelünk: a március 15-i lelkesedésre, a csatatereken tanúsított bátorságra, a honvédelemre két forintot adományozó szegény emberek áldozatkészségére, és azokra a politikusokra, akik zavaros helyzetekben is képesek voltak meglátni a lényeget, kijelölni a hosszú távon érvényesíthető célokat: a maradéktalan és csorbítatlan polgári szabadságjogokat, a törvény előtti egyenlőséget, a nyugati típusú fejlődés intézményes kereteinek megteremtését.
Az ünnepségen közreműködött a Role zenekar, Beszterczey Attila és az Erkel Ferenc Vegyeskar. A rendezvény koszorúzással zárult.
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
