Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az eseményt megelőző istentiszteleten, a gyulai református templomban Kertész Attila Liszt-díjas karnagy idézte fel édesapja, Kertész Lajos és testvére, Kertész Andor életútját, pályáját.
Elmondta, Kertész Lajos elemi és gimnáziumi tanulmányait Nagyszalontán, felsőfokú tanulmányait a debreceni református tanítóképzőben végezte, és később Szegeden ének-zene tanári diplomát is szerzett. 1918-ban Nagyszalontán kezdett tanítani, majd 1923-ban Gyulán vállalt kántortanítói állást. Két évvel a városba költözése után református férfikart szervezett, amely két évvel később vegyes karrá vált, és fénykorában száz tagot számlált. Az egyház- és komolyzenei műveket is éneklő kórus bejárta az országot, és komoly eredményeket ért el a zsűrizett fesztiválokon. Az énekkar sikereinek 1950-ben politikai döntés vetett véget, amelynek értelmében egyesülnie kellett a katolikus Cecília-kórussal és az Erkel-dalkörrel, Béke énekkar néven. Két sikertelen év után a kórus vezetésével Kertész Lajost bízták meg. A kar 1957-től – tánc- és zenekarral kiegészülve – Erkel Szövetkezeti Művészegyüttesként működött tovább, ezt is Kertész Lajos irányította, ahogy a 613. szakmunkásképző fiúkórusát, az Erkel-gimnázium leánykarát és vegyes karát, valamint a gyulai tanítóképző és óvónőképző kórusait is, amelyekkel számos Arany Diplomát szereztek. A karnagy kilencven zongorakíséretes dalt, nótát komponált, amelyek közül többet kiadtak, és bemutattak a Magyar Rádióban. Az államosításig, 1948 júniusáig vezette a református iskola tantestületét, majd tanított gimnáziumban, tanító- és óvónőképzőben. Nyugdíjasként főszervezője volt az első országos Erkel Diáknapoknak.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Kertész Andor Gyulán érettségizett, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen végzett matematika–fizika–ábrázoló geometria szakon. Szele Tibor professzor javaslatára kezdett el foglalkozni modern algebrával. 1950-ben a debreceni Matematikai Intézet demonstrátora, majd gyakornoka lett, 1953-ban Grünwald Géza tudományos díjba részesült. Diplomája átvétele után két évvel kandidátusi fokozatot ért el, és 28 évesen, egyedülálló módon, az akadémiai doktori címet, a legmagasabb tudományos fokozatot is kiérdemelte. Miután kiderült, hogy bibliaórákat is tart kollégáinak, barátainak, vallásossága, hite miatt sokszor zaklatta az ötvenes évek pártvezetése. 1960-ban tanszékvezetővé nevezte ki az egyetem, 1963-tól viselhette professzori rangját. 1961 és 1963, valamint 1968 és 1971 között a Halle-Wittenbergi Luther Márton Egyetem vendégprofesszora volt. 1968-ban a Magyar Tudományos Akadémia neki ítélte oda az Akadémiai Nagydíjat, a Leopoldina Német Természettudományos Akadémia pedig rendes tagjává választotta. A hazai és külföldi matematikai életben nagy aktivitással vett részt; számtalan európai ország egyetemén és több nemzetközi konferencián tartott előadást. Könyveinek, írásainak száma és értéke rendkívüli – hangzott el a templomban.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Baráth János lelkész hangsúlyozta, Kertész Lajos és Kertész Andor élete és munkássága gyülekezetük és a város számára is példamutató volt.
Emlékeztetett, a tábláknak helyet adó épület egykor a Kertész család zenétől, énektől hangos otthona volt, ma pedig iskolakönyvtár, ahol gyakran zenélnek gyerekek.
Az emléktáblákat Kertész Lajos fia, Kertész Attila, valamint Kertész Andor gyermekei, Kertész András és Kertész Gabriella leplezte le. Elkészítésük és kihelyezésük költségét a család és a Gyulai Református Egyházközség finanszírozta.
Az eseményen az Erkel Ferenc Vegyeskar énekelt Perlaki Attila és Kertész Attila vezényletével.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
