emlékérmet bocsátott ki a Himnusz megzenésítése 175. évfordulója tiszteletére a Magyar Nemzeti Bank
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc Kulturális Nkft. kiállítóhelyekért felelős ügyvezetője köszöntőjében kifejtette: külön öröm a gyulaiak számára, hogy a Magyar Nemzeti Bank a Himnusz megzenésítője gyulai szülőházában mutatja be a 175. évfordulóhoz kötődő legújabb érméit, és így elősegíti Erkel Ferenc emlékének ápolását.
Gyula város polgármestere, Görgényi Ernő beszédében Gárdonyi Géza azon visszaemlékezését elevenítette fel, amelyben a pályázati határidő lejárta előtti napon Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója arra biztatta barátját, Erkel Ferencet, jelentkezzen a kiírásra. Erkel végül kötélnek állt, és még aznap éjjel papírra vetette nemzeti imánk kottáját, amely nem csak a bíráló bizottságnak, hanem a közönségnek is azon nyomban megtetszett, legalábbis a legenda szerint, mutatott rá az elöljáró.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A városvezető aláhúzta: az anekdota nagyon szépen rávilágít a lényegre, jelzi, hogy Erkel Ferenc és életműve minden tiszteletet megérdemel az utókor részéről. A tisztségviselő ezt követően a gyulai Erkel-kultuszról osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. Ennek kezdetei kapcsán felidézte: Göndöcs Benedek a zeneszerző halála után mindössze három hónappal, 1893. szeptember 21-én már kezdeményezte Erkel Ferenc szobrának felállítását. Hozzáfűzte: az elkészült mű 1896. évi leleplezése minden idők talán legnagyobb közérdeklődést kiváltó gyulai rendezvénye volt
A tisztségviselő megemlítette: Gyula városa számos olyan tárgyi emléket is a magáénak tudhat, amely Erkel Ferenchez kötődik. Erdélyi adományozóknak köszönhetően tavaly kiállíthattak Gyulán egy rendkívül különleges Erkel-kéziratot, és bemutathatták az egyik legértékesebb Erkel-relikviát is, a zeneszerző karnagyi pályafutása 50. évfordulójára készült Aranykoszorút. Két hete a vidéki Magyarország első egész alakos köztéri plasztikáját avathatták fel a szerző által kedvelt egykori kastélyparkban, a jelenlegi Gyulai Várfürdő területén.
Hergár Eszter
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Görgényi Ernő kiemelte: öröm, hogy nem vagyunk egyedül ebben a törekvésünkben, 2010-ben azonban még más volt a helyzet. A bicentenáriumi esztendőben felújított és átadott Erkel Ferenc Emlékház alig volt képes bekerülni az országos sajtóba, az eseménynek nem volt hírértéke. Mára a helyzet megváltozott. Az operaigazgatók közül elsőként Ókovács Szilveszter látogatott el az emlékházba, s állt a gyulai küldetés mellé.
Idén a Magyar Nemzeti Bank karolta fel az Erkel-kultuszt azzal, hogy érmét bocsátott ki a Himnusz megzenésítése 175. évfordulójára, hangsúlyozta az elöljáró. Úgy vélte, különösen megtisztelő, hogy ezt a nagy zeneszerző szülőházában mutatják be. A városvezető ezért megköszönte mindazoknak, akik ebben részt vállaltak: a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Pénzverő Zrt. munkatársainak, az érmék tervezőjének, Kereszthury Gábor iparművésznek és a szakértőknek, Gyapay Lászlónak, az MTA Irodalomtudományi Intézete főmunkatársának, Kovács Ida irodalomtörténésznek, a Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályvezetőjének és Gusztin Rudolfnak, az MTA Zenetudományi Intézete kutatójának.
Gusztin Rudolf
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A Himnusz eléneklése után, amelybe a gyulai Erkel Ferenc Vegyeskar is besegített, Gusztin Rudolf nyújtott betekintést nemzeti imánk megzenésítése történetébe. Előadásában elhangzott: a pályaműveket elbíráló bizottság június 15-én hozta meg döntését, a legjobb szerzemények viszont csak július 2-án, 175. éve csendültek fel a Nemzeti Színházban, köztük a nyertes dal is. A zenekart maga Erkel Ferenc vezényelte. Ugyanezen év augusztus 6-án az első társadalmi eseményen is felcsendült a Himnusz. Ekkor szentelték ugyanis fel a Széchenyi-gőzhajót az Óbudai Hajógyárban.
A szakember megjegyezte: a Himnusz nagyon hamar népszerű lett, 1867 után történelmi alapdalnak és szimbólumnak számított. Jelezte: az egyetlen Erkel-kézirat, amely máig megőrződött, egy négyszólamú kórusletét, az eredeti változat pedig már az első megjelenéskor módosult. Előadásából a hallgatóság megtudhatta azt is, hogy a Himnusz egyszer került veszélybe, 1949-ben, amikor a rendszer újat akart íratni Illyés Gyulával és Kodály Zoltánnal, ám mindketten visszautasították az állami felkérést. Arra hivatkoztak, hogy minek, hisz jó a régi.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az érméket Hergár Eszter, az MNB társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója mutatta be és bocsátotta ki. Elmondta, a Himnusz megzenésítése elnevezésű emlékérem 20 ezer forint névértékű ezüst és 3 ezer forint névértékű színesfém változatban jelenik meg a piacon. Mindkettőt a Magyar Pénzverő Zrt. webshopjában, illetve ajándékboltjában lehet megvásárolni.
A pénzérme előlapján Kölcsey Ferenc és a Himnusz eredeti kézirata látható, hátoldalán Erkel Ferenc és a dal kottája, a kötelező elemek mellett. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az érmék a szokásosnál nagyobbak. Ezeket Kereszthury Gábor tervezte meg az ilyenkor szokásos társadalmi konzultációt követően. Átmérőjük 52,5 milliméter, szélük recézett. A 20 ezer forint névértékű ezüst érme súlya 77,76 gramm, és 7 ezer darabban verhető. A 3 ezer forintos érme anyaga színesfém (CuNi), súlya 76,5 gramm. Ebből 5 ezer selyemfényes darab jelent meg.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Hergár Eszter kifejtette: a jegybank 1968 óta bocsát ki rendszeresen forint emlékérméket jelentős történelmi, tudományos és kulturális események, évfordulók kapcsán. Kezdeményezésével közös értékeinkre és a méltó megemlékezés fontosságára szeretné felhívni a figyelmet.
Az Erkel-érme első tiszteletpéldányát Gyula város polgármestere, Görgényi Ernő vehette át, a továbbiakat Gusztin Rudolf zenetörténész, az Erkel Ferenc Emlékház gyűjteménye és Dombi Ildikó ügyvezető.
Az emlékházat megillető érmét az előtérben helyezték el, mától ott tekinthető meg
