Markovics Zsolt
Fotó: Gyulai Hírlap/Rusznyák Csaba
A gyulai zsidóság elhurcolásának 79. évfordulójára emlékeztek június 25-én a gyulai izraelita temetőben.
Az eseményen Markovics Zsolt, a miskolci zsinagóga főrabbija tartott emlékező szertartást, amelyben kiemelte: 79 éve emlékezünk és tesszük fel az emlékezés egyik legfontosabb kérdését: hol volt Isten Auschwitzban?
– 79 évvel ezelőtt megszűnt e város zsidó közössége. Megszüntette az ember, aki néha alkot, néha teremt, de nagyon sokszor pusztít is.
A főrabbi aláhúzta: ezeknek az alkalmaknak nem csak az a célja, hogy feltépjük újból a sebeket, hanem az is, hogy az emlékből, az emlékeztetésből erőt merítsünk.
Dávid Péter
Fotó: Gyulai Hírlap/Rusznyák Csaba
A folytatásban Csák Judit Ágnes szavalt, majd Dávid Péter, a Karácsonyi János katolikus gimnázium történelem-magyar szakos tanára mondott emlékbeszédet.
Mint fogalmazott, sokan mondják, hogy létezik egyik és másik ember, megkülönböztethetők a hajuk színe, nem és bőrszín, nemzetiségük, kultúrájuk vagy vallásuk alapján is.
– Rengeteg féle módon lehet az embereket egyiknek vagy másiknak nevezni, az emberi gonoszság pedig rengeteg okot talál, hogy megkülönböztesse vagy negatív módon megkülönböztesse az embereket.
Hangsúlyozta: évek óta tanárként dolgozik, de még sosem tanított zsidó diákot, az emlékezők pedig tisztában vannak ennek az okával is, pedig a város tele van emlékekkel, amelyek bizonyítják, hogy egykor virágzó zsidó közösség élt Gyulán.
Ott van az Adler Ignácz főrabbiról elnevezett utca, a zeneiskola épülete, amely egykor zsinagóga volt vagy éppen Weisz Mór villája. A zsidóság számtalan értékes személlyel gazdagította a város történelmét: Kohn Dávid, Székely Aladár, Gáli Géza és Bródy Imre is a fürdővároshoz köthető.
Emlékeztetett: a gyulai zsidóságot 1944 májusában gettókba kényszerítették, embertelen körülménye közé. Június közepén a békéscsabai gyűjtőtáborba szállították őket, majd június végén innen indult el a transzport, aminek célja Auschwitz volt.
– Milyen könnyű volt rájuk fogni, hogy ők a másikak. A másik ember, a másik vallású, a másik fajú – mondta Dávid Péter, hozzátéve, hogy látszik mennyire fals, mennyire hamis volt ez a megkülönböztetés.
Fotó: Gyulai Hírlap/Rusznyák Csaba
Az emlékbeszéd után Csák Judit Ágnes mondott verset, majd felvételről lejátszották Mordechai Gebirtig Undzer shtetl brent, végül a megemlékezők – a szokásoknak megfelelően – kövek elhelyezésével tisztelegtek a gyulai deportáltak előtt.
