Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Gazdára talált a Petőfi mozi épülete
Nyolcvanmillió forint vételáron eladja az egykori Petőfi mozi épületét a gyulai önkormányzat a Super Invest Kft.-nek, az erről szóló határozati javaslatot 12 igennel, egy tartózkodás mellett fogadta el a grémium.
Az ülést levezető Görgényi Ernő (Fidesz) az előterjesztés tárgyalásakor felidézte: a képviselő-testület tavaly augusztusban döntött arról, hogy értékesíti az ingatlant. Mivel a pályázatra mindössze egy, a kikiáltási árnál alacsonyabb ajánlat érkezett, eredménytelenné nyilvánították. A Super Invest Kft. idén áprilisban újabb ajánlatot tett, ezúttal a kikiáltási árnak megfelelő összeget, nyolcvanmillió forintot kínált a Béke sugárúti ingatlanért. Ezt a vagyonrendelet alapján új pályázat kiírása nélkül fogadta el a grémium.
A polgármester elmondta: a cég az épület emeltén irodákat alakít ki, a földszinten pedig megtartják a pékséget és a Corvin Hotelhez tartozó akadálymentes szobát. Az egykori vetítőteremben, ahol a tervek szerint visszaállítják az eredeti épületdíszítést, a Pannon Konyha és Bor Hagyományőrző Egyesület kap helyet, valamint rendezvényeket tartanak. A helyiségben alkalmi vetítésekre is lehetőség lesz – ismertette a településvezető.
A társaság két részletben fizeti ki vételárat, a tulajdonjogot addig nem jegyzik be, amíg nem utalta át a teljes összeget. Az ingatlanra visszavásárlási jogot jegyeztetnek be, ezzel az önkormányzat akkor élhet, ha a cég öt éven belül nem fejezi be az épület felújítását.
Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre) emlékeztetett: az épületet eredetileg koncertteremnek építették az 1910-es években. Kiemelte: a felújítással újabb ingatlant mentenek meg az utókornak.
Galbács Mihály (Fidesz) azt kérdezte, nem kellett volna-e a vételár meghatározásánál figyelembe venni, hogy az ingatlanban egy pékség és egy fodrász is helyiséget bérel.
Görgényi Ernő rámutatott: a helyiségeket az ingatlant bérlő Corvin Hotel adja bérbe, nem az önkormányzat. A polgármester szerint a piac is visszaigazolta, hogy megfelelően becsülték fel az ingatlan értékét.
A képviselők a Super Invest Kft.-hez kapcsolódóan egy másik napirendi pontot is tárgyaltak az ülésen: 12 igennel, egy tartózkodás mellett hagyták jóvá a cég és az önkormányzat közötti, hétmillió forintról szóló elszámolási megállapodást.
A polgármester az előzményekről elmondta: a Corvin utcai sétányt 2013–2014-ben újították fel. A közterület rendbetételéhez a Corvin Hotelt működtető Super Invest Kft. hétmillió forinttal, a Gyulai Komló Kft. 10 millió 810 ezer forinttal járult hozzá. Az önkormányzat a két céggel abban állapodott meg, hogy amennyiben vendéglátóipari előkertet alakítanak ki a területen, a közterületi használati díjat évente levonják az általuk biztosított összegből – idézte fel a városvezető. Mivel a Corvin Hotel nem működtet kerthelyiséget, Görgényi Ernő azt javasolta, hogy fizessék vissza neki a közterület rekonstrukciójára költött pénzt.
Galbács Mihály úgy vélte, a céggel kötött korábbi szerződés ezt nem teszi lehetővé.
