kardos-horváth jános és pirítós
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az alternatív zene köreiben népszerű zenész tizenhárom éves korában kezdett gitározni, majd tudását amatőr zenekarokban és Ki mit tud? versenyeken kamatoztatta. Az áttörést hozó Kaukázus együttes a 2000-es évek elején alakult, Majdnem Kína című lemezük 2004-ben jelent meg. 2008-ban készült el a Szalai Éva című lemez, ekkorra országos ismertségre tettek szert, megtalálták a saját hangjukat.
Február hónap első napjának estéje azonban a Kafkaz számaival indult, amely Kardos-Horváth János egyszál gitáros-akusztikus „formációja”. A Teszkó és az Anglia című dalok alatt megjelent a színpadon a rendezvény másik sztárja: Pirítós, a kutya, aki senkitől és semmitől sem zavartatva magát járt-kelt a színpadon, és érdeklődve figyelte a közönséget. A budapesti zeneszerző elmondása szerint megtiszteltetés, hogy a várszínházban léphet fel, még akkor is, ha az underground, ahonnan érkezik, egy egészen más világ.
domokos tibor, prommer patrik és kardos-horváth jános
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A koncert felénél kapcsolódtak be a zenélésbe a Hahó együttes tagjai: Prommer Patrik a dobok még ült le, míg Domokos Tibor a billentyűket vette kezelésbe. Kardos-Horváth János internetes oldalán gyerekzenekarként aposztrofálja a bandát, amelynek tagjai szinte mind gyakorló apukák. A trió olyan klasszikus slágereket adott elő, mint a Lift, a Szalai Éva és a Tartós béke. Kardos-Horváth szerint új megközelítéssel próbálkoznak, így néhány muzsikában fellelhető volt a countrys hangzás, amely kifejezetten jól állt a zenészeknek.
A koncert végén persze nem maradhatott ki a Földlakó című szám sem, amely alatt interaktivitásra biztatták a közönséget – több-kevesebb sikerrel, bár így sem lehetnek elégedetlenek, hiszen a Szalai Éva alatt az első sorokban helyet foglaló hölgykoszorú egyik tagja táncra perdült.
Szórakoztató és vidám koncertélménnyel gazdagodott mindenki február 1-jén a várszínház kamaratermében, ami az underground és alternatív zenével most ismerkedőknek is megadhatta a végső lökést a rajongás felé.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
