Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Mézeskalács illata töltötte be a teret a Tájvízházban

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • S. E.KULTÚRA • 2018. november 30. 21:45
Mézeskalács illata töltötte be a teret a Tájvízházban
A bemutatóházban Balogh Ferencnének és Balogh Anitának nyílt tárlata

Balogh AnitaSzéll János és Balogh Ferencné

Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő

Az advent jegyében ünnepi mézeskalácsokat állítottak ki a Tájvízházban. Balogh Ferencné népi kézműves és Balogh Anita mézeskalács-készítő tárlata november 30-án nyílt meg a bemutatóházban.

Pozsárné Kaczkó Zita, a Tájvízházat működtető Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság titkárságvezetője köszöntőjében felidézte: az épületben 1859-ben nyílt meg Popp József műhelye, ahol huszonhét éven keresztül készültek mézeskalácsok és viaszgyertyák. A mézeskalácsos fia, Popp Alajos 1887-ben felhagyott a mesterséggel, és gőzfürdőt nyitott a házban.

Széll János etnográfus, tanár, népi iparművész megnyitóbeszédében elmondta: már a kőkorszakból maradtak fent olyan rajzok, amelyek azt ábrázolták, hogyan gyűjti a mézet az ősember. Hozzátette: őseink már nyolcezer évvel ezelőtt készítettek mézeskalácsot. Mint ismertette, a mézest az egyiptomiak és a rómaiak is ismerték, előfordult, hogy a sírokba mézeskalácsot tettek az eltávozó mellé.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő

Kifejtette: Magyarországon a honfoglalás korában már voltak, akik méhészettel foglalkoztak. Hozzáfűzte: egy 1301-ből fennmaradt írásos emlék arról tanúskodik, hogy hazánkban is ismerték a mézest.

– Később, elsősorban a kolostorokban, viaszból vagy mézestésztából – sokszor szakrális jelleggel – offereket készítettek, olyan ajándékokat, amelyeket a templomokban hagytak – elevenítette fel. Azt is elmondta: a mézesbábosság a 16. századra lendült fel, ebben a korszakban olyan kiváló művészek faragtak mézeskalács-ütőfákat, mint Albrecht Dürer.

Az etnográfus arról is beszélt, hogy a korai receptek némileg egyszerűbbek voltak, mint a maiak, korábban csupán mézből és lisztből állt a tészta. Ma már sokféle mézes készül: a legegyszerűbb változatokat kiszaggatják, a bonyolultabbakat kézzel formázzák meg, és úgynevezett épített mézesek is léteznek.

A szakember felhívta rá a figyelmet: az Adventi mézes című tárlaton különböző technikával készült díszeket láthat a közönség.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő

Balogh Anita elmondta: korábban kezdett mézeskalácsot készíteni, mint édesanyja, Balogh Ferencné, aki előbb a viseletkészítésben, majd a gyöngyfűzésben szerzett jártasságot.  

Mint arra rámutatott, édesanyja inkább hagyományos módon díszíti a mézeskalácsot, míg ő a modernebb technikákat részesíti előnyben. Végezetül arra biztatta a jelenlévőket, hogy ne csak ünnepekkor, hanem az év minden szakában süssenek mézeskalácsot.

A megnyitó után a közönség is kipróbálhatta magát a mézeskalács-díszítésben, a vállalkozó kedvűeknek Balogh Ferencné és Balogh Anita mutatta meg az alapokat.

Az eseményen Szák Zselyke Zsuzsanna énekelt karácsonyi dalokat.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)