balassi bálintról tartott előadást a gyulai művészklub
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Három zseniális előadást hallgathatott meg a közönség a Gyulai Művészklub Balassi-estjén a Mogyoróssy-könyvtárban. Az eseményt Dávid Péter magyar-történelem szakos tanár nyitotta meg, aki szokásához híven sok humorral és furfanggal színesítette értekezését. Ebben arra a kérdésre adott választ, miért nem lehet Balassit tanítani az iskolában. Mint mondta, azért nem, vagy csak nehezen, mert az a nyelv, amit ő használt, ma szinte érthetetlen, és persze azért sem, mert a világ, amelyben élt, tőlünk nagyon távoli.
Dávid Péter úgy vélte, Balassival mi ugyanúgy vagyunk, mint az angolok Shakespeare-rel, akit angolra kezdtek fordítani. Hozzátette: nekünk is ezt kell tennünk Balassival. Erre hozta példaként az Ó, én édes hazám, te jó Magyarország című költeményt, egyik kedvencét, amit a költő akkor írt, amikor elbujdosott. A hallgatóság azt is megtudhatta, hogy Balassi Bálint mindig énekelve adta elő a verseit, sőt kísérte is magát lanton.
Fodor György magyar szakos tanár a bikavérű Balassiról beszélt, ezért elsőként a Balassi család címerét értelmezte. Ennek központi alakja ugyanis egy bikafej, ami a heraldikában az ellenállhatatlan férfi, a termékenység, a rendteremtő királyi hatalom, a féktelen alvilági tombolás jelképe. A szarv a bőségre, a közte látható fogyó és növekvő hold szintén erre, de egyben ennek az ellentétjére is utal. A jelenlévők hallhattak arról is, hány intézmény, utca, név, egyesület, elismerés viseli Balassi Bálint nevét, végül a szerelmei kerültek sorra, akik nem voltak kevesen.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az irodalmi utazás a szlovákiai Hibbe (Hybbe) község római katolikus templomáig vezetett, itt található ugyanis a Balassi család sírboltja, ahol a költő is nyugszik. Fodor György kiemelte: Balassi megvalósította önmagát, hisz Európa-szerte tudtak róla. Ő volt az első olyan magyarul író költő, aki a szerelmi lírának azt a fokát honosította meg, amelynek megszületése Petrarca műve.
Nagy-Laczkó Balázs a régész szemszögéből közelítette meg Balassi Bálint életpályáját. A Kéklő ékkövek című előadásában a Balassi név eredetének nyomába eredt. Mivel a család magát kun és besenyő származásúnak tartotta, megvizsgálta, mennyire lehetnek ennek valós alapjai. Szólt a kékkői várról és a távoli vidékekre vezető kék ékkövekről, a kunbabákról és a nesztoriánusokról, a Balassi Bibliáról és a Balassa-Balassi névvitáról.
A Balassi-estet Varga Zoltán, Baranyai Tamás és Szabó Viktória szavalatával színesítette. A Gyulai Művészklub legközelebb november elején fog ismét publikum elé lépni a bibliotékában.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
