Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Kegyeleti parkká alakítanák a gyulai református temetőket

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • G. K. E. • HÍREK • 2018. október 05. 11:35
Kegyeleti parkká alakítanák a gyulai református temetőket
Tájépítész-hallgatók tisztították meg a szentpálfalvi sírkertet

A fenntartó református egyházközség szeretné, ha a városrendezési tervekkel összhangban kegyeleti parkká válhatna mindkét gyulai temetője. A távlati tervet a Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezeti Kara dolgozza ki, amelynek hallgatói már el is távolították a gyomnövényeket a szentpálfalvi sírkertből.

Tájépítész-hallgatók tisztították meg a szentpálfalvi sírkertet

Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő

Letesztelték a metszőollókat

A hosszú távú koncepció két síkon fut. Az egyiken egy gyors elsősegély, egy látványos beavatkozás történik a helyszínen, a másikon egy hosszú távú koncepció születik. Az eredmény így egy folyamatnak lesz a vége, amelyből egyelőre csak a lehetőségeket, az irányvonalat vázolják fel a szakemberek, tudtuk meg Gecséné Tar Imolától, a Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezeti Kara kertművészeti és kerttechnikai tanszékének oktatójától, aki alapképzéses, másod- és harmadéves hallgatókat hozott el másodmagával Gyulára.

A szakembereket tavaly nyáron kereste meg az egyházközség azzal a kéréssel, nézzék meg a református ótemetőt, és mérjék fel, milyen beavatkozásra lenne szükség ahhoz, hogy a későbbiekben a jelenleginél zöldebb és a köz számára nyitottabb kertté váljon. Hogy ne csak temetkezési hely legyen, hanem rekreációs térként is funkcionálhasson. A megkeresésre az egyetem elkészített egy szakértői javaslatot, most az ennek megfelelő fenntartási munkákat jöttek elvégezni a történelmi temetők című választható tárgy tizennyolc diákjával. Érdemes kiemelni, hogy a fiatalok önként vállalták a háromnapos megmérettetést.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő

Szemlélet kérdése, mire használjuk a temetőt

Elképzelhető, hogy a csapat visszatér, de az alapcél az volt, hogy mintát adjanak arra nézve, hogyan kellene a helyieknek elvégezniük a rájuk eső kezdeti feladatokat, tájékoztatott Gecséné Tar Imola. Úgy vélte, a legfontosabb probléma abból adódott, hogy azokon a régi sírokon, amelyeket már nem látogatnak a hozzátartozók, nagyon elburjánzott a növényzet. Az egyház egymagában nem tudta megoldani a helyzetet, mivel nincs meg hozzá a megfelelő apparátusa. Első lépésben ők ebben igyekeznek segíteni, aminek következtében a meg nem váltott sírokat is könnyebb lesz értékesíteni a jövőben.

– A legszerencsésebb az lenne, ha a felszabaduló helyek idővel zöldfelületté alakulnának, a felnőtt fák körül pedig pihenőhelyek létesülnének. De az igazság az, hogy inkább szemlélet kérdése, mire használjuk a temetőt. A parkosítás csupán hozzájárulhat ahhoz, hogy a városiaknak kedvük legyen több időt eltölteni a sírkertben, például olvasással – fogalmazott a szakember.

 

Előremutató az egyházközség felfogása

Beszélgetésünkbe az egyetem másik oktatója, Takács Katalin is bekapcsolódott. A műemlékvédelmi szakmérnök és tájépítész fontosnak tartotta tisztázni, hogy a temetkezési rend mindenütt előre eltervezett. Ám ha ezt menet közben egyfajta kertépítészeti gondolkodás kíséri, amely meghatározza, hol érdemes meghagyni a fát, és hol érdemes újat ültetni, akkor a temetői rend nem csak a sírokra fog vonatkozni, hanem a parkosításra is.

– Mi láttunk itt olyan növényegyedeket, amiket meg kéne tartani, és láttunk olyanokat is, amelyeket ki kellene venni, mert rosszul lettek elültetve: túl közel a sírkőhöz vagy túl közel az úthoz. Ahhoz, hogy a temető egy park képét mutassa, el kellene végezni néhány dolgot – hangsúlyozta Takács Katalin, jelezve, ez az, amit egy laikus szem nem annyira lát, majd a közelünkben lévő hatalmas hársra mutatott, aláhúzva, hogy az elébe ültetett nyírfasor elveszi az életterét.

De hogy az érintetteket megnyugtassunk: a Budapestről érkezett munkabrigád kizárólag a gyomfákhoz nyúlt hozzá, azokhoz, amelyek spontán nőnek ki a sírokból és szétnyomják a követ. Mert azt ugyan megállapították, hogy a nyírfasor nem jó helyen áll, ám ahhoz, hogy onnan eltávolítsák, engedélyre és az egyházközség beleegyezésére van szükség. De ez csak egy példa.

Tisztük ugyanis az, hogy meghatározzák mindazokat a pontokat, ahol értékes növényzet terem, még akkor is, ha sír van alattuk, és kijelölni, mely fák törzse közelében mutatna jól egy kis zöldövezet, amit ugyan gondozni kell majd, de ami a többi hasonló miniparkkal közösen egységes képet fog biztosítani. A temetőnek ez az imázs biztosít majd új rendeltetést, ettől lesz rekreációs terület.

– Nyugat-Európában a temető képe eleve parkosított formában jelenik meg, sokkal több zöldfelülettel. És a köztudatban is jobban benne van a sírkertek másodlagos használata. A gyulai egyházközség felfogása mindenesetre nagyon előremutató – hallottuk Gecséné Tar Imolától.

A diákok nevében Kóczán Dalma erősítette meg tanárainak állítását, miszerint nagyon szívesek jöttek el a gyulai ótemetőbe, sőt örülnek, hogy van lehetőségük terepgyakorlatot végezni. Egy igazi tájépítész ugyanis tudja használni a metszőollót, hangoztatta Dalma, aki azzal is egyetértett, hogy a temetők parkszerű működtetése nagyon pozitív irány.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő

Beleillik a városrendezési tervekbe

Házigazdaként és a javaslattevők delegáltjaként Kósa Ferenc fogadta az egyetem képviselőit. A főgondnok lapunknak kifejtette: a gyulai református egyházközséget az igényesség vezette rá arra, hogy a temetőjét megfelelőképpen gondozza. Mivel a környezetükben vannak olyan emberek, akik ezt ötletszerűen meg tudták fogalmazni, előtérbe került az a kezdeményezés, hogy a két református sírkert, az új is, meg a régi is kegyeleti parkként illeszkedjen a városrendezési tervekbe. Kósa Ferenc úgy látja, elképzelésük végső változata lassan fog letisztulni, de biztosan meg fogja találni a helyi viszonyokhoz leginkább illeszkedő alakját. Főként, hogy a városvezetés is támogatja. Mivel az egyházakat a múlt rendszerben összes vagyonuktól megfosztották, elég nehezen birkóznak meg a feladattal, de igyekeznek minden eszközt megragadni, hogy sikerrel járjanak. A főgondnok nagyon reméli, hogy a projektnek lesz folytatása.

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)