A Kossuth Zsuzsanna tiszteletére rendezett kiállítás megnyitója
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Dr. Fodor Lajos, a Gál Ferenc Főiskola Egészség- és Szociális Tudományi Karának dékánja a kiállítás megnyitóján elmondta, Kossuth Zsuzsanna születésének 200. évfordulóján a Magyar Ápolási Egyesület Kossuth Zsuzsanna Emlékévet hirdetett 2017-ben. A tárlat ebből az alkalomból nyílt meg a Pándy Kálmán kórházban, az ott látottak alapján hívták meg a gyulai főiskolára, ahol immár 25 éve folyik diplomás ápolóképzés.
A gyulai tagkórház ápolási igazgatója, Mészáros Magdolna, a kiállítás egyik létrehozója és ötletgazdája köszöntőjében aláhúzta, a Magyar Ápolási Egyesület azzal a szándékkal gondolta ki, hogy a tárlat ne csupán egyetlen napig, Kossuth Zsuzsanna születésnapján legyen megtekinthető, hanem egy teljes éven át, hogy a kivételes asszony nem mindennapi életpályáját a jelenlegi és a leendő ápolók is megismerjék.
Az igazgató úgy vélte, jóllehet számos intézmény viselte és viseli Kossuth Zsuzsanna nevét, korábban senkiben nem tudatosult tettének igazi nagysága. Mára azonban kiderült, azt a munkát, amiért Florence Nightingale nemzetközi hírnevet szerzett, ő öt évvel korábban megtette. Szerénysége miatt azonban ennek lenyomata még csak fenn sem maradt az utókor emlékezetében.
Dr. Fodor Lajos, Tölgyesi Ágnes és Mészáros Magdolna
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Tölgyesi Ágnes orvosi könyvtáros a kiállítás története kapcsán felvázolta, a gyulai főiskola az ötödik olyan kiemelt helyszín, amely meghívta és befogadta a 2017 elején meghirdetett emlékévhez kötődő tárlatot. A Pándy Kálmán kórház egy országos felhívásra válaszolt, amikor felállított azt a bizottságot, amely egy egész éven átívelő programsort tervezett meg február 19-vel, a magyar ápolók napjával kezdődően. Ennek lett egyik eleme az ápolástörténeti mobiltárlat.
A márciusban nyílt kiállítás a Békés Megyei Központi Kórház valamennyi dolgozóját megmozgatta, hisz mindenki igyekezett valamit hozzáadni, valamivel kiegészíteni. Az egyes korszakok ápolónőit megformáló babákat például az alkalmazottaktól kapták, ruháikat a kórház varrónői kivitelezték. Elhangzott, a Békéscsabán kiállított anyagnak technikai okok miatt csak az egyik része került Gyulára, az ide el nem hozott könyveket, ápolási eszközöket a főiskola saját anyagával pótolta, gazdagította.
Az összeállítást azóta Siófokon is bemutatták, a Magyar Kórházszövetség 29. kongresszusán, ahol történetiségével valódi kuriózumnak számított, és nagy sikert aratott. A békéscsabai Réthy Pál kórházban májusban, az ápolónők nemzetközi napján nyitották meg, majd Kossuth Zsuzsanna szülővárosába, Sátoraljaújhelyre vitték el.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Kossuth Zsuzsanna életéről Tölgyesi Ágnes kifejtette, rövid élete küzdelmes volt, hisz a Kossuth nevet viselni eleve nagy terhet jelentett abban a korban. Többször bebörtönözték, de műveltsége, nyelvtudása és jogi jártassága segítségére volt abban, hogy családját megmentse a kilátástalan helyzetből. Hazáját végül mégis el kellett hagynia, Amerikában halt meg, egy évvel azután, hogy kényszerűségből odaköltözött.
– Kossuth Zsuzsanna szívét és lelkét mindig a betegek és népe javára fordította, legyen ez példa utódai számára – fogalmazott összegzésében a könyvtáros.
A tárlat írott anyagát Gerebenics-Szín Rózsa és Kádárné Szabó Ildikó állította össze, a képes tablók Pintér István munkái.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
