Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
A várakozásokat felülmúló számok a fürdőnél
A Gyulai Várfürdő vendégforgalma 2024 első kilenc hónapjában meghaladta a várakozásokat: a gyenge télnek és a rekordmeleg nyárnak köszönhetően 2,8 százalékkal múlta felül a tavalyi év azonos időszakának eredményét.
Kun Miklós az ülésen elmondta: a látogatószám az év végén várhatóan meghaladja az 580 ezret, és csak a makói Hagymatikum áprilisi megnyitása okozta visszaesés miatt nem éri el a Covid-járvány előtti „aranykor” 600 ezret meghaladó számait.
Közölte: év végére több mint 10 százalékos árbevétel-növekedésre számítanak tavalyhoz képest, árbevétel-arányos jövedelmezőségük pedig várhatóan csaknem 25 százalékkal emelkedik.
A beszámolóból kiderül: a fürdő három legfontosabb külföldi küldőpiaca továbbra is Románia, Szlovákia és Németország. Az ügyvezető az ülésen aláhúzta: az elmúlt időszakban új küldőterületek jelentek meg; sokan érkeznek hozzájuk a kolozsvári régióból, és újra fellendülni látszik a vajdasági piac.
Kun Miklós arról is beszélt, hogy az energiahatékonyságot növelő és a működési költségeket csökkentő fejlesztésekről újra áthelyeződött a hangsúly a vendégélményt fokozó beruházásokra.
Kitért rá, hogy lezárult a Magyar Turisztikai Ügynökség által támogatott nagyprojektjük harmadik ütemének közbeszerzése, jövő januárban elkezdődhet a főépület és a vízgyógyászati rész, valamint a Lovarda belsőépítészeti átalakítása. Jelezte: a Lovardát május 5-én zárják le, a munkálatok várhatóan fél évig tartanak.
A saját erőből megvalósuló beruházásokat felsorolva ismertette: rekonstruálták, továbbá bővítették a kapacitásait a fűtésüket biztosító 5-ös termálvizes kútnak, és felújították a 4-es kutat, amelynek vizével a versenyuszoda hőn tartását biztosítják majd. Kifejtette: stratégiai cél, hogy a jövőben ne vagy csak minimális mértékben használjanak földgázt. Azt is kiemelte, hogy 500 kilowattos napelemparkot is telepítettek, amivel 4,4 gigawattóráról 3,3–3,5 gigawattórára csökkentették a fürdő éves áramfogyasztását.
Az ügyvezető arról is beszámolt, hogy idén rekonstruálták az AquaPalota légkezelő rendszerét, és bővítették a hőcserélő kapacitásait. Emellett automata öntözőrendszert is telepítettek, megoldották a szennyvízátemelést, felújították a műszaki udvart, rendbe tették a dögönyözős medencéket, a kőhidat és a fahidat, és megkezdték a hideg vizes tározók rekonstrukciójának előkészítését.
A beszámolóból az is kiderül: megkezdik az előkészítését egy új, az 50 méteres versenyuszodából közvetlenül elérhető termálmedence megvalósításának, és a tervek között szerepel a már nem üzemelő nyári pénztár és a mellette lévő postaépület elbontása, valamint a csúszdás medence további fejlesztése is.
Kun Miklós az ülésen bejelentette: átlagosan hétszázalékos béremelést terjesztenek elő jövőre.
Azt is elmondta: a felnőttjegy árát 2025 januárjától 4500 forintról 4700 forintra, majd júniustól 4900 forintra emelik, az AquaPalota belépője pedig 100 forinttal emelkedik jövőre. A gyulai belépők ára nem változik. Az ügyvezető megjegyezte: áraikat tekintve a középmezőnybe tartoznak a hazai fürdők között.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Mikóné Hirth Beáta (MARÉG) kérdésére Kun Miklós rámutatott: a gyógyászati kezelések száma országos szinten évről évre csökken a gyógyfürdőkben. Ennek egyik oka, hogy az a generáció, amelyik rendszeresen igénybe vette ezeket a hetekig tartó kezeléseket, „kikopik”, és nagyon nehéz megszólítani újra azokat a generációkat, amelyek megtehetik, hogy akár heteket eltöltsenek a gyógyfürdőkben. Hozzátette: ez ma már jóval többe kerül, mint évtizedekkel ezelőtt.