A településvezető kijelentette: az önkormányzatnak partnerként kell kezelnie a helyi gazdasági élet szereplőit, hiszen közösek az érdekeik. Kifejtette: a szerződés nem tiltotta meg, hogy más módon is elszámoljanak, a partnerségbe pedig „belefér”, hogy módosítsanak az elszámoláson. „Mivel a cég nem tudta megvalósítani, amit annak idején tervezett, úgy korrekt, ha visszafizetjük az összeget” – fogalmazott.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Láthatóbbá szeretne válni a várszínház
Az ülésen több önkormányzati tulajdonú cég tavalyi gazdálkodásáról és 2019-es üzleti tervéről is tárgyaltak a képviselők, valamennyi határozati javaslatot egyhangúlag szavazta meg a grémium. A társaságok nyereségét eredménytartalékba helyezték.
A Gyulai Várszínház Nonprofit Kft. 2018-as egyszerűsített beszámolóját 25 millió 61 ezer forint mérlegfőösszeggel és 6 millió 523 ezer forint veszteséggel fogadta el a grémium. A teátrum idén 161 millió forint bevételt tervez, és nem számol nyereséggel.
Elek Tibor ügyvezető igazgató eredményesnek és sikeresnek nevezte a tavalyi évadot. Mint mondta, valamennyi bemutatójukat kőszínházakban játsszák tovább, az öt előadás közül három színházi fesztiválokra is meghívást kapott.
Emlékeztetett arra, hogy ismét bekerültek a várszínház programjába a történelmi darabok és a kortárs magyar szerzők művei, ezzel a teátrum legrégebbi hagyományaihoz tértek vissza. Továbbra is megmaradt a nyári évad összművészeti jellege, és a Nemzetközi Shakespeare Fesztivál is folytatódik. Újdonság, hogy a nyári évad keretében egy-egy nemzeti klasszikus életművére is igyekeznek felhívni a figyelmet, és külön színházi fesztivált is létrehoztak Erdélyi Hét címmel – ismertette a direktor.
Arról is beszélt, hogy tavaly egy számviteli hiba miatt negatív mérleggel zártak, az árbevételeik pedig elmaradtak a tervezettől. Hozzátette: az idei üzleti tervet és programsort a tavalyi „tesztév” tapasztalatai alapján állították össze. Hangsúlyozta: idén „láthatóbbá” szeretnének válni, ezért hatékonyabbá próbálják tenni a marketingtevékenységüket. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2019-ben is többféle kedvezményt vehetnek igénybe a nézők.
Az igazgató arra is kitért, hogy javítani kell a tószínpadnak helyet adó Csónakázó-tó vízminőségén, és a szúnyogok okozta problémára is megoldást kell találni.
Görgényi Ernő kiemelte: a várszínház nézőszáma tavaly elérte a 28 ezret. A városvezető pozitív változásként említette, hogy egyre több fiatal látogatja a színházat. Kitért arra is, hogy az Erdélyi Hét elindítása előremutató újítása volt a tavalyi évadnak, hiszen ráirányította a figyelmet a határon túli magyar kultúrára, irodalomra.
A teátrum direktora Durkó Károly kérdésére elmondta: a jegyárbevételek azért maradtak el a várttól, mert túl sok ingyenes előadást iktattak be a programba. Ebből okulva idén csak két díjmentesen látogatható darabot szerveztek.
A képviselő kérdésére megerősítette: a tavaly bemutatott Caligula helytartóját és az idén műsorra tűzött Psychét is színpadra vitték már Gyulán. Előbbi a Székely János Napok keretében volt látható, utóbbit a Weöres Sándor Napok keretében viszik színre.
Ugyancsak Durkó Károly érdeklődésére számolt be arról az igazgató, hogy a korábbi leporellójuk és műsorfüzetük összevonásával új típusú kiadványt jelentettek meg idén. A programfüzet azért készült el a szokásosnál később, mert olyan információk is belekerültek, amelyekről márciusban még nem volt tudomásuk.
Azt is elmondta: a dzsessz- és a bluesfesztivált ezentúl kétévente rendezik meg. A teátrum igazgatója abban bízik, hogy így nagyobb lesz irántuk az érdeklődés.
