Szinte hihetetlen, hogy a Fourtissimo Jazz Orchestra huszonhat éve van jelen a magyar zenei szcénán. Hihetetlen, hisz az együttes tagjai még csak a harmincas éveikben járnak. Koncertjüket felemelővé tette, hogy négy olyan tehetséges testvért hallhattunk egyszerre megszólalni, akik immár évtizedek óta muzsikálnak együtt teljes harmóniában. Megható volt látni őket ebben a felállásban. Jó volt hallani azt is, hogy a zenekar többi tagját fogadott testvéreiknek tekintik. A koncert összhangja is ezt igazolta.
Az együttest a Kuna testvérek, Valéria (ének, trombita), Márton (harsona), Gyula (trombita), és Bence (vadászkürt) hozta létre 1993-ban, amikor egyikük még csak tizenegy éves volt. Zenei munkásságuk alapjait a rézfúvós hangszerek képezik, amelyeken a testvérek két-, illetve négyéves koruk óta játszanak. A trombita, a kürt és a harsona mellé a későbbiekben társult az énekhang és a többi hangszer, ezt a felállást eredményezve: Szabó Tamás (billentyű), Nagy Zoltán (gitár), Szuna Péter (basszusgitár), Pap Csaba (dob). Szólót Valéria énekelt, a számokat is ő konferálta be.
A Fourtissimo Jazz Orchestra számos területen számít úttörőnek. Komolyzenészekként elsőként építettek show-elemeket műsorukba, majd néhány évvel később szintén elsőként képviselték a crossover műfaját hazánkban. Első stúdióalbumuk megjelenése után a világzene és a népzene felé fordultak, csak később kezdtek el foglalkozni gyermekkori álmukkal, a jazzel. Ezen belül is a jazz-rock, illetve a fúziós jazz terén alkotnak leginkább.
Gyulára vezető útjukat számos szakmai és közönségsiker kíséri: az elmúlt hat évben csaknem hétszázszor léptek közönség elé idehaza és Európa-szerte, emellett hazai és nemzetközi versenyeket is megnyertek. Van már Príma díjuk és Fonogram-jelölésük is.
Városunkba kedvenc dalaikból hoztak el egy válogatást. Jó érzékkel tették ezt, hisz már az első percekben felvidították közönségüket. A Karaván című dal után a forró Afrikába, Maliba tettek kitérőt saját szerzeményükkel, aztán egy pillanatra elhitették, hogy jön egy kis lassú, romantikus rész sok szerelemmel és gyertyafénnyel, ám az első néhány akkord után ismét maximálisra pörgették a ritmust.
Fortissimójukat a Sárga villamos sem fogta vissza, de napirendre került egy nagyon nagy név is, Maynard Fergusoné, aki a világ egyik legjobb jazztrombitása volt. A Macskafogó nótái is sokakban idéztek fel kedves emlékeket, éppúgy, mint a Star Trek egyik témájának feldolgozása, vagy a Kisnyuszi a kalapban – Szól a swing, amellyel a Fourtissimo Jazz Orchestra a Dal tavalyi mezőnyében mérettette meg magát. A Four Brothers című slágert az együttes kedvéért Négy testvérként hallgathattuk végig, a Ne keress!-re már duruzsoltunk, a Hey Jude-dal pedig bemelegítettük a hangszálainkat.
Az ember ilyenkor tényleg bánja, hogy a kamarateremben nem lehet táncra perdülni…