Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Gyulán járt Jeanne-Marie Wenckheim Dickens

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • KULTÚRA • 2016. június 15. 19:00
Gyulán járt Jeanne-Marie Wenckheim Dickens
A dobozi származású grófnő az Almásy-kastélyban mesélt emlékeiről
Hon-vágy, a vér nem válik vízzé címmel tartottak filmvetítéssel egybekötött beszélgetést hétvégén a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontban. A fokozott érdeklődés miatt az időszaki kiállítótér vetítőterme szűkösnek bizonyult, a Jeanne-Marie Wenckheim Dickens grófnő és Dézsi János könyvtárigazgató közötti dialógusra több mint hetvenen voltak kíváncsiak.
____Eredeti-ABHU1566.JPG

Jeanne-Marie Wenckheim Dickens

Fotó: Incze László 

A kastélyok mindig is a kultúra elsődleges közvetítő közegei, központjai voltak, s a cél az, hogy ez a továbbiakban is így maradjon – fogalmazott az esemény megnyitója kapcsán a házigazda szerepét örömmel vállaló Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. ügyvezetője.

Dézsi János és Dombi Ildikó

A grófnőnek fiatalon kellett elhagynia az országot, és az egészen természetes dolog, hogy az eseményekkel, az életével összefüggésben számos kérdés merül fel – fogalmazott Dézsi János. A Mogyoróssy János Városi Könyvtár vezetője azt is elmondta, a grófnő és ő maga is dobozi származású, a 87. könyvhét eseményeihez köthető rendezvény főszervezője.

– Még gyermek voltam, mindössze nyolc és fél éves, amikor Magyarországról elmenekült a családom – emlékezett vissza Jeanne-Marie Wenckheim Dickens, hozzátéve: a szülei nem igazán beszéltek előtte és a bátyja előtt az okokról és a körülményekről sem.

Mint fogalmazott, 1944 szeptemberében hagyták el az országot, s az ezt megelőző hónapok nagy izgalomban teltek, melyet az előkészületek, az utazás lehetősége hozott. A grófnő visszaemlékezésében arra is kitért, hogy az egyik szobalány egy alkalommal azt mondta, soha nem térhet vissza ide. – Ettől nagyon megijedtem, nem tudtam, mit jelent az, hogy soha nem térhetek vissza. Vágytam arra, hogy visszajöhessek, és ez 2000-ben meg is történt – mondta.

– Nagy örömömre szolgál, hogy felújították a kastélyt, mert szomorú az, amikor egy-egy ilyen épület üresen, kihasználatlanul áll. Nem szabad hagyni, hogy ezek az értékek tönkremenjenek. A helyszín tökéletes, hiszen sokan látogatnak a városba. Egy-egy könnyed sétával be lehet járni a környéket. Mindenki valami szépet szeretne látni, s ez a szépség Gyulán megtalálható. A gyulaiak igazán büszkék lehetnek, és azt is tudom, hogy büszkék is a városukra az itt élők. Bárhova nézek, szépséget látok, a kastély parkját is gyönyörűen rendbe tették. Itt minden megvan, amire csak szükség lehet: gyógyvíz, kastély, vár, remek cukrászdák. Másra nincs is szükség. Amikor hozzám jönnek külföldi vendégek, akkor mindig ez az első hely ahova elhozom őket – mondta. 

 

____Eredeti-ABHU1607.JPG

Filmvetítés az Almásy-kastélyban 

Fotó: Incze László 

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)