Orosz István és Gedeon József
Fotó: Gyulai Hírlap – Oláh Szabolcs
Gedeon József színházigazgató, műfajában a legjobbnak nevezte az alkotót, akinek munkáira már a ’70-es években az Élet és Irodalomban, a Mozgó világban és más periodikákban is felfigyelt. Orosz István rendszeresen dolgozik Gyulán: kiállított már korábban is városunkban, ő tervezte a plakátját a Szentivánéji álomnak, és nem utolsósorban részt vett a tavalyi Shakespeare konferencián is, lenyűgöző előadását azóta is emlegetik. Mostani kiállítását Gyarmati Gabriella művészettörténész rendezte.
Kónya István, Gyula város alpolgármestere beszédében kitüntetésnek nevezte, hogy egy Kossuth-díjjal jutalmazott grafikus mutatja be alkotásit a kultúra magyar városában, majd a kiállító sokoldalú művészetét és személyiségét párhuzamba állította a várszínház összművészeti fesztiváljának széles spektrumával, hiszen Orosz István nemcsak grafikus és animációs filmrendező, de ír és futballozik is.
Orosz István beszédében először álnevét tisztázta. Az Utiszt (ógörögül: senki se) már Odüsszeusz is használta álnévként, amikor kiszúrta szemét a küklopsznak. A (magyar) Utisz találónak véli álnevét – mert ugyan szó szoros értelmében ő egyetlen szemet sem szúrt ki – ugyanakkor a munkáiban a szem félrevezetése dominál, sőt, a plakát műfaja is egy „szemkiszúrós műfaj”.
Orosz István egyik Dürer előtt tisztelgő képe, a Rinocérosz
Az alkotó számtalan érdekes témát is elővett. A várszínházhoz kapcsolódóan az is szóba került, hogy Shakespeare XXIV. szonettjéből hogyan lehet rájönni, hogy az angol író már ismerte az anamorfózist. Sőt, kiállításának más helyi aktualitása is van, hiszen két Dürer által ihletett képpel is tiszteleg a gyulai származású alkotó előtt. Első kézből hallhattuk a történetét a „Tovarisi konyec” plakátnak, amely 1989-ben szinte egyetlen éjszaka alatt óriási példányszámban járta be az országot.
Orosz István elmondta, képeiben bizonyára iparművészeti főiskolás tanulmányai is benne vannak, hiszen formatan tanára nem más volt, mint Rubik Ernő. A filmes szakmába úgy került, hogy a főiskola vizsgakiállításán őt választotta ki Gyulai Líviusz grafikusművész, hogy együtt rajzoljanak háttereket a Pannónia Filmstúdióban éppen akkor elkezdett, híres Ludas Matyi rajzfilmhez. A két Kossuth-díjas grafikus azóta is jó barátok.
Beszélt a kecskeméti rajzfilmstúdióban készült egyik kedvenc kisfilmjéről is. Az öt évvel ezelőtt készült Sakk! című animációs mozgóképben Lenin és annak hajdani vetélytársa, Bogdanovich sakkoznak Gorkij nyaralójában. A grafikus később olyannyira belemélyült a történetbe, hogy írt belőle egy regényt is, címe Sakkparti a szigeten.
Ne búsuljon, aki kihagyta a sok érdekes sztorit, ugyanis a grafikus a nyári évadot követő kamaratermi szezonban önálló estet ad. Viszont alkotásait csupán augusztus 9-ig tekinthetik meg a kamaragalériában.
