Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - A vészkorszakra emlékeztek Gyulán

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • O. Sz.HÍREK • 2018. június 25. 09:25
A vészkorszakra emlékeztek Gyulán
Az idei évtől a gyulai önkormányzat szervezi meg a holokauszt helyi emléknapját

A gyulai zsidók elhurcolásának 74. évfordulójára emlékeztek zsidók és nem zsidók június 24-én, vasárnap délben a gyulai izraelita temetőben. Míg a korábbi években civil kezdeményezésre gyászolták az 1944-ben deportált, több mint 200 gyulai zsidó családot, idén Gyula Város Önkormányzata a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével (Mazsihisz) karöltve szervezte a megemlékezést.

nagy ákos, a mazsihisz elnöki kabinetvezetője

Fotó: Gyulai Hírlap – Oláh Szabolcs

A ceremónia Peccol Sándor liturgiájával kezdődött, majd az arámi nyelvű kaddis után Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere mondott beszédet.

A városvezető kifejtette, hogy egykoron milyen rendkívül fontos szerepet töltött be Gyula város gazdasági, kulturális és szellemi életében az innovatív szemléletű zsidó polgárság, amely hozzájárult ahhoz is, hogy városunk a térségben meghatározó gazdasági szerepet kapjon. Felelevenítette a gyulai zsidó polgárok által alapított jelentős ipari létesítményeket, az 1900-ban alapított harisnyagyárat – amely pár esztendővel később a monarchia legnagyobb harisnyagyára volt –, a hajdani gyufagyárat, a donga- és fatelepet, a konyakgyárat, a gőzmalmot és az ecetgyárat, valamint olyan rangos kereskedéseket, mint Weisz Mór szeszárudája, Schillinger Lipót vasüzlete vagy Braun Vilmos bőrkereskedése.

– Mennyivel gazdagabbak lehetnénk ma minden értelemben, ha itt lennének velünk leszármazottaik, azonban a második világháborúban csaknem a teljes gyulai zsidó közösséget elpusztították. Nem egy etnikum, nem egy vallási csoport, nem egy megfoghatatlan, személytelen közösség, hanem hús-vér emberek haltak meg, akik egykor nagyszüleink, dédszüleink szomszédjai, barátai, osztálytársai voltak – hangsúlyozta a polgármester. Mint mondta, a korábbi években Diósi Lajos szervezőmunkájának köszönhetően valósultak meg június utolsó vasárnapjain a szertartások, az idei esztendőtől azonban a gyulai önkormányzat vállalja a temető fenntartását, és részt vállal a megemlékezések szervezésében is.

 

görgényi ernő

Fotó: Gyulai Hírlap – Oláh Szabocls

Nagy Ákos, a Mazsihisz elnöki kabinetvezetője arról a hajdani kölcsönös bizalomról beszélt, amelynek köszönhetően a zsidóság egykor jelentős mértékben gyarapíthatta a várost. A bizalomról, amely az első világháború után megtört, és a másodikban szörnyű áldozatokkal járt.

– A gyulai zsidó közösség mára felmorzsolódott, de vannak emberek, akik szívükön viselik az itteni közösség sorsát, múltját és valamelyest a jövőjét is. Arra buzdítok mindenkit, hogy ne csak a mártírokra emlékezzünk – hiszen ez kötelességünk – hanem arra az együttélésre is, amely 1944-ben megszakadt – mondta Nagy Ákos, aki történelmi változásnak nevezte a gyulai önkormányzat zsidó emlékezetért tett erőfeszítéseit, és a jövőbeni közös tiszteletadás jeléül egy kipát (zsidó férfi sapkát) ajándékozott a polgármesternek.

Az ünnepi műsor további részében a megemlékezők Fodor György előadásában hallhattak egy prózai összeállítást a gyulai zsidó közösség múltjáról, a vészkorszakról és az azt követő időkről, majd az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola kamarazenekara jóvoltából Händel Largo a Xerxes című operájából csendült föl egy részlet.

A szertartás végén – zsidó szokás szerint – a gyászolók kövekkel tisztelegtek a több mint 400 gyulai deportált előtt. A Csíkoséri sor mentén található, egy kataszteri holdnál nagyobb izraelita temető fele az egykori gyulai zsidóság memoranduma, másik felének üres parcellái pedig a holokausztra, a zsidóság vészkorszakára emlékeztetik a ma emberét.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Oláh Szabolcs

Összes cikk - lent (max 996px)
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)