- Most magát a stílust ünnepeljük, és azokat, akik ebben a szellemben gondolkodnak – mondta Bagyinszki Zoltán a szecesszió világnapját ünneplő programsorozat első rendezvényén, a Várszínház kamaratermében megtekinthető fotókiállítás megnyitóján. A péntek délutáni eseményen a fotográfus azt is megjegyezte, hogy a mi vidéki életünket annak ellenére is meghatározza ez a fajta gondolkodás, hogy Gyulán kevés ilyen stílusú épület található.
A kiállítást megnyitó Béres István városi főépítész az irányzat főbb jellemzői mellett kialakulását és nevének eredetét is ismertette, valamint a társművészetekben – képző- és iparművészet, irodalom, zene, tánc – való megjelenését is hangsúlyozta.
Az építészetben jellemzően nagymértékben stilizált, élénk színekben pompázó, formavilágában „organikus” épületek lágy, hullámzó vonalai emberközelségük miatt ma is valamennyi generáció számára kedveltek. Virágkora hazánkban mintegy 30-40 éves időtartamra tehető, az ebben a stílusban történő állami megrendelések visszavonását követően még 5-15 évig magánrendelésből épültek ilyen épületek.
Az Európa különböző területein más-