Durkó Károly felvetésére arra is felhívta a figyelmet, hogy az idei évadban az erdélyi teátrumok mellett vajdasági színházak is vendégszerepelnek Gyulán.
Az igazgató cáfolta a képviselőnek azt az állítását, hogy az országos médiumok közül csak a kormánypártiak írtak a várszínház előadásairól. Mint kifejtette, az ellenzéki sajtóban és a színházi portálokon is jelentek meg méltató kritikák, ezek a teátrum honlapján is olvashatók.
Galbács Mihály a tavalyi negatív mérleg kapcsán megjegyezte, véleménye szerint nem számviteli, hanem gazdálkodási problémák okozták a veszteséget. A képviselő azt javasolta a grémiumnak: a nyári évad után tekintsék át a színház gazdasági számait, hogy megelőzzék a bajt.
Elek Tibor úgy reagált: levonták a tanulságot, és bíznak benne, hogy idén nem lesz veszteségük. Idén is nehézséget okozott, hogy úgy kellett összeállítani az évad programját, hogy egyelőre nem állnak rendelkezésre az állami támogatások –jegyezte meg.
Ökrös István (Fidesz) és Kiss Tamásné (Fidesz) felvetésére elmondta: elsősorban a régióban szeretnének erősíteni a reklámtevékenységüket. Jelezte: már felvették a kapcsolatot a gyulai szállásadókkal, akik sokat segíthetnek a programok népszerűsítésében. Emellett a várfürdőben is szeretnék reklámozni az előadásokat – tette hozzá.
A direktor arról is szólt, hogy a taotámogatások megszűnése nem okoz nehézséget a várszínháznak, a szabadtéri teátrumok ugyanis több forrást kapnak ennek pótlásaként.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Megújuló tálalókonyhák
A Gyulakonyha Nonprofit Kft. 475 millió 545 ezer forint bevétellel és 5 millió 967 ezer forint adózott eredménnyel zárta a tavalyi évet. A cég idén 483 millió 378 ezer forint bevétellel és 176 ezer forint nyereséggel számol.
Csáki Béláné ügyvezető elmondta: az önkormányzati intézmények esetében az étkezői létszám 2018-ban mintegy 1,3 százalékkal csökkent az azt megelőző évhez képest. Hozzátette: a cég költségvetésében több mint hatmillió forint kiesést jelentett, hogy a református és a katolikus iskola is máshonnan rendeli az ételt.
Közölte: idén 620 ezer forintot költenek a Dürer-iskola és az 5-ös iskola tálalókonyhájának felújítására. Arról is beszámolt, hogy megkezdődtek az új telephelyük előkészítő munkálatai. Mint mondta, reményeik szerint jövőre átadják az új létesítményt.
Kónya István (Fidesz) aláhúzta: a Gyulakonyhának komoly versenyhelyzetben kell megállnia a helyét. Kiemelte: jómaga azt tapasztalta, hogy a cég konyháján változatos, jó minőségű ételeket készítenek.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A sporttelepet is fejlesztik
A Gyulasport Nonprofit Kft. 2018-as egyszerűsített éves beszámolóját 721 millió 867 ezer forint mérlegfőösszeggel és 1 millió 117 ezer forint nyereséggel fogadta el a grémium. A fürdővárosi sportlétesítményeket működtető, továbbá az utánpótlás-nevelésért és a sportszervezésért felelős gazdasági társaság 2019-ben 292 millió 845 ezer forint bevételt és 876 ezer forint nyereséget tervez.
Kertes István ügyvezető aláhúzta: az elmúlt négy évben folyamatosan fejlődött a cég. Közölte: feladataik bővülése miatt a Gyulasportnak nyújtott önkormányzati támogatás évente öt százalékkal nőtt. Emellett a kft. működési kiadásai is emelkedtek, a többletkiadást külső forrásból, elsősorban taotámogatásokból fedezték.
