Gaál József képzőművész
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
Görgényi Ernő polgármester köszöntőjében úgy fogalmazott: Kohán hagyatéka Gyula elidegeníthetetlen része, kulturális misszió.
A városvezető Féja Géza írót idézve emlékeztetett: a festőnek az is megfordult a fejében, hogy képeit felgyújtja, ám végül úgy döntött, a fürdővárosnak adományozza azokat.
– Kohán élete alkonyán mind testben, mind szellemben hazatért Gyulára. Nekünk, gyulaiaknak kötelességünk, hogy méltó körülmények között mutassuk be életművét. Ez a cél fogalmazódott meg bennünk négy és fél évvel ezelőtt, a Kohán Képtár újranyitásakor is – hangsúlyozta.
Felidézte: 2015 márciusa óta a Kohán György Alapítvány gondozza a hagyatékot. Hozzátette: 2016 decemberében a művész 26 restaurált festményét mutatták be a képtárban, 2017 májusában pedig leltár készült a festő műveiről. Mint kiderült, a művész 665 festményt és 2370 grafikát hagyott a városra.
– A kortársak jó része által tanúsított elutasítás, értetlenség utóhatása a mai napig érezhető Kohán megítélésben, de a változás reményeink szerint már látszik – fejtette ki a településvezető. Ezért is fontos, hogy a gyulaiak új szempontok alapján igyekezzenek bemutatni a festő egyedi látásmódját – fűzte hozzá.
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
Gaál József, a Magyar Képzőművészeti Egyetem docense kiemelte: a Gyarmati Gabriella kurátor által összeállított tárlat új szemszögből láttatja Kohán György életművét. Mint kifejtette, a kiállítás rámutat arra, hogy a festő képei a mexikói és olasz monumentalisták, Diego Rivera, David Alfaro Siqueiros, José Clemente Orozco vagy Mario Sironi nagy ívű munkáival állíthatók párhuzamba.
A művész egyszerű, mégis elementáris erővel ható jelképeket használ, a kollektív tudatalattiból merít. Alkotásain olyan archetípusokat fedezhetünk fel, mint a mindenséget tartó ősanya – mutatott rá.
Felidézte: Kohán tíz hónapot töltött Párizsban, ahol a kubizmuson és a futurizmuson át a neoklasszicizmusig számos irányzattal ismerkedett meg. Ezekből új szintézist, sajátos „Kohán-kohéziót” teremtett – fogalmazott a szakember.
Lapunknak elmondta: Kohán valószínűleg ismerte a mexikói és az olasz falfestőket, akikkel elsősorban stiláris, formanyelvi, kifejezésbeli szempontból rokonítható. Hozzátette: a festőben eredendően benne volt monumentalitás, ami a temperamentumából is következett. Gaál József a művész ábrázolásmódját a lefojtott expresszonizmus fogalmával írta le, amely többek között a feszített kompozícióban nyilvánul meg.
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
Aláhúzta: egyedülálló a festő balladisztikus sűrítettsége, alkotásai olyanok, mint egy „tömör költemény”. Megjegyezte: a művész munkái egyszerre archaikusak és aktuálisak, hiszen Kohán – ahogy a mexikói muralisták is – újrateremtette a népművészeti motívumokat. Ezek az archetipikus képek azonban túlmutatnak a regionalizmuson, a művész a „kicsit bukolikus” dél-alföldi festészettel szemben „szinte totemisztikus tisztasággal” fogalmaz – vélekedett Gaál József.
Hozzátette: Kohán György monumentalitás kifejezési formáját, drámai groteszkjét sokszor értetlenül fogadták. Kérdésünkre kifejtette: a mostanihoz hasonló, Kohán műveit új szemszögből bemutató kiállítások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a festőt ismét felfedezze, és jobban megismerje a nagyközönség. Véleménye szerint újabb és újabb olyan tárlatot kell rendezni, amely segít újraértékelni az életmű azon jellegzetességeit, amelyeket főként a szocializmusban „zsákutcaszerű elhajlásnak” gondoltak. Mint fogalmazott, a művész munkássága nemcsak európai, hanem globális viszonylatban is értékelhető.
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
Gyarmati Gabriella lapunknak kiemelte: Kohán hagyatéka tartalmilag is rendkívül gazdag, sokféle értelmezési lehetőséget kínál fel. Mint mondta, a tárlat rendezésekor az volt a vezérlőelve, hogy újat mutasson a közönségnek, amely a korábbi évtizedekben ugyanazt a műtárgyanyagot láthatta a kiállításokon.
A tárlat a monumentalitást állítja középpontba, amely Kohánnál egy speciális arányrendszert jelent – magyarázta a művészettörténész. Rámutatott: a festőnek sok olyan műve van, amely a mexikói és az olasz muralisták alkotásaival mutat szellemi rokonságot. Nem lehet tudni, hogy párizsi és olasz útja során találkozott-e ezekkel a művészekkel, az azonban biztos, hogy festményeik erőteljes hatást gyakoroltak rá.
A szakember elmondta: a képtárban több olyan alkotás is megtekinthető, amely korábban nem volt kiállítva. Érdeklődésünkre arról is beszámolt, hogy a kiállítótér is megújult: két fal is új színt kapott annak érdekében, hogy a képek jobban érvényesüljenek.
