erkel ferenc
Erkel Ferenc életében az 1844. év két esemény miatt is fontos: ekkor nyerte meg a Himnusz megzenésítésére kiírt pályázatot, és ugyanebben az esztendőben született meg első jelentős operája, a Hunyadi László, amit az első magyar nemzeti operaként tartanak számon. Az eredetileg négy felvonásos, 1841–1843 között íródott zenemű szövegkönyvét, a Bátori Máriához és a Bánk bánhoz hasonlóan Egressy Béni jegyezte. Az író Tóth Lőrinc Két László című drámája alapján dolgozott. Erről bővebben a gyulai Erkel-emlékházban lehet tájékozódni.
A legenda szerint Egressy a megzenésítés lehetőségét Bartay Andrásnak, a Nemzeti Színház akkori igazgatójának szerette volna felajánlani. Az utcán azonban, hóna alatt az iratköteggel, összetalálkozott Erkellel, aki beleolvasott a librettóba, majd annyira megtetszett neki, hogy zsebre vágta azt. Az alig néhány hónap alatt elkészült opera vezérmotívumaihoz ezt használta fel. Komponáláskor az olasz és francia minták mellett a magyar verbunkosból is merített, ami szintén újdonságnak számított.
A Hunyadi Lászlót 1844. január 27-én, vagyis 125 éve mutatták be a Nemzeti Színházban. A zenekart maga Erkel Ferenc vezényelte, Rozgonyi királyi hadnagy szerepét pedig Egressy Béni énekelte. A Nándorfehérváron, Temesváron és Budán játszódó cselekmény hűen követi a történelmi eseményeket, az 1456. évi nándorfehérvári diadaltól Hunyadi László kivégzéséig, szereplői valós történelmi személyiségek.
Ma úgy tartják, az opera sikeréhez nagymértékben hozzájárult a témaválasztás, az 1848-as forradalom előtti évek nemzeti érzelmektől fűtött légköre, de a történet időszerű párhuzamai is, hisz V. László a második Habsburg volt a magyar trónon.
A premier után az opera első verzióját Erkel Ferenc többször is megváltoztatta. Az első magyar szimfonikus költeménynek tekintett Hunyadi-nyitány mellett, amely a későbbiekben koncertdarabbá vált, a szerző három új áriát is beillesztett, egyet kiegészített, egy kettőst pedig kihúzott. Külföldön először 1846-ban, Bécsben mutatták be, ahol Liszt Ferenc vezényelte. Ugyanebben az évben készült el a csárdás megjelölésű palotás is a harmadik felvonásban (bár egyes források szerint a táncbetét zenéje nem köthető Erkelhez), 1859-ben pedig a címszereplő Hunyadi László első felvonásbeli áriájához írt még egy kiegészítést.
Az opera legnépszerűbb motívuma, a Meghalt a cselszövő című kórus az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tömegdala lett.