Az ügyvezető arról is beszámolt, hogy a sporttelepen és a tornacsarnokban is lesznek fejlesztések idén.
Kónya István úgy fogalmazott: stabil és eredményes gazdálkodást folytatott tavaly a cég. Kiemelte: a társaság dinamikusan fejlődik, négy év alatt megduplázódott a bevétele. A sportcsarnokban több mint 300 millió forint értékben történtek beruházások az elmúlt három évben, és a sporttelep fejlesztése is elindult – húzta alá.
Galbács Mihály az előterjesztés tárgyalásakor megköszönte az ügyvezetőnek a Termál FC taoberuházásai kapcsán nyújtott segítségét.
Görgényi Ernő a cég sportiskolai tevékenységét emelte ki, mint arra rámutatott, Gyula megyei szinten a legeredményesebb kiemelt körzetnek számít a diákolimpiai rendszerben.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Emelkedő hirdetési bevételek
A Gyulai Hírlap Nonprofit Kft. 58 millió 756 ezer forint bevétellel zárta a tavalyi évet, és 86 ezer forint nyereséget ért el. A cég 61 millió 701 ezer forint bevétellel és 48 ezer forint adózott eredménnyel számol 2019-ben.
Mocsár-Pörjés József ügyvezető, főszerkesztő hangsúlyozta: a Gyulai Hírlap nemcsak printújság, hanem online napilap is. Kifejtette: az országos tendenciának megfelelően a nyomtatott hetilap eladási számai csökkenő tendenciát mutatnak, ugyanakkor a hirdetési bevételek kétharmadát még mindig az újság termeli ki. Elmondta: a tapasztalatok azt mutatják, hogy a 16 oldalas lap 15 millió forint hirdetési bevételt tud hozni, a hirdetési arányt nem lehet tovább emelni.
Jelezte: az önkormányzati támogatások az elmúlt öt évben nem változtak, a cég saját bevételeinek 78 százaléka vállalkozási tevékenységből származik. Kiemelte: az elmúlt két évben majdnem ötmillió forinttal növekedtek a társaság hirdetési bevételei. Megemlítette: a papír árának emelkedése miatt tavaly hét százalékkal növekedtek az újság nyomdai költségei.
Arról is beszélt, hogy a humánerőforrás tekintetében korábban voltak kritikus éveik, mostanra azonban rendeződött a helyzet, elegendő számú ember dolgozik a cégnél.
Az ügyvezető felvetette: a Simonyi Imre által 1956-ban alapított hírlapnak is a helyi értéktárban lenne a helye.
Mittag Mónika (Fidesz) hangsúlyozta: a Gyulai Hírlap online és printváltozatásra is szükség van.
Durkó Károly úgy fogalmazott: „lassan romantikus dolog lesz, ha nyomtatott sajtót lapozgat az ember, annyira átterjedt az online világára az információáramlás”. Hozzátette: örül annak, hogy a printlap még megvan.
A képviselő kérdésére az ügyvezető elmondta: nagyon sok olyan archív anyag van az újság birtokában, amit jó volna hasznosítani. Ezek közé tartoznak Béla Ottó és Kerekes István fotói.
Mint ismertette, a régi lapszámokat korábban egymillió forintért digitalizáltatták az Országos Széchenyi Könyvtárral, ez az állomány jelenleg díj ellenében elérhető.
Galbács Mihály az előterjesztés kapcsán emlékeztetett: a városi televízió archívumának csak egy része elérhető, ezt a városi könyvtár digitalizálta. Dézsi János könyvtárigazgató az ülésen arról számolt be, hogy jelenleg túl kicsi a bibliotéka internetes sávszélessége ahhoz, hogy tömörített formában helyezzék el a felvételeket az elektronikus könyvtárban.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Szabad a pálya az Airbus előtt
Módosítja a képviselő-testület a helyi építési szabályzatot annak érdekében, hogy felépülhessen a déli ipari parkban az Airbus Helicopters gyulai üzeme. Mint arról korábban beszámoltunk, a gyárban precíziós forgóalkatrészeket állítanak majd elő, a létesítményt várhatóan 2020-ban kezdik el építeni.