A másik ok, fejtette ki, hogy 2012 óta nem emelkedett a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) támogatása, ezért a fürdők önrész befizetését kérik a vendégektől, ennek pedig kereslet-visszafogó hatása van. Az ügyvezető úgy vélte, ezen a téren az egyik kitörési pont lehet számukra a fiatal generációk megszólítása olyan rövidebb időre szóló, fizetős csomagokkal, amelyekben a gyógykezeléseket a wellness-szolgáltatásokkal kombinálják.
Leszögezte: a dolgozói létszámuk jelenleg elegendő, de azokban az időszakokban, amikor nagy az igény a masszázsra, napi bejelentővel dolgozó alkalmi munkavállalókat vesznek fel. Hozzáfűzte: az állami egészségügyi ágazatban végrehajtott jelentős béremelésnek elszívó hatása van, de egyelőre lojálisak hozzájuk a dolgozóik.
Görgényi Ernő polgármester (Fidesz–KDNP) ennek kapcsán megjegyezte: a fürdő évi három alkalommal ad jutalmat a dolgozóinak, ami anyagi és erkölcsi elismerés egyben.
Kiss Tamásné (Fidesz–KDNP) a versenyuszoda új fűtési rendszeréről érdeklődött a beszámoló kapcsán. Kérdésére az ügyvezető közölte: a hőcserélő rendszer már kiépült, de még „automatizálási problémáik” vannak. Amíg beüzemelik a rendszert, az 5-ös kút termálhőével biztosítják az uszoda fűtését – számolt be róla.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Idén is lesz év végi jutalom
A grémium egyhangú döntése értelmében idén is év végi jutalmat kapnak az önkormányzati intézmények dolgozói Gyulán.
Görgényi Ernő közölte: öt intézmény 480 dolgozója részesül jutalomban. A Gyulai Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézményéhez tartozó fürdővárosi telephelyek 212 munkatársa mellett a Gyulai Egészségügyi Alapellátási Intézménnyel, a Gyula Város Egyesített Óvodájával, a fürdővárosi polgármesteri hivatallal és a Mogyoróssy János Városi Könyvtárral foglalkoztatási jogviszonyban állók kapnak év végén nettó 150 ezer forint juttatást, a részmunkaidős foglalkoztatás, az év közben létesített jogviszony, valamint a tartós távollét alapján arányosítva.
A polgármester elmondta: egyedül a Gyulai Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézményének kell a jutalom fedezeteként kiegészítő támogatást nyújtania az önkormányzatnak a kiemelkedően magas dolgozói létszám és az állami finanszírozás nem elégséges összege miatt. A város 34 millió 911 ezer forintot biztosít a célra az idei büdzsé tartalékából.
Mivel az intézményvezetők felett a grémium gyakorolja a munkáltatói jogokat, Ködmön Zsolt alapellátási intézményvezető, Makráné Gombkötő Zita óvodaigazgató és Dézsi János könyvtárigazgató esetében a képviselő-testület külön szavazott a 150 ezer forintos év végi jutalom biztosításáról.
A városvezető jelezte: a közfoglalkoztatottaknak is biztosítanak bruttó 100 ezer forint jutalmat, arányosítva, továbbá a gyulai gazdasági társaságoknál is lesz év végi jutalmazás.
Döntöttek a tartalékkeretről
A képviselő-testület a költségvetés tartalékkeretének felhasználásáról is egyhangúlag rendelkezett.
Görgényi Ernő elmondta: a Gyulai Közüzemi NKft. év közben több előre nem tervezett feladatot is ellátott, ezek költségének finanszírozása 8,6 millió forintot biztosít az önkormányzat.
Az Erkel Ferenc NKft.-nek szintén voltak előre nem tervezett költségei. A gyulai vár mozgó tégláinak rögzítése nettó 3,5 millió forintba került, a Ladics-ház és a Százéves cukrászda közötti előtető kiegészítése pedig nettó 2,6 millió forintba. Emellett el kell végeztetni a Rondella cserépfedésének javítási munkálatait is, ennek költsége nettó 1,2 millió forint – derül ki az előterjesztésből.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Nem terveznek adóemelést
A 2024 első háromnegyed évében 2 milliárd 48 millió forint folyt be a város kasszájába – derül ki a helyi adózásról szóló beszámolóból, melyet egyhangúlag fogadott el a képviselő-testület.
