a tárlatot május 5-ig tekinthetik meg az érdeklődők
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Az európai geometrikus művészet nagy négyesét, Bohus Zoltánt, Fajó Jánost, Lukoviczky Endrét és Mengyán Andrást Mokos József irányította Békéscsabáról az iparművészeti főiskolára. Mindenikük példás szakmai életutat járt be, Kossuth- és Munkácsy-díjat kapott munkásságáért.
Bohus Zoltán (Endrőd, 1941–Budapest, 2017) üvegművész és szobrász gyermekkorában költözött szüleivel Csabára. 1966-ban tanára lett a Magyar Iparművészeti Főiskolának, előbb az üveg, majd a szilikát tanszéket vezette. Munkásságában a fémet kezdetben csak kiegészítette, később teljesen kiszorította az üveg. Ezek után kizárólag olyan síküvegekkel dolgozott, amelyeket maga csiszolt és ragasztott.
Fajó János (Orosháza, 1937–Budapest, 2018) festő, grafikus, szobrász, környezettervező, tanár mesterének Kassák Lajost tekintette. Alapító tagja volt a Budapesti Műhelynek, majd a Józsefvárosi Kiállítótermet vezette. 1990-től tíz éven át oktatott az iparművészeti főiskolán. Alkotói célja a látvány megtisztítása volt, ezért a természeti formákat geometriai alapokra redukálta, a kör, a háromszög és a négyzet felhasználásával építette fel tiszta arányrendszerű kompozícióit.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Lukoviczky Endre festő, grafikus a főiskola elvégzése után sokszorosított grafikával, 1981-től szitanyomással foglalkozott. Festményeit az orosz avantgárd konstruktivista iránya és a szuprematizmus alakította. Felismerhető formái elvont terekben lebegnek, írásjelei absztrakt alakzatokként jelennek meg művein. Gyakran sokszögű képformák nyílásaiban, kép a képben kompozíciós modulban fogalmaz.
A még élő két kiállító közül a tárlatnyitón egyedül Mengyán András festő, grafikus, formatervező, tanár és szakíró tudott jelen lenni. A művész elmondta, felmenői a városalapító szlovák telepesek közé tartoztak, így szorosan kötődik Békéscsabához. A kiállításra hat táblaképpel és egy interaktív installációval, a Hangkerttel érkezett, amelybe 40 hanggenerátort épített be hangszóróval és infravörös érzékelőkkel, így zenét is lehet vele komponálni.
1986–87-ben Mengyán András a New York-i Pratt Institute-nak volta tanácsadója, majd professzori állást vállalt Norvégiában. Tagja a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. Első konceptuális nagysorozata, A formák logikája 1969–76 között készült. 1986-ig több számítógéppel vezérelt, vetített térinstallációt is bemutatott újdonságként Magyarországon, 1991-től polifonikus vizuális terek létrehozásával foglalkozik.
A Mértankapszula május 5-ig tekinthető meg a Munkácsy-múzeumban.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