Görgényi Ernő az ülésen elmondta: a nemzetközi helikoptergyártó vállalattal – mellyel átfogó megállapodást kötött a magyar kormány –, Maróth Gáspár kormánybiztos segítségével vették fel a kapcsolatot. A céggel tavaly november óta folytat intenzív tárgyalásokat a városvezetés – idézte fel. Hozzátette: az Airbus több magyarországi helyszín közül választotta ki Gyulát, ahol szakképzést is indít.
Mint arról beszámolt, a déli ipari parkra a jó megközelíthetősége miatt esett a választás. Jelezte: A Csabai út és az elkerülő út közötti terület egy része erdő és szántó, ezt beépítetlen területté kell nyilvánítani. Az ott található kisebb, kevéssé értékes erdősávot kivágják, helyette a Kisdelta tározó területén és a Közüzem szennyvíztisztító telephelyén telepítenek csereerdőt. Utóbbi az árvízvédelmi gátak védelmét is szolgálja – fejtette ki a polgármester.
Csengeri Lajos (Jobbik) a téma kapcsán megjegyezte: reméli, hogy nem munkásszállókon helyezik el a dolgozókat.
A településvezető kifejtette: a vállalat többek között azért választotta Gyulát, mert az országnak ezen a részén viszonylag nagy a munkaerő-kapacitás. Hozzátette: a Gyulai, a Békéscsabai, a Békési és a Sarkadi járásban, a közfoglalkoztatottakat is beleértve, összesen 11 ezer ember keres munkát. Elmondta: mérnökökre is nagy arányban lesz szükség. A városvezető úgy vélte, sem nekik, sem a vonzáskörzetben élőknek nem lesz szüksége munkásszállásokra.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Felállt a nemzeti összetartozás emlékbizottság
Csengeri Lajos javaslatára a képviselő-testület felállította a nemzeti összetartozás emlékbizottságot, amely a trianoni békediktátum századik évfordulója alkalmából programsorozatot állít össze a helyi civil szervezetek közreműködésével. A képviselő azt is indítványozta, hogy grémium nyilvánítsa Trianon-emlékévvé a 2020-as évet, erről azonban nem született külön határozat az ülésen, mivel az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága nemrégiben határozati javaslatot nyújtott be ugyanebben a témában.
– Az 1920. június 4-én aláírt szerződés hazánk történelmének legsúlyosabb és legfájdalmasabb eseménye, amely katasztrofális következményekkel járt Magyarország számára. Elcsatolták hazánk területének 72 százalékát, a magyarság egyharmada került üldöztetett, kisebbségi sorba – fogalmazott a jobbikos képviselő az ülésén. Hozzátette: a programsorozat lehetőséget nyújt a Kárpát-medencei magyarság összetartozásának erősítésére, a történelmi emlékezet ápolására.
Az emlékbizottság tagjairól külön szavazatott a képviselő-testület. Csengeri Lajos javaslatára Durkó Károly és Dévényi-Dabrowsky Géza, Görgényi Ernő javaslatára Ökrös István, Kónya István, Cziczeri Noémi, Erdész Ádám, Dézsi János, Czirok Sándor és Kenéz Lajos került be a testületbe.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Folyókacsere a belvárosban
A Városház utcai folyókák cseréjére és a dénesmajori Gelvács utca felújítására 6,3 millió forintot biztosított a képviselő-testület az idei költségvetés tartalékkeretéből.
Görgényi Ernő az előterjesztés ismertetésekor elmondta: a Világóránál a rácsos csapadékvíz-elvezető folyókák 35 méter hosszon tönkrementek, és balesetveszélyessé váltak. A munkálatokat még a turisztikai főszezon kezdete előtt elvégzik.
