tóth péter
Fotó: Gyulai Hírlap
Idén is eltelt a karácsony, valószínűleg már mindenkinek elege van a kacsából és a töltött káposztából, hogy a bejglit és az egyéb ünnepi süteményeket ne is említsük. Van azonban valami, ami évről évre kiakasztja az embereket, még a kötelező jellegű zabálásnál is jobban: a televízió.
Természetesen nem elsősorban a készülékre gondolok, hanem a gyalázatos műsorokra, amiket az ünnepeket alatt csúcsra járatnak. A tévéről lehet vitatkozni, én is ismerek olyan embereket, akik büszkén hangoztatják, hogy nekik évek óta nincs tévéjük, de azon is a Spektrumot nézik, de a televízió egyáltalán nem ördögtől való dolog, csupán elvesztette azt a tulajdonságát, amiért kitalálták: a szórakoztatást.
Egy egyszerű hétköznap sincs könnyű dolga az embernek, ha ki szeretne kapcsolódni a képernyő előtt, mert egymást érik a valóság show-k, celebekkel telepakolt hülyeségek, brazil szappanoperák, de a karácsonyi időszakban még ennél is rosszabb a helyzet.
Azt már évek óta tudjuk, hogy Kevin nélkül nincs karácsony, de a Reszkessetek betörők csak az egyik azok közül a filmek közül, amiket minden évben lenyomnak – a halászlé mellett – az ember torkán.
Ismétlés ismétlést követ, új filmeket és sorozatokat nagyítóval kell keresni, ha véletlen pedig ráakad egyre az ember, akkor azt biztos, hogy ötpercenként szaggatják szét reklámokkal, esetleg valamikor éjfél és hajnali kettő között kezdődik, hogy tuti ne tudd végignézni.
Alapvetően két lehetőség marad ilyenkor: a kényelmes – ám nem legális – letöltés, esetleg az utóbbi években egyre népszerűbb streaming szolgáltatók valamelyike, amelyek a népszerűségnek köszönhetően Magyarországon is egyre elterjedtebbek, így például az egyik legnagyobb szolgáltató, a Netflix, már a megjelenések napján magyar felirattal és szinkronnal adja közre a műsorait.
Megoldás tehát akad, nem is egy, kérdés, hogy megéri-e fenntartani az átlagembernek száz-kétszáz tévécsatornát a néha napján elkapott, jobbnak tűnő műsorok miatt.