Csige Gábor jegyző elmondta: építményadóból a tervezetthez képest 6 százalékkal több folyt be szeptember végéig, kommunális adó tekintetében pedig az előirányzott bevétel 95 százaléka teljesült. Az iparűzésiadó-bevétel 12 százalékkal haladja meg a tervezetett, a testületi ülés napjáig 1 milliárd 764 millió forint folyt be, az idegenforgalmiadó-bevétel pedig 90 százalékon áll, így várhatóan csak a tavaly év végi 238 millió forintos bevételt éri el.
A jegyző az előterjesztés kapcsán ismét felhívta rá a figyelmet, hogy az ingatlanvásárlást be kell jelenteni a helyi adóhatóságnak.
Arra is kitért, hogy jelenleg mintegy 36 millió forint kintlévőséget tartanak nyilván. Ez alacsony összeg, ráadásul nem kezeletlen – tette hozzá.
Görgényi Ernő jelezte: idénhez hasonlóan jövőre sem terveznek adóemelést.
Komoróczki Alizt javasolták
Egyhangúlag szavazta meg a képviselő-testület, hogy újabb öt évre, 2025. január 1-jétől 2029. december 31-ig Komoróczki Alizt bízza meg a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. taggyűlése a cég ügyvezetői feladataival.
Görgényi Ernő az előterjesztés tárgyalásakor aláhúzta: Komoróczki Aliz személyében olyan szakember vezeti 14 éve a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft.-t, aki a versenyszférában a szektor szinte minden területén tapasztalatot szerzett. Hozzátette: az ügyvezetői feladat nemcsak komoly szakmai kihívás, hanem emberileg és diplomáciai téren is kiváló képességeket igényel. Mint fogalmazott, az 50 százalékban önkormányzati, 50 százalékban a helyi turisztikai szektor tulajdonában álló társaság vezetőjének egyetértést kell teremtenie az ágazaton belül, valamint a piaci szereplők és a város között; szintetizálnia kell a különböző érdekeket. Hangsúlyozta: Komoróczki Aliz munkáját általános elismerés övezi, a taggyűlés valamennyi tagja támogatja az újbóli megbízást.
Az ügyvezető felidézte: 2011-ben közreműködött a Gyulai Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet megalapításában, amelynek tulajdonosi szerkezete nemcsak városi, hanem országos szinten is egyedülálló. Kiemelte: a szakmai közösségük túlélte a válságos időszakot is; sikerült egy kiszámítható, hosszú távú, fenntartható finanszírozási rendszert kialakítaniuk.
Elmondta: vezetői programjában – a turizmusban érdekelt partnerekkel és szolgáltatókkal közösen alkotott stratégia mentén – három főbb területet jelölt ki, ezekre szeretne fókuszálni az elkövetkező öt évben.
Ezek közül az egyik a gyulai turisztikai szolgáltatások folyamatos minőségi fejlesztése, hiszen Gyula adottságait figyelembe véve ebben van leginkább növekedési potenciál – ismertette. Az ügyvezető emellett „az eddiginél sokkal aktívabban szeretné megszólítani a romániai célközönséget”, és szeretne újabb célpiacokra is betörni. Azt is megjegyezte, hogy ehhez új forrásokat kell felkutatni és bevonni.
A szakember a Gyula–Békéscsaba Térségi TDM Szövetség elnökeként és az Alföld Slow Egyesület alapító tagjának képviselőjeként azt is fontosnak tartja, hogy együttműködési hálózatot alakítsanak ki a helyi turisztikai térségben, hiszen ezzel – mint mondta –fejleszthetnék a térségi gasztronómiai és aktívturizmust, segíthetnék a helyi termelőket.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Felügyelőbizottsági tagok
Az ülésen több önkormányzati társaság felügyelőbizottsági tagjairól szavaztak a képviselők. Arról is döntés született, hogy a Gyulakonyha NKft., a Gyulasport NKft., a Gyulai Turisztikai NKft., a Gyulai Közüzemi NKft., az Erkel Ferenc NKft., a Gyulai Várszínház NKft. és a Gyulai Hírlap NKft. felügyelőbizottsági elnökei 50 ezer forint helyett 70 ezer forint díjazásban, tagjai 30 ezer forint helyett 50 ezer forint díjazásban részesüljenek. A grémium a Gyulai Várfürdő Kft. taggyűlésének azt javasolta, hogy a felügyelőbizottsági elnöknek 70 ezer forint helyett 100 ezer forint díjazás járjon, a tagoknak pedig 50 ezer forint helyett 70 ezer forint. A Gyulahús Kft. felügyelőbizottságának újraválasztását és díjazását a decemberi testületi ülésen vitatja meg a képviselő-testület.
