Tárlatvezetés a gyulai Kohán Képtárban
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Petróczki Zoltánné, az alapítvány kuratóriumának tagja lapunknak elmondta: a tavaly megalakult szervezet célja, hogy visszahozza Kohán Györgyöt a város köztudatába. Emlékeztetett rá: a gyulavári születésű, Kossuth- és Munkácsy-díjas művész ötven évvel ezelőtt, 1966. december 16-án hunyt el. Az évfordulóról méltóképpen szeretne megemlékezni az alapítvány – tette hozzá.
Petróczki Zoltánné
– A tárlatvezetés, illetve az Árpási Zoltán által készített segédanyag révén a helyi pedagógusok és rajtuk keresztül a gyerekek is megismerhetik Kohán György életművét, valamint a képtárban kiállított alkotásokat – fejtette ki Petróczki Zoltánné. Mint megtudtuk, a programokba valamennyi gyulai oktatási intézményt bevonják.
A kuratóriumi tag kitért rá: a fürdővárosi múzeumokat működtető Erkel Ferenc Nonprofit Kft. lehetőséget biztosít a gyulai iskoláknak arra, hogy rendhagyó rajzórákat tartsanak a képtárban. A diákoknak versenyt is szerveznek, a döntőre várhatón decemberben kerül sor.
Petróczki Zoltánné azt is elmondta: a Gyulai Hírlap online felületén hamarosan sorozatot indítanak, a felkért szerzők kedvenc Kohán-képüket ajánlják az olvasók figyelmébe. Az elemzések sorát várhatóan Görgényi Ernő polgármester írása nyitja meg.
Árpási Zoltán
Árpási Zoltán nemcsak a kiállított alkotásokat mutatta be a tanároknak, hanem az életrajz kapcsán felmerült kérdéseket is igyekezett megválaszolni. Egyebek mellett arról beszélt, hogy a festő miért éppen Gyulára hagyta munkáit, miközben erősen kötődött Hódmezővásárhelyhez, vagy hogy miért volt mellőzött művész egészen a hatvanas évekig.
Mint megtudtuk, Árpási Zoltán azt is vállalta, hogy a Gyulára érkező vendégekkel megismerteti a képtár anyagát. Az újságíró keddenként tart ingyenes tárlatvezetést az érdeklődőknek, a programra a Tourinform irodán keresztül lehet jelentkezni.
Az újságíró kérdésünkre kifejtette: annak, hogy Kohán György helyi, illetve országos szinten sem elég ismert és elismert, számos oka van. A festő maga is azt vallotta: aki nem került be még életében a művészettörténetbe, az halála után művészként is meg fog halni – magyarázta Árpási Zoltán. A koháni életmű kánonba való bekerülését azonban nem csak ez nehezítette. Az alkotó halála után Supka Magdolna Széchenyi-díjas művészettörténész mindent elkövetett azért, hogy Kohán nevét fenntartsa, ám az általa írt monográfia kiadását a művész özvegye megakadályozta. A mű csaknem negyven évvel a festő halála után, 2001-ben jelent meg a gyulai önkormányzat támogatásával.
Az életmű népszerűsítése szempontjából az is problémát jelent, hogy Kohán György alkotásai nem jelennek meg az aukciókon – tette hozzá Árpási Zoltán, aki elmondta, a művész 691 festményt és több mint 2600 rajzot hagyott a városra.
Petróczki Zoltánnétól megtudtuk, az alapítvány megfontolja annak a lehetőségét, hogy a jelenleg restaurálásra váró képek közül néhányat értékesítsen a későbbiekben.