A Gelvács utcában a legrosszabb állapotú, 98 méteres szakaszt aszfaltozzák újra – ismertette a polgármester. Jelezte: egy helyi cég, amelynek az utcában van a székhelye, vállalta, hogy az út többi részén elvégzi a kátyúzási munkálatokat. A kft. korábban az útpadkázást is saját költségén végeztette el – tette hozzá.
Pályázatokat nyújtanak be
A tanácskozáson több pályázat benyújtásáról is döntött a képviselő-testület. Az Erkel Ferenc Emlékház állandó kiállításának fejlesztésére a muzeális intézmények számára kiírt Kubinyi Ágoston-program forrásaiból igényel támogatást a város. A beruházás becsült költsége 3 millió 750 ezer forint, az önerő mértéke tíz százalék. A saját forrást a kiállítóegységet működtető Erkel Ferenc NKft. biztosítaná, az önkormányzat pedig vállalja, hogy 2024-ig évente legalább 500 ezer forinttal járul hozzá az emlékház fenntartásához.
Az Erkel Ferenc Területi Múzeum régészeti gyűjteményének elhelyezéséhez szükséges polcrendszer beszerzésére valamivel több mint 3 millió forintra pályázik az önkormányzat. A támogatás százszázalékos intenzitású.
A gyulai könyvtár egymillió forint vissza nem térítendő, százszázalékos intenzitású támogatásra pályázik a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program forrásaiból, az idén novembertől jövő októberig tartó projekt keretében gyerekeknek és fiataloknak szóló programokat szerveznének.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Támogatás a Culinary teamnek
Jóváhagyta a képviselő-testület, hogy gyulavári részönkormányzat százezer forint vissza nem térítendő támogatást nyújtson a Békés Megyei Culinary Team Alapítványnak. Az összeget a jövő évi stuttgarti gasztronómiai világbajnokságra való felkészülésre költi a szervezet.
Fejlesztik az ivóvízrendszert
Módosította a képviselő-testület a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. számára ivóvízrendszer-fejlesztésre előirányzott 35 millió forintos keretösszeget, a munkálatok egy részét ugyanis az Innovációs és Technológiai Minisztérium által kiírt pályázat forrásaiból finanszírozná a cég. Az előirányzott keretet a pályázati önrész összegével, 23 millió 688 millió forinttal csökkentik.
Szabó Károly (Fidesz) a határozati javaslat tárgyalásakor rámutatott: az elmúlt időszak csapadékos időjárása Gyula több városrészén is problémát okozott. Azt javasolta: a képviselők és a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. szakemberei járják be a körzeteket, hogy megbizonyosodjanak arról, korábban pontosan határozták-e meg csapadékvíz-elvezető rendszer rekonstrukcióját célzó pályázat helyszíneit.
Görgényi Ernő azt kérte a képviselőktől, hogy írják össze, hol tapasztaltak problémát. A polgármesteri hivatal mérnöki osztályának szakemberei az észrevételek alapján egyeztetnek a Közüzem munkatársaival.
Alt Norbert (Fidesz) megjegyezte: a csapadékvíz-elvezető rendszer korszerűsítésének első ütemében meghatározott helyszíneken megszűntek a problémák.
26 óvodai csoportot indítanak
A grémium arról is döntést hozott, hogy huszonhat óvodai csoport indulhat a 2019–20-as nevelési évben Gyula Város Egyesített Óvodájának tagintézményeiben. A testület egyúttal engedélyezte, hogy a Bajcsy-Zsilinszky úti óvoda, az Ewoldt Elíz óvoda és a galbácskerti óvoda húsz százalékkal túllépje a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott maximális csoportlétszámot.
Egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület a gyermekvédelemről szóló 2018-as beszámolót. Az előterjesztésből kiderül: Gyulán 5160 tizennyolc év alatti él, közülük 28 hátrányos, 20 pedig halmozottan hátrányos helyzetű.
