Fotó: MTI/Lehoczky Péter
Fogunk még Gyulára hozni gyárakat, termelőüzemeket – fogalmazott Lázár János építési és közlekedési miniszter múlt pénteken a gyulai Vigadó előtt tartott utcafórumán.
„Az Aibus csak egy belépő volt valójában, sokkal nagyobb kapacitásra, volumenre van szükség” – mondta, hozzátéve, hogy a turizmus és az élelmiszeripar mellett az ipart is tovább kell fejleszteni, hogy minél több embernek biztosíthassanak munkát. Leszögezte, a kormány készen áll iparipark-fejlesztésre, utak építésére.
Kijelentette: Békés vármegyére, benne Gyulára, a kormány úgy tekint, mint „Magyarország nagy tartalékára”. Annak érdekében, hogy a térséget – amely Trianon előtt az ország közepe volt –, újra bekapcsolják „a magyar vérkeringésbe”, két fontos döntést hoztak korábban. Az egyik, hogy összekötik Békéscsabát az M5-ös autópályával, az M44-es gyorsforgalmi út, az utolsó szakasz befejezésével, jövőre el is készül. A másik, hogy fejlesztik a gazdaságot; profitábilis mezőgazdaságra, élelmiszer- és védelmi iparra van szükség – fejtette ki.
Fotó: MTI/Lehoczky Péter
Elmondta: a kormány két nagy autóipari központ létrehozását tervezi, az egyik a debreceni–nyíregyházi–miskolci, a másik a szegedi–szabadkai–temesvári–aradi. Hozzátette: a kettő között elhelyezkedő Békés vármegye mindkettővel együtt tudna működni, de ennek jelenleg közlekedési akadálya van. Ezért döntést hoztak a 47-es főút négysávosításáról, a tervek szerint először a Békéscsaba–Mezőberény–Berettyóújfalu közti szakaszt, majd a Szeged–Békéscsaba közti rész épül meg. A kiviteli tervek készülnek, a területkisajátítások elkezdődtek, a tárcavezető szeretné, ha 2026-ig a munkálatok is elindulnának. Emellett arról is döntés született, hogy az M44-est meghosszabbítják Nagyszalontáig, ez Gyulán is csökkentheti az átmenő teherforgalmat.
A miniszter aláhúzta: a kormány ezermilliárdos nagyságrendben mozgat meg forrásokat annak érdekében, hogy Békés vármegye „a közlekedési térképre jobban rákerüljön”.
Hangsúlyozta: az ipar és a turizmus fejlesztése azért is fontos, hogy visszatérjenek a fiatalok a térségbe, hogy tudják, biztosan lesz munkájuk, amiből meg tudnak élni.
Fotó: MTI/Lehoczky Péter
A tárcavezető végezetül úgy fogalmazott: a június 9-i választás helyi tétje, hogy marakodás vagy gyarapodás lesz-e, az országos pedig az, hogy a háború vagy a béke felé halad-e Magyarország.
Görgényi Ernő (Fidesz–KDNP) polgármester a fórumon ismertette: a legfontosabb céljának a déli ipari park további fejlesztését, egy törökzugi gyűjtőút megépítését, a meglévő 44-es főút elkerülő szakaszának a felújítását tartja, továbbá azt, hogy Budapest és Gyula között közvetlen vasúti járatok közlekedjenek, hiszen így az utasoknak nem kéne átszállniuk Békéscsabán.
Lázár János ígéretet tett arra, hogy megvizsgálják, miként oldható meg a vasúttal kapcsolatos probléma. Jelezte: a kormány nagyszabású vasút- és Volánbusz-fejlesztési programot tervez.
Fotó: MTI/Lehoczky Péter
A városvezető arról is beszélt, hogy egy fedett termálfürdő építését is tervezik a Gyulai Várfürdőben, a beruházás a jelenlegi számítások szerint mintegy ötmilliárd forintba kerülne.
A közelmúltban és a jelenleg zajló beruházásokról szólva megemlítette a Ladics-ház és a Százéves cukrászda felújítását, továbbá a Gyulai Várfürdő csaknem egymilliárd forintos fejlesztést, amelyet szintén hamarosa átadnak.
Azt is mondta: azért dolgoznak, hogy „Gyula olyan zöld város legyen, ahol a gazdaság is virágzik”.
Kovács József országgyűlési képviselő (Fidesz–KDNP) úgy fogalmazott: „pörgő és tisztességes” kampány zajlik, amelyben nem az ellenfél pellengérre állítása a céljuk, hanem annak bemutatása, hogyan tudnak segíteni az embereknek, és miként tudják előre vinni az ország sorsát.
