Gyulai Hírlap - Átadták a Gyulai Várfürdő csaknem 1 milliárd forintból megújult főépületét

Átadták a Gyulai Várfürdő 940 millió forint kormányzati támogatásból, a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretében megújult főépületét május 29-én.

A beruházás keretében átépítették a fürdő főépületét és a hozzákapcsolódó, korábban a reumatológiai szakrendelésnek helyet adó épületrészt, a fejlesztés mintegy ezer négyzetmétert érintett. A kibővült területen kapott helyett a Beauty masszázsszalon, emellett gyógymasszázsrészleget, gyorsbüfét, pizza-pasta látványkonyhát és 180 négyzetméternyi extra vendégtérként pihenőt alakítottak ki. Új dolgozói öltözők is létesültek, továbbá 372 szekrénnyel és új mosdóblokkal bővítették a vendégöltözőt.

Nagy János Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár a megnyitón úgy fogalmazott: „egy polgárváros lakója azért dolgozik, hogy úgy élhessen, ahogy szeretne, békében, biztonságban, csinosodó és gyarapodó városban, ahol pezseg az élet”. Hozzátette: Gyulán megvannak ehhez az erős alapok: a gyógyvíz, a természeti, történelmi, kulturális és kulináris örökség, továbbá olyan emberek, „akik erre a hagyományra építve bátran mernek előre menni, vasakarattal, a városukért”.

Azt is mondta: „egy blokkokra szabdalt világban” Magyarország és Gyula nem valaminek a közepe lenne, hanem a széle. „Ehelyett mi azt akarjuk, hogy Magyarország legyen kelet és nyugat, észak és dél találkozási pontja; ezt valósítjuk meg évek óta az iparban, és ezért dolgozunk a turizmusban is” – hangoztatta, majd megjegyezte: beruházásainak és „a gyulai polgárok legendás vendégszeretetének” köszönhetően a Gyulai Várfürdő már közel jár ehhez a célhoz.

Kun Miklós ügyvezető igazgató emlékeztetett: a fürdő 2020-ban 2,9 milliárd forint 90 százalékos intenzitású támogatást nyert el a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) és a Kisfaludy 2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. kiírásán, ennek a pályázatnak az első eleme volt a két éve átadott, 1 milliárd 49 millió forintból megépült új gyermek-víziparadicsom, második lépcsője pedig a főépület felújítása.  

Közölte: a projekt harmadik üteme a „lovarda” teljes körű belsőépítészeti átalakítása lesz, amely a főépület átalakításánál is jelentősebb beruházás. Hozzáfűzte: bízik benne, hogy erre is minél hamarabb sor kerül.

Hangsúlyozta: kiemelten fontosnak tartják a szolgáltatások színvonalának emelését és a kapacitásbővítést szolgáló beruházásokat, hiszen a turisztikai piacon „elképesztő a verseny”, a szomszédos Romániában és Magyarország más településein is zajlanak fürdőfejlesztések.

Kiemelte: a Gyulai Várfürdő a vendéglétszám alapján az ország hetedik legnagyobb vidéki, nemzetközi jelentőségű fürdője; látogatóik kétharmada visszatérő vendég. Hozzátette: folyamatosan fejleszteniük kell ahhoz, hogy megőrizzék pozíciójukat, és a jövőben is visszatérjenek hozzájuk a vendégek.

Kifejtette: a nagyobb volumenű beruházásokat saját erőből nem tudnák megvalósítani, „támogatásra és lobbierőre” van szükségük.

Kovács József, a térség országgyűlési képviselője beszédében felelevenítette: Gyulán komoly hagyományai vannak a fürdőkultúrának, 1518-ban törökfürdő, 1887-ben gőzfürdő épült a városban. Az 1930-as években fedezték fel, hogy a terület termálvízben gazdag, de a fürdőlétesítés gondolatát csak 1957-ben vetette fel a város vezetése. A Gyulai Várfürdő 1959. május 1-jén nyílt meg, a nevét a kiírt pályázat keretében a gyulai diákok egy csoportja adta.

Görgényi Ernő, Gyula polgármestere aláhúzta: az egymásra épülő, egymást kiegészítő és erősítő beruházások révén Gyula hosszú ideje a dél-alföldi régió leglátogatottabb úti célja és legfontosabb gyógyhelye.

Felidézte: 1984-ben Schultheisz Emil egykori egészségügyi miniszter határozatban minősítette gyógyhelynek a várkert, a Szent Miklós park, a Gyulai Várfürdő, a Csigakert és a kórház által alkotott területet. Hozzátette: a település a gyógyhelyek 21. századi követelményeinek is megfelel, ezt bizonyítja, hogy tavaly novemberben elnyerte a Magyarország Kincsei gyógyhelyvédjegy használatára jogosító oklevelet.   

Kifejtette: a városvezetés 2010 óta azokra a fejlesztésekre helyezi a hangsúlyt, amelyek Gyula turizmusának négy évszakos jellegét erősítik, hiszen az idegenforgalom több ezer embernek biztosít közvetlenül vagy közvetve megélhetést a településen. Mint ismertette, az első lépés az AquaPalota megépítése volt, a fedett családi élményfürdő 2013-as átadása utáni évben másfélszeresére emelkedett a vendégéjszakaszám a holt szezonban.

Elmondta: a Gyulai Várfürdő – melynek tavaly 476 millió forint volt az adózott eredménye –, önerős beruházásokat is megvalósított a saját nyereségéből. Az elmúlt időszakban rekonstruálták a dögönyözős és a csúszdás medencét, bővítették a napelemparkjukat, automata öntözőrendszert építettek ki a fürdő parkjában, és újra beüzemelték a 4-es termálkutat, amelynek vizével az 50 méteres medence fűtését biztosítják télen – sorolta.

Hangsúlyozta: a fejlesztések a vendégforgalomra is hatással voltak; a turisták 2023-ban csaknem 200 ezer vendégéjszakát töltöttek el Gyulán a főszezonon kívüli hat hónapban, ez duplája a 2010-es adatoknak.

A polgármester beszédében jelezte: az elkövetkező időszakban azért dolgoznak, hogy új termálfürdőt építsenek, amely révén megőrizhetik „a gyulai turizmus motorjának” számító Gyulai Várfürdő versenyképességét. Hozzátette: ebben is számítanak a kormány támogatására.