Módosult a közbeszerzési szabályzat
A korábbihoz képest néhány ponton módosult közbeszerzési szabályzatot 13 igennel, Mikóné Hirth Beáta tartózkodása mellett szavazta meg a képviselő-testület. Az anyagba a szakmai előkészítő munkacsoport és a közbeszerzési bizottság alkalmazható javaslatait is beépítették.
Az új szabályzat hatálya csak az önkormányzatra, költségvetési szerveire, illetve a közalapítványaira terjed ki, a gazdasági társaságoknak önálló szabályzatot kell alkotniuk.
Az értékhatár alatti beszerzésekre szintén nem terjed ki a szabályozás hatálya, mivel azokat minden szerv önállóan, külön szabályzatban szabályozza már most is.
Az ajánlatkérő nevében eljáró szervezet a hatálybalépést követően a Békés-Bihar Településfejlesztési Nonprofit Kft. lesz, a szakértő pedig Beleznai Róbert. Ennek oka, hogy Daróczi László közbeszerzési szakértő nyugdíjba vonult, és a továbbiakban nem vállalja a feladatot.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Új térburkolat a temetőben
A grémium egyhangúlag döntött arról is hogy az önkormányzat 1,9 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújt a Magyarországi Zsidó Hitközösségek Szövetségének (Mazsihisz) a gyulai izraelita temető új térburkolatának költségeire.
Alt Norbert alpolgármester (Fidesz–KDNP) elmondta: a költségek nagyobb részét a Mazsihisz állja.
Kifejtette: több egyházhoz hasonlóan a szövetséggel is temetőfenntartási szerződést kötöttek korábban, melyben közösen vállalták az izraelita temető és a hozzá tartozó létesítmények, terek karbantartását.
Emlékeztetett: korábban az önkormányzat által benyújtott pályázatból újítottak fel sírokat a sírkertben. Bejelentette: jövőre az ott található gondnokház és ravatalozó részleges felújítását tervezik.
Módosított támogatási szerződés
Egyhangú döntéssel módosította a képviselő-testület a Gyulai Termál Futball Club Egyesület támogatási szerződését, így ezentúl az edzők és a játékosok utazási költségeire is felhasználható az önkormányzat által nyújtott támogatás. A döntést az indokolta, hogy a keretben szinte alig van gyulai labdarúgó, és az edzők se fürdővárosiak, így a heti négy edzésre és a hétvégi mérkőzésekre szinte mindenki autóval érkezik.
Egyirányú lesz a Tessedik utca egy szakasza
Egyhangúlag megszavazta a képviselő-testület, hogy egyirányúsítsák a Tessedik Sámuel utcát a Dobozi út és Dobó utca közötti szakaszon, a Dobozi út irányában; a kerékpáros forgalom azonban kétirányú marad.
Görgényi Ernő ismertette: a Tessedik Sámuel utcai lakosok kérvényezték a forgalmi rend megváltoztatását. A helyszínen bejárást tartottak a rendőrség és a gyulai polgármesteri hivatal mérnöki osztályának munkatársai, valamint közlekedési szakemberek, akik megállapították, hogy az utca keskenysége miatt jelentősebb torlódások, balesetveszélyes helyzetek alakulnak ki.
A polgármester hozzátette: a szükséges KRESZ-jelzőtáblák kihelyezésének költségét a választókerületi karbantartási keretből biztosítják.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Háromnegyed éves gazdálkodás
Az önkormányzati gazdasági társaságok idei első háromnegyed éves gazdálkodásáról szóló tájékoztatók kapcsán Mikóné Hirth Beáta többek között azt kérdezte, jelenleg miért veszteséges a Gyulai Hírlap és a Békés-Bihar Településfejlesztési Nonprofit Kft.
