Makettek és rekonstrukciós modellek is láthatók a kiállításon
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Görgényi Ernő, Gyula polgármestere megnyitóbeszédében kifejtette: a tárlat azt mutatja be, hogy a társadalom, a gazdaság és a művészet változásait követve hogyan alakultak át a főúri rezidenciák. A városvezető rámutatott: a főúri birtokok nemcsak építészeti, hanem gazdasági szempontból, uradalmi központként is érdekesek.
Görgényi Ernő polgármester
A polgármester felidézte: a kiállításnak otthont adó kastély – a többi hazai főúri rezidenciához hasonlóan – a második világháború alatt elvesztette központi szerepkörét, így veszélybe került. Az épület később új funkciókat kapott: elmebetegeket költöztettek oda, majd javítóintézetként, szakmunkásképzőként, csecsemőotthonként működött – ezzel sikerült megakadályozni, hogy az enyészetté váljon.
– A tárlat segít tudatosítani a műemlékvédelem gazdasági jelentőségét – fogalmazott Görgényi Ernő, hangsúlyozva, hogy az idegenforgalomból származó bevételek hozzájárulnak a műemlékek fenntartásához, az épületek pedig, turisztikai attrakcióként, élénkítik a települések gazdaságát.
Buzás Gergely, a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának igazgatója kiemelte: a fürdővárosban egy újkori fejezettel kibővült kiállítás látható, itt ugyanis a középkori nemesi rezidenciák mellett a gyulai főúri lak rekonstrukciós modelljeit is bemutatják a közönségnek. Hangsúlyozta továbbá, hogy Gyulán a vár és a kastély is épségben megmaradt, ezzel a település az egyetlen olyan helyszíne a vándorkiállításnak, ahol nem csak a virtuális épületek tekinthetők meg.
Buzás Gergely, a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának igazgatója
– Ezek az objektumok a feudalizmus vázát alkották, nem egyszerűen lakóhelyek voltak, hanem a gazdasági, kulturális és művészeti élet központjai – fejtette ki.
A látogatóközpontban a visegrádi, a szigligeti, az ozorai, a simontornyai és az egervári rezidenciák makettjei, 3D-s virtuális képei is helyet kaptak. A tárlat változatos képet mutat az arisztokratarezidenciákról: az épületek között van komor vár, fényűző reneszánsz palota és kényelmes, tágas lakhely.
A gyulai kastély átalakulását az 1720–1940 közötti időszakban nyolc fázison keresztül mutatják be a tablók. Emellett park- és konyharekonstrukciós modellek és egy álhologram röpíti vissza a látogatókat a múltba.
Buzás Gergely elmondta: a 15. század elején felépült gyulai vár a török korban főúri rezidenciából erődítménnyé vált, majd a török kiűzése után újra rezidencia lett. A kastély fokozatos kiépülésével a vár mellérendelt szerepbe került, gazdasági épületként szolgált.
– Az új épület kezdetben egyszerű földszintes intézőház volt, ehhez társult az első kastély, ami a 18. században és a 19. század elején több lépésben bővült ki, majd további elemekkel is kiegészült a 20. század elejéig – részletezte a gyulai főúri lak történetét az igazgató.
A tárlat április 16-tól július 31-ig látogatható, hétfő kivételével 10–18 óra között.
