Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - A világ: Gyula!

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Fodor György • KULTÚRA • 2020. október 21. 15:47
A világ: Gyula!
A Gyulai Művész Klub és a Gyulai Várszínház Irodalmi jelenetek a jelen gyulai irodalmából című estjén jártunk

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

A Gyulai Művész Klub (GYMK) és a Gyulai Várszínház közös irodalmi estjén ülhettünk közel három és fél órát, szellemi javakban dúskáló, kultúrasokkban telt hétfő esténk volt.

Az est első részében a GYMK rendes és tiszteletbeli tagjainak ismeretterjesztő előadásait, felolvasásait, vers- és prózamondásait, zenés produkcióit élvezhettük, míg a második blokkban egy moderált beszélgetésre került sor a városhoz különböző módokon kötődő szerzőkkel.

A művészklub a komplexitásáról híres: kép-fotó, zene, szöveg. A térelemeket kiegészítette egy kiállítás, amely egy héten át várja az érdeklődőket az előtérben. A művészklub alapítótagjának, Kéri Lászlónak az alkotásai egyfajta Simonyi-versreflexiók, a 100 éve született költő munkásságára hangolva: élet-halál víziók, az elmúlás fájdalmas képlírája, az emberi test és arc izmainak feszült ritmusa, a zsigerek kavarodása, a bomlás virágai egy letűnt vagy tán sosemvolt polgári érából. Mellettük felaggatva Haász János és Nagy-Laczkó Balázs (GYMK-elnök) verseinek fantáziában szőtt kivetülései. A kiállítást Baranyai Tamás (GYMK-alenök) egy Kéri-verssel nyitotta meg (Érdekházasság).

A költemény elhangzása után a rendezvény házigazdája, a Gyulai Várszínház igazgatója, a Bárka irodalmi lap főszerkesztője, Elek Tibor irodalomtörténész tartotta meg ismeretterjesztő előadását a Gyulához köthető kortárs szerzőket bemutatva. Őt Dávid Péter követte, aki költőként, GYMK-tagként és tanári minőségében volt jelen (Karácsonyi János katolikus gimnázium). A gimnáziumban évek óta érettségi tételként szintén ismert Kiss Ottó gyermekverseit elemezte. Harmadikként Fodor György pedagógus, a gyulai Erkel Ferenc gimnázium magyartanára, a GYMK tiszteletbeli tagja lokálpatriotizmusát nem titkolva foglalta össze a gyulai kortárs szerzőkkel kapcsolatos élményeit, írásait. Mivel mind a három előadó érintett közös témát, álljon alább egy letisztázott, kis magyar gyulaológialista a legfontosabb alkotókkal, akik városunk hírnevét öregbítik, hiszen még élnek, elérhető, aktív, nem tankönyvszagú művészek!

