Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Randevúra várnak az Almásy-kastélyban

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • G. K. E. KULTÚRA • 2018. június 02. 11:00
Randevúra várnak az Almásy-kastélyban
A találkán azt is megtudhatod, milyen füvekkel kísérletezett Denis grófnő

A Miniszterelnökség kezdeményezésére idén először Magyarország is csatlakozott a Történeti kertek, kastélyparkok napja című rendezvénysorozathoz. A Franciaországból indult Rendez-vous aux jardins, vagyis Randevú a kertben programon belül a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontban péntektől vasárnap estig délelőtt 10.30-tól és délután 4-től Szilágyi Sándor történész tart előadásokat.

szilágyi sándor

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Lapunk az első randevúra ment el, hogy saját tapasztalatai alapján ajánlja olvasóinak figyelmébe a különleges eseményt. Összegzésképpen ezért elmondhatjuk, a rendkívüli tárlatvezetésen a hallgatóság szinte mindent megtudhat a gyulai kastély parképítészetéről. A hangsúly azonban mindvégig az érdekességekre esik, ezért ezekből idézünk fel néhányat.

Az előadás helyszíne a rezidencia főerkélye, ahol Szilágyi Sándor elsősorban arra ösztönzi az érdeklődőket, nézzenek körül, mert ezen a helyen az összes nyitott szívű embert megérinthet a történelem. Ennek kapcsán számos adat hangzik el a panoráma részét képező várról, a tornyokról és a világosi fegyverletételről.

Második lépésben a három meghatározó építészeti korszak jellegzetességeit ismerhetjük meg: a barokkét, az angol típusú kertét és végül az eklektikusét. Megtudhatjuk, hogy az 1700-as évek elején még csak az épület háta mögött létezett kert, a vár és a kastély között telken ugyanis uradalmi épületek magasodtak. A dzsámi és a minaret is elég sokáig állt itt: mígnem a Harruckernek le nem bontották, tiszti szállásnak és raktárnak használták.

A helyet Harruckern János György báró fia, Ferenc emelte uradalmi központi rangra, hogy ezzel is megmutassa a család hatalmát, jegyezte meg Szilágyi Sándor. A hátsó gazdasági kertészetben ekkor alakították ki a teknősbékás meg a rákos tavat, keletre a vadasparkot, amit kerítéssel, sövénnyel és gyümölcsössel vettek körül, a szomszédban pedig a zöldség- és szőlőskertet. Miután a főúri házat átépítették, a fenti szinteken ősszel barackot, szilvát, almát és körtét aszaltak, tehát valószínűleg ezeket a gyümölcsöket termesztették itt. Az éretlen szőlőt szegény gyermekekkel szedették le, majd átpréselték és leszűrték. A randevún kiderül az is, hogy miért.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

A kastélypark históriájának második, „angol” szakasza a nagy gyulai tűzvésszel indul, húzta alá a történész-tárlatvezető, hisz a katasztrófában a város nagyja leégett. A tragédia utáni új típus új szellemet tükrözött, hisz legfőbb jellemzője a rendezetlenség volt, ami által romantikus, természet közeli élményt nyújtott. A kastély ekkoriban inkább hátrafelé bővült, a csaknem 80 hektáros percelláját egy látványtengellyel hosszabbították meg: ez javított a térélményen és megalapozta a szép kert érzetét. A gyűjteményben érdekes, egzotikus növények jelentek meg, és a dámvadas park is megvolt még a mai Erkel szálló hajdani területén. A folytatást a találkán mondják el.

A kuriózumokról szólva Szilágyi Sándor megemlítette, a citrom már az 1800-as évek első felében megjelent a kastély konyháján, ami annak köszönhető, hogy a lovardától keletre állt egy üvegház, amelyben az 1900-as években állítólag még 300 éves citrom- és narancsfákat is tartottak, de különféle növényeket is, amikkel városi rendezvények fényéhez járultak hozzá Ezekről is bőven tájékoztatják az előadás részvevőit.

Kiderül továbbá az is, hogy a parkról, amelyről a Vasárnapi Újság azt írja, hogy az egész ország a csodájára járt, 1928-ban légi fotó is készült. Ez feltételezhetően Gyula egyik elfeledett hírességének, Dobos Istvánnak, a Wenckheimek magánpilótájának a felvétele. A részleteket Szilágyi Sándor fejti ki Önöknek.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Az előadáson az öntözés fortélyai mellett a parkot kézben tartó országos hírű kertészekről is szó esik. Egyikük Hackl Ferenc, másikuk Dobay Imre, akinek a leszármazottai máig folytatják felmenőjük hivatását Szegeden. Amikor 1909-ben Hackl Ferenc elhunyt, végakarata szerint utolsó útja a kastély parkján át vezetett, azon a parkon át, amely az ő keze nyomát viselte.

Szilágyi Sándor arról is beszélt, hogy a rezidencia egyik grófnője, Almásy Denis 1918-ban létrehozott a család gyulai birtokán egy kísérleti telepet, amelyen gyógynövények termesztésébe kezdett, nem is akármilyen eredménnyel. Sikerességére utal, hogy akik neki napszámosként dolgoztak, az átlagfizetés háromszorosát vihették haza. Akit érdekel, milyen fűvel járult hozzá az úrnő a hazai gyógyszeripar fellendüléséhez, menjen el az előadások egyikére.

A tárlatvezetésen többek között szó esik arról is, hogy az 1842. évi főispáni beiktatáskor hatalmas örömünnepélyt rendeztek Gyulán. Ekkor a kastélykertet is kivilágították, aminek mindenki a csodájára járt. A források szerint különálló szigetként tündökölt, úgy szikrázott, mintha a csillagok estek volna le a földre.

Az említetteken kívül Szilágyi Sándor rendkívüli tárlatvezetésén számos egyéb érdekes történet is elhangzik. A látogatóközpont munkatársa ezért azokra a forrásokra is felhívja a figyelmet, amelyekből a kutató meríthet. Mindenekelőtt Szászné Dr. Várkonyi Adrienn dolgozatára, amelynek alapján a kastélyparkot felújították. Ő maga azonban adatközlőkkel is értekezett: Kádár Mihálynéval, Schell Antónia bárónővel, aki Almásy Dénes dédunokája, és a Gyulavárin élő 97 éves Tóth Imréné Dobi Margittal, akinek az édesanya a kastélyban volt mosónő, s ő maga is dolgozott az épületben.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Összes cikk - lent (max 996px)
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)