Galambos Hajnalka és Rázga Áron a gyulai Almásy-kastély kápolnájában
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Bár már a nyár végképp esőkönnyes búcsút intve maradt hátra, kulturális kavalkádban Gyulán azóta sincs hiány, még októberben sem. Ügyes szervezőnek kell lennie annak, aki akár csak egy nap minden rendezvényre megpróbál eljutni, ezt a készséget pedig a hónap első napja fokozott kihívás elé állította, ugyanis mialatt a városban a Múzeumok Őszi Fesztiválja programsorozata zajlott, a városon kívül – az Erdők Hete előrendezvényeként – muzsikált az erdő, a kastély kápolnájában pedig a zene világnapját ünnepelték meg egy romantikus áriaesttel.
Az eredetileg a barokk korban kialakított, különleges atmoszférájú és jó akusztikával rendelkező helyszín már a XVII. században gyakran szolgált házi muzsikálások helyszínéül, rendszeresen megfordult benne az Erkel család valamennyi tagja, sőt még maga Erkel Ferenc is. Az efféle kis közönséglétszámú, intim hangvételű estek hagyományának életben tartása pedig jelenleg az Almásy-kastély Látogatóközpont működtetőinek is szándéka, így a márciusi üzemelés óta már több ilyen jellegű, klasszikus zenei estet is tartottak a sokat megélt falak között.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A Trió Classic Szeged bensőséges hangvételű barokk koncertjét vagy épp Rohmann Ditta lenyűgöző csellókoncertjét követően a zene világnapján Galambos Hajnalka énekművész és Rázga Áron zongoraművész közös romantikus ária- és dalestjén hallható művek szinte a kastély egészét betöltötték, így a pincétől a padlásig szárnyaltak Donizetti, Bellini, Rossini, Schubert, Chopin, Liszt, Erkel és Strauss egyes művei, sorra megilletődött hallgatóságot hagyva maguk mögött, nemcsak a kápolna padjaiban ülők, hanem az épületben sétálók között is.
A miskolci egyetem Zeneművészeti Intézetében énekművészi és tanári, majd a Szegedi Egyetem Zeneművészeti Karán operaénekesi diplomát szerző Galambos Hajnalka az est során lelkes odaadással kápráztatta el technikailag jól munkált hangi adottságaival a közönséget, melyet emberi és művészi alázata tett igazán teljessé. A Jelenleg a Békéscsabai Jókai Színház énektanáraként és korrepetítoraként ismert énekművész számos koncerten (köztük például a Művészetek Völgyében, a MÜPÁ-ban, a Budapesti Barokk Fesztiválon), valamint CD- és DVD-felvételen is bizonyította már tudását.
A vele nagyon erős összhangban lévő Rázga Áron leheletfinom játéka szinte a billentyűk érintése nélkül varázsolta elő a hangokat, jó érzékkel osztva meg figyelmét művésztársa és az adott mű interpretálása között, mindvégig szelíden háttérben maradva. A produkció iránti alázata leginkább szólója játszásakor mutatkozott meg, ugyanis a remek választásnak bizonyuló Chopin c-moll prelűd varázsütésre tárta fel hallgatósága lelkének legtitkosabb rejtekeit.
A zongoraművészként a Szegedi Egyetem Zeneművészeti Karán, korrepetítorként pedig a Budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián diplomázó Rázga Áron változatos összetételű koncertjei mellett esténként a Békéscsabai Jókai Színház zenés produkcióiban hallható, napközben pedig a Békéscsabai Bartók Béla Művészeti Konzervatóriumának zongora és korrepetítor szakos tanára. A Budapesti Baross Imre Artistaképző békéscsabai telephelyeként működő Színitanházban pedig mindketten oktatnak: Hajnalka magánének tanár, Áron pedig korrepetítor.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Közös műsorukban az érzelmeké volt a főszerep, hol megejtő gyengédségben részesítve közönségüket, hol a Hajnalka torkából gurgulázó boldog dallamok cikáztak végig a kastély folyosóin. Őszinteségük a hallgatóság szűnni nem akaró vastapsában hamar visszhangra talált, így az egyórás koncert végén a ráadás sem maradhatott el, végezetül pedig az emelkedett hangulatban egyaránt részesült művészek és hallgatóság közös pezsgős koccintása igazolta, hogy aki aznap csak ezt a programot választotta, akkor is élménygazdag estében részesült.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba