Gyulai Hírlap - Meggyilkoltak egy újságírót a művház kisszínpadán!

Gyilkosság a Morgue utcában!, olvasható a The Illustrated London News legfrissebb gyulai számának címlapján. A tudósításból kiderül: a hajnali órákban holtan találták dolgozószobájában E. A. Poe újságírót, a detektívregények feltalálóját. A kiadvány arról is beszámol, hogy megszökött az állatkertből egy gorilla, Arthur, akit fokozott erőkkel keresnek.

A lap 1892. október elsejei számát, amelyből mindezek kiderülnek, egy rikkancs (Sárosi Dorottya) osztogatta a Gyulai Művész Klub idei első bemutatóján, a művelődési ház kisszínpadán, ahol a néző már belépéskor azzal szembesülhetett, hogy valaki, mint később kiderül, a hírlapíró-szerkesztő Edgar Allen Poe (Baranyai Tamás) szőnyegbe tekerve, élettelenül fekszik a színen, Auguste Dupin (Jobbágy Zoltán) nyomozó és segédje, Arthur Conan Doyle (Brendt Richárd) pedig már az ügy felderítésén dolgozik.

A publikumnak, aki A hollót ült be megnézni, nem okozott meglepetést, hogy az elhunytat egyszer csak kivetítették neki a falra, ahol a szerencsétlen életének utolsó pillanatait nézhette végig. Az talán jobban meglepte, milyen eredményre jutott a detektív, miután kapott egy olvasói levelet az újságban közzétett felhívására. Auguste Dupin ugyanis feltárta, a bűncselekményt a szökésben lévő Arthur gorilla követte el. Ezt számára a helyszínen talált nagy mennyiségű szőr és a befalazott macska tette egyértelművé. A történet hihetőségét a megtestesült szellem (Nagy-Laczkó Viktória) és az ember alakú holló (Fekete Szabolcs) jelenléte mélyítette el.

Edgar Allan Poe A holló című műve alapján készült fekete humorú egyfelvonásost Nagy-Laczkó Balázs írta és rendezte, ám a klub alapszellemiségének megfelelően a kör tagjainak közös munkája. A produkció mind hangulatában, mind tartalmilag visszaadta Poe korát és a szerzőre jellemző misztikus, ironikus légkört, ám a jelen elvárásaihoz is alkalmazkodott. Sokat emelt a mű befogadhatóságán a remek helyszínválasztás, hisz a játékteret körülölelő tükrök, az égbe emelkedő lépcsők, a színről kivezető, a semmibe nyíló ajtók mozgalmassabbá tették a cselekményt.

A színművet követően Fodor György magyar szakos tanár A bűn rejtélyes vonzereje címmel nyújtott vallás-, erkölcs-, jog- és irodalomtörténeti összefoglalót a bűnről, a bűncselekményről, a bűnhődésről, a bűnfeloldozásról és a bűnmegváltásról, Nagy-Laczkó Balázs pedig korabeli újságcikkekből szemezgetett, így tárta fel, miként tálalta a gyilkosságot az írott sajtó, a helyi is, az ipari forradalom árnyékában. Mint mondta, gyakran vádoljuk túlzással a mai médiát, noha ez a modor már a 19. század végén meghatározta az újságírást.