A ferences rendház romjainak újonnan konzervált szentélymaradványait Wertheim Mátyás áldotta meg
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Gyula város középkori történeti műemlékének, a ferences kolostor szentélymaradványának újraáldása Wertheim Mátyás ferences guardian, plébános, dr. Kovács József, a Szeged-Csanádi Egyházmegye általános püspöki helynöke, dr. Kovács József országgyűlési képviselő, Görgényi Ernő polgármester, Kónya István és Alt Norbert alpolgármesterek, Kovács Péter esperes plébános, püspöki helynök, Petróczki Zoltán, a Gyulai Tankerületi Központ szakmai helyette, a kovásznai városvezetés delegációja és helyi iskolák tanulói, pedagógusai jelenlétében zajlott. A december 8-i, péntek délelőtti rendezvényen számos katolikus hívő is összegyűlt.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Kötelességünk megvédeni a keresztény értékrendet
Görgényi Ernő polgármester ünnepi beszédének bevezetőjében arra emlékeztetett, hogy a felújított Almásy-kastély tavalyi átadó ünnepségén Lázár János miniszter kijelentette, Gyula Békés megyei szellemi és polgári központja. A városvezető úgy vélte, nem lenne elegáns, ha ezt mi saját magunkról állítanánk, de büszkén elfogadhatjuk. Hisz azok a történelmi emlékek, amelyek sokaságát ma városunkban megcsodálhatjuk, igazolják ennek valóságtartalmát. Gyulán közel 800 régészeti lelőhely van, mutatott rá a polgármester, ezek zöme a föld alá temetve vár arra, hogy valamely építkezés vagy régészeti ásatás során rátaláljanak.
A szentélymaradványok újraáldása ünnepi alkalom, hangsúlyozta Görgényi Ernő, hisz egy olyan történelmi emlék romjait sikerült konzerválni, kutatás alá vonni, amelynek igen jelentős szerepe volt városunk életében, amelyről helytörténészek már régóta írnak, és amelyről már a közvéleménynek is régóta tudomása van. A területen több régészeti feltárás is zajlott: Implom József 1931-ben és 1934-ben kutatta a helyet, Pamer Nóra pedig 1962-ben. A ma is megtekinthető emlékkertet ezután alakították ki.
A gyulaiak közös értéküknek tekintik ezeket a műemlékeket, még romjaikban is, hangsúlyozta Görgényi Ernő, ezért a városvezetés fontos feladatának tekinti, hogy tervszerűen tárja fel, mutassa be épített emlékeinket, kulturális értékeinket. A hajdani ferences kolostornál lebonyolított munkálatokban rendkívül jelentős szerepe volt Kónya István alpolgármesternek, aki az említett városrész képviselője is, valamint Liska András régésznek, az állagmegóvás szakmai irányítójának, húzta alá a polgármester.
A múlt tanulságainak felidézését követően Görgényi Ernő megjegyezte: a rendház romjai emlékeztessenek bennünket arra is, hogy minden korban kötelességünk megvédeni azt a keresztény értékrenden alapuló kultúrát, amely ma virágzik Magyarországon. Ne feledjük viszont, ha nem állunk ki magunkért, ha kellő időben nem tesszük meg a szükséges lépéseket, a ma még virágzó épületeink előbb-utóbb az egykori gyulai ferences kolostor sorsára fognak jutni.
Görgényi Ernő polgármester
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az újraáldás újabb feladatok nyitánya is
Dr. Kovács József püspöki helynök a hajdani kolostortemplom történetének részleteibe avatta be a jelenlévőket. Kifejtette, az, hogy a szentély ma megtekinthető, Apor Vilmosnak köszönhető, a telket ugyanis ő vette meg annak idején az egyházközség nevében. Szándéka az volt, hogy a többi házhelyet is megvásárolja, ám annyi pénz sajnos nem gyűlt össze, hogy ezt megtehesse, így a templom többi részére ráépült a terebélyesedő város.
A püspöki helynök felolvasta Szerémi György hajdani katolikus pap, történetíró azon feljegyzéseit, amelyben beszámol Frangepán Beatrix és leánya temetéséről, ezeken ugyanis személyesen is részt vett. A feltételezett úrnői sírhelyekkel kapcsolatban dr. Kovács József aláhúzta, mindazok, akik abban az időben az egyházat nagyobb adományban részesítették, megtehették, hogy a templomon belül temetkezzenek. A gazdagabbak az oltár közelében szerettek volna pihenni, és a gyakorlatban ezt el is érték.
A korábbi gyulai plébános kiemelte, a ferences romkert bizonyos értelemben felkiáltójel, hisz a rendszerváltás után nemhogy a ferencesek, de egyik szerzetesrend sem tudott visszatérni Békés megyébe. Nem a gazdasági, társadalmi körülmények jelentettek akadályt, hanem a hivatások hiánya. A katolikus tisztségviselő megköszönte, hogy a városvezetés példás gondot fordít a romkertre, majd így fogalmazott: azt, hogy miként lehetne bővíteni a jövőben az Epreskert utcai helyet, a polgármester és a képviselő-testület fantáziájára bízom.
Dr. Kovács József püspöki helynök
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A szentélymaradványokat Wertheim Mátyás ferences guardian áldotta meg. Azt üzente, emlékeztessenek a kövek Szent Ferenc lelkületére, aki gazdag ember létére a szegénységet, az egyszerű életmódot választotta, és azt vallotta: az evangéliumot derűvel adjuk tovább, szeretettel öleljük át a teremtett világot.
A ceremónián közreműködött a Karácsonyi János katolikus általános iskola énekkara, és Mári Zoltánné Mészáros Andrea pedagógus, aki Reményik Sándor Kövek zsoltára című versét tolmácsolta a jelenlévőknek.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