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

Kezdetnek érdemes olvasni a Gyulaiságunk irodalmi estről, amely során Fodor György beszélgetett Becsy Andrással, Kiss Lászlóval és Kiss Ottóval a Ladics-ház udvarán még 2017-ben. Megállapítható, hogy Gyula nem csak a vizek, hanem a Kissek városa is. A nagy generáció tagja Kiss Anna (1939–, 2xJózsef Attila, Kossuth-díj, Magyar Köztársaság Babérkoszorúja, Nemzet Művésze), aki verseket, gyerekverseket, meseregényeket, hangjátékokat, gyerekdrámákat írt. Nagy László mondta vele kapcsolatban, hogy„Ha nő lennék, így írnék”. Maga Latinovits Zoltán közvetítette műveit Nagy Lászlónak, aki bevezette az irodalmi életbe. Ábrahám György (Gyulai Ábrahám, „Gyuri bácsi”, 1943–) azon kiváltságosok egyike, akinek a család állított össze kötetet a 70. születésnapjára. Az Önmagammal körbezárva (2013) csak a rá érdemes barátoknak áll a polcán dedikálva, mert magánkiadás. Gyuri bácsi városhoz való viszonya oltári szentségű, kifejezetten sziszifuszi gondolkodónak tartja magát. Ő biztosan, de mások kevésbé tudták, hogy pl. Krasznahorkai Géza (1948–, Széchényi-díj) álnéven publikált 10 évig megyei lapokba. Nem nagyon ismerik Szabó László (1949–) verseit sem, pedig két évtizede jelenik meg a Bárkában. Ambrus Lajos (1950–, JA-, Berzsenyi-díj) elkerült ugyan innen, de Várostérkép (2019) című legújabb kötetében gyulai emlékei visszaköszönnek. A Kortárs egyik szerkesztőjeként a gyulaiságot egyfajta provincializmusnak tartja. Krasznahorkai László (1954–, Kossuth-díj, Man Booker-díj, Nemzeti könyvdíj) már hungaricum, a Báró Wenckheim hazatér regényével érkezett vissza a város vérkeringésébe. Elfeledett Gyulája ma már irodalomtörténeti érték. Noha Erdész Ádám (1956–, Bárka-, Pauler Gyula-díj, elsőként: Pro Archivo Nationali díj arany fokozat, 2016) nem gyulai származású, de egy olyan értelmiségi esszéista, prózaíró, olyan rendkívül művelt szellemiségű, műértő történész, Kner-kutató, akire méltán lehet büszke nemcsak Gyula, hanem az ország is. Nagy Attila András szintén 1956-ban született, ő Gyulán. Nem a klasszikus irodalmi pályát járta be. Szegeden lett vegyész, gyógyszerész, majd az USA neves rákkutatója. 2004 óta azonban újra Gyulán él, mert megvilágosodott, rájött, hogy ez a város neki a szívcsakra. A ’70–’80-as évekbeli verseit Hullámver(é)sben – Aranyhídon (2019) címen adta ki. Kiss Ottó (1963–, Artisjus-, József Attila-díj) Gyula jelenleg legismertebb irodalmára, gyerekversei, amelyek „svéd típusúak”, hősei (Csillagszedő Márió, Emese, Barni, Szusi apó, Ati, Javrik) iskolateremtőek lettek, élő klasszikussá vált szerzőként emlegetjük. Becsy András (1973–, Bárka-díj, 2010) egy virtigli gyulai, egy igazi szonettkirály, önmagával és a világgal is mindig szigorú, szomorkás, de végtelenül szerethető szerző. Haász János (1974–, Tarnói Gizella-díj, az index.hu volt főszerkesztő-helyettese) fővárosba szakadt gyulaiként már a 21. századi technikát is alkalmazta. Felnőtteknek nem (2017) kötete olyan svéd gyerekverseket tartalmaz egy ovis érzelmi hullámvasútján utazva, amelyet a Live Print alkalmazással 3D-ben is meg lehet a lapokon jeleníteni. Kiss László (1976–, Tiszatáj, Bárka-díj) alias Németvárosi Attila önmagában egy kis magyar gyulaológia (ld. Gyulai Hírlap Magánbeszéd rovatában megírt karcolatok gyűjteménye: A térképnek háttal). Szövegei a posztmodern Viharsarokban fogant mikszáthi anekdotaszerűséget, a regionalizmust, a Krúdy-féle nosztalgikus elbeszéléstechnikát ötvözik az örkényi groteszkkel, a Darvasi-féle líraisággal és a hrabali monológokkal. Hazai könyvbemutatói rendre telt házasak. Szabó T. Benjámin (1976–, Móricz-ösztöndíj) egy neves könyves szakember lett, Bookangel Kft. ügyvezető igazgatója, így nem sok ideje marad az írásra, de prózái mai napig kultkönyvek (pl. legutóbb az Epic. Az első küldetés, 2014). Nem sokan ismerik erről az oldaláról, de Teleki-Szávai Krisztina (1977–), a Gyulai Tankerület igazgatóasszonya a Képgondolatok művészeti csoport alapító tagjaként és magyar szakos tanárként számos verset és szépprózát, tárcát is jegyez, noha önálló kötettel még nem jelentkezett. Ábrahám (Szabó) Rita (1979–) kilenc év dubai tartózkodás után írta meg barátnőjével, Novák Nórával közösen a Közel Keleti Karma (2018) című könyvet, amely rövid és frappáns történeteket vonultat fel. Dávid Péter (1980–) tanár úr sem gyulai származású, de azzá vált. Versei a Bárka, a Tiszatáj, az Irodalmi Jelen folyóiratokban olvashatóak, előadásai, beszélgetései, diákszínjátszói által egyre népszerűbb a gyulai közéletben. Bálint (Páyer) Szabina (1981–) egykori erkelesből lett az Álomgyár elsőkönyves szerzője. Péntek, csajok (2016) regénye egy laza novellafüzér, amely egyfajta Mi kell a nőnek?, vagyis egy vérbő, magyar Szex és New York Budapesten. Nagy-Laczkó Balázsnak (1989–, Móricz-ösztöndíj) lenni már rang, hiszen a citatum.hu 41 db idézetet közöl tőle, sőt a Maggi is leveskockájához fűzte a civilben régész ifjonc szövegrészletét. A fiatal kora ellenére kivételes műveltséget felmutató szerző minden műnemben alkotott már maradandót. Nagy Dániel (1994–) verseit az íróválogatott focistájaként írja, a Gyulai Hírlapból indult remek fiatalról sokat fogunk még hallani. A női szakaszt erősíti Dunai-Kovács Liliána (1998–), akinek Fénypont című regénye az Atlantic Press női különdíjasa lett. Főhőse egy 11 éves New York-i kisfiú, Nick, aki a terrortámadásban elveszti apját, így igen hamar fel kell nőnie. Kérdés az, van-e kiút? A legfiatalabb generáció elsőkönyvese Balássy Fanni (1998–).Hol is kezdjem, teszi fel a kérdést regénye címlapján. Reméljük, egy újabb, megkerülhetetlen „gimis könyvet” üdvözölhettünk, amely éppen az est napján hűlt ki a nyomdában.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