Csige Gábor tájékoztatásként elmondta: a tíz évvel ezelőtti gyakorlat az volt, hogy a képviselő-testület által meghatározott támogatási összeget főszabály szerint 12 havi részletben, egyenlő arányban fizette meg az önkormányzati társaságoknak. Ennek az volt az eredménye, hogy a cégek tartalékolták a havi támogatásokat, miközben az önkormányzat fizetésképtelenné vált azokban a hónapokban, amikor nem voltak adóbevételei. Ezért átalakították a rendszert: ugyan megállapítják az éves összeget a költségvetési rendeletben, de csak akkor utalják a támogatásokat a cégeknek, amikor a likviditásuk szempontjából indokolt – ismertette. Jelezte: lesz olyan támogatás, amit csak januárban utalnak át áthúzódó tételként a cégeknek, például a Gyulai Hírlapnak is. Hozzátette: a társaság gazdálkodik e tekintetben a legjobban, a részükre többhavi támogatást nem utaltak át idén, mert nem voltak likviditási problémáik.
Mocsár-Pörjés József, a Gyulai Hírlap NKft. ügyvezetője aláhúzta: ha az önkormányzati támogatás rész- és időarányosan megérkezett volna, valamivel több mint 2 millió forint pluszban lenne a cég, így „az a kijelentés nem valid, hogy a Gyulai Hírlap veszteséges”. Megerősítette: mivel nincsenek likviditási problémáik, nem kértek pénzt az önkormányzattól, ezért kerültek mínuszba, de év végére pluszban lesznek. Megjegyezte: a társaság számára ideálisabb volt, amikor havonta megkapta a neki járó kompenzációt, mert úgy előre tudtak tervezni.
Leszögezte: a lap hirdetési bevételei teljesülni fognak, vagy minimálisan maradnak el a tervezettől. Elmondta: vannak olyan bevételeik, amelyeket éves szerződések alapján az utolsó negyedévben számláznak ki. Arra is kitért, hogy évről évre több hirdetési bevételt terveznek, de ennek vannak korlátai, hiszen véges az oldalszámuk. Kifejtette: az újságban már most is nagyon sok a hirdetés, ami nem jó, de egy olyan lap, amiben egyáltalán nincs hirdetés, nagyon sok pénzbe kerülne az önkormányzatnak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy nonprofit cégként a vállalkozói bevételük nem haladhatja meg a nonprofit bevételüket, erre az arányra is oda kell figyelniük.
A képviselőnek arra a felvetésére, hogy a 2024-es választásoknak bevételemelkedést kellett volna generálniuk, rámutatott: a Gyulai Hírlapban egyedül a Demokratikus Koalíció hirdetett a választások előtt; ma már szinte senki nem használja a klasszikus médiát erre a célra.
Az ügyvezető pozitívumként említette, hogy az általuk kiadott ingyenes Gyulai Hírújság „teljesen önfenntartó”, az önkormányzat támogatása nélkül is ki tudták adni.
Arról is beszélt, hogy a hírügynökségi tevékenységen tudnak takarékoskodni, ez azt jelenti, hogy kevesebb tartalmat állítanak elő.
Görgényi Ernő a Békés-Bihar Településfejlesztési NKft. felügyelő bizottságának elnökeként jelezte: a társaság november elején állította ki azokat a számlákat, amelyek a korábban elvégzett projektmenedzsmenti munkához kapcsolódtak, így az utolsó negyedévben „bőven átbillen nyereségbe a gazdálkodásuk”.
Beleznai Róbert, a cég ügyvezetője kifejtette: a 2024-es év a pályázatokat tekintve komoly csúszást eredményezett, ez okozza, hogy a háromnegyed éves beszámolójuk mínuszos. Példakén említette, hogy Gyula város esetében négy projektet adtak be, de eredményt még nem hirdettek. Az ügyvezető szerint a negyedik negyedév eredményei már pozitívak lesznek, hozzátette ugyanakkor, hogy amennyiben csúsznak a pályázatok, a közel 100 millió forintos eredménytartalékukból finanszírozni tudják a béreket. Mint elhangzott, a cég 2015-ös alapítása óta, évről évre eredménytartalékba helyezték a nyereséget, amit nem használtak fel.
