Gyulai Hírlap - A napfény szerelmese

Kepenyes Pál munkáin átsüt a szabadságvágy – fogalmazott Megyeri János szobrászművész június 22-én a Kohán Képtárban, a három éve elhunyt, világhírű Kossuth-díjas szobrász- és ötvösművész alkotásaiból rendezett vándorkiállítás megnyitóján, amely a Múzeumok Éjszakája gyulai programjainak nyitánya is volt.

A napfény szerelmese című tárlat kurátora beszédében felelevenítette: amikor a kondorosi születésű művész 1956-ban elhagyta az országot, Pilinszky János verseskötete és a ledöntött Sztálin-szobor egy darabja volt nála. Hozzátette: mindez hangsúlyos szabadságvágyról tesz tanúbizonyságot, amely a művész nehézfémből készült alkotásaiból is árad; a durván megmunkált felületek könnyedek, légiesek.  

Kitért arra is, hogy Kepenyes Pál művei nem statikusak, a művész – új szemléletmódot hozva a szobrászat világába – arra ösztönözte a közönségét, hogy mozdítsa meg a kiállított tárgyakat, és ezzel vegyen részt az alkotás folyamatában.

Kovács József, a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében ismertette: az 1926-ban született Kepenyes Pál a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán tanult Ferenczy Béni tanítványaként, de 1949-ben abba kellett hagynia a tanulmányait, mert osztályidegennek minősítették. 1950-ben koholt vádakkal letartóztatták, és börtönbe zárták, ahonnan 1956-ban szabadult. Részt vett a forradalomban, amelynek leverése után elmenekült az országból, és a mexikói Acapulcóban telepedett le.

Az országgyűlési képviselő kifejtette: a szobrászat Picassójának is nevezett alkotó 1992-ben tért vissza először szülőhazájába, így kiesett a magyar művészettörténészek látószögéből. Köszönet illeti azokat, akik sokat tettek azért, hogy hagyatéka ne vesszen el – fűzte hozzá.

Elmondta: a gyulai az ötödik kiállítási helyszíne a mostani vándorkiállításnak, amely ízelítőt ad a látványvilágát és anyagfelhasználását tekintve is különleges életműből.

Varga Koritár Pál korábbi mexikóvárosi és Buenos Aires-i nagykövet felidézte: 1997-ben az akkori magyar köztársasági elnöknek hivatalos utat szerveztek négy latin-amerikai országba, köztük Mexikóba, ahol Octavio Paz Nobel-díjas költő és Passuth László író lánya mellett Kepenyes Pált is felkereste. Ez volt az első alkalom, amikor a művész hivatalos magyar személlyel találkozott.

Az egykori diplomata arról is mesélt, hogy 2014-ben, amikor nagykövet lett Mexikóvárosban, felvette a kapcsolatot Kepenyes Pállal; szoros, szinte baráti kapcsolat alakult ki köztük. Hozzátette: a művész igazi magyar ember volt, soha nem felejtette el a magyar kultúrát, a magyar nyelvet; amikor közösen ebédeltek vagy vacsoráztak, sokszor kérte, hogy énekeljék el a Kondorosi csárda kezdetű dalt.

Megemlítette: 2016-ban Kepenyes Pált bízták meg, hogy készítsen egy domborművet az 56-os forradalom hatvanadik évfordulójára, az alkotás ma is a mexikói nagykövetség falát díszíti.

Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár a kiállításmegnyitón hangsúlyozta: a Békés vármegyei önkormányzat fontosnak tartotta, hogy felvegye a kapcsolatot a 2000-es években itthon még alig ismert művésszel, akinek alkotásait a rendszerváltás után a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban mutatták be az országban először.  

Szólt arról is, hogy az alkotó szerette volna, ha állandó kiállítása lenne szülőhazájában, reményeik szerint ez Kondoroson megvalósulhat.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a művész magával ragadó ember volt, akiből áradt a pozitivitás, az energia és a szabadságszeretet.

Kepenyes Pál a mexikói becsületrend és más magas rangú kitüntetések birtokosa, a Magyar Művészeti Akadémia nem akadémikus köztestületi tagja volt. Művei megtalálhatók mexikói és amerikai múzeumokban, amerikai elnökök és feleségeik, valamint világhírű színművészek tulajdonában. A szobrok és monumentális alkotások mellett ékszereket is készített, utóbbiak többek között a Conan, a barbár című filmben is megjelennek. A művész 2021-ben, 95 évesen hunyt el Acapulcóban, szülőföldjén, Kondoroson temették el.

Gyulai kiállítása szeptember 1-jéig látható a gyulai Kohán Képtárban.