Fodor György megjegyezte, hogy a Gyulai Hírlap publicisztika rovatát is besorolhatjuk a kortárs szépirodalom kategóriába, így Bimbó Lajos, Súr Enikő, Oláh Szabolcs, Csomós Éva, Tóth Péter vagy a főszerkesztő, Mocsár-Pörjés József szövegei is gazdagítják a gyulaiságot. A GYMK előtt a méltatlanul elfeledett Gyulai Alkotókör tömörítette az alkotni vágyó művészeket. Több antológiát is tető alá hoztak: Szarkalábkeringő (1996), Kútvesztő (1999) és Mostkor (2003), amelyekbe többek között
Erdődi Ferenc Vilmos, Zanócz István, Kiss Laura, Kiss László, Kiss Ottó, Szabó T. Benjámin, Haász János, Mocsár-Pörjés József, Magyari Barna és Pulle J. Aurél is publikáltak. Később a Gyulai Hírlapnak köszönhetően jelent meg a Gyulaiságunk 1–2. (2009, 2012) is, amely szintén jó alap a búvárkodásra. A Qult-Ar Egyesületnek pedig a Kötőszavak című, kuriózumnak számító antológia három kötetét köszönhetjük, amelyben Arad–Pécs–Gyula szerzői olvashatóak magyar és román nyelven. Nagyon hasznos és reményteljes volt az indulAtok (2014) antológia, amely a gyulai Ifjúsági Kultúra Kávéház támogatásával és mentorálásával jelent meg. Ezeket a fórumokat erősíteni, folytatni kellene!

Az ismeretterjesztő előadások között a Művészklub tagjaiból frissen verbuválódott együttes adott elő Simonyi-impressziókat. Az Attitude Noir tehetséges tagjai: Kóra Katalin Bianka (4xSimonyi-díjas szavaló), Galambos Krisztián, Medve Dániel.

Az elhangzott művek felolvasói: Balássy Fanni elsőregényes szépíró-egyetemista (saját regényrészlet: Hol is kezdjem), Nagy Anett magyar szakos egyetemi hallgató (Becsy András-, Kiss Ottó-versek) és Berndt Richárd Jókai színitanodás hallgató (Dávid Péter, Nagy-Laczkó Balázs művei), valamint Baranyai Tamás biológus (Becsy András, Fodor György), végül Haász János újságíró-szerkesztő (saját próza), nem utolsósorban pedig Kiss László gimnáziumi tanár, prózaíró (saját novella: A gólya).

Az est második etapjában a Gyuláról elszármazott Boldog István Dávid (vlogger, youtuber, a Progresszor csatorna alapítója) vezetett beszélgetést a jelen lévő kortárs gyulai alkotókkal. Az aránytalanul hosszúra nyúlt est intimitását a gyulaiság körkérdései mégis teljessé tették. Összefoglalóan elmondhatom, hogy Gyula, gyulainak lenni egy életérzés, aki itthon marad(t), annak egyértelműen Gyula a világ, aki nem, annak pedig bizonyosan a világ közepe!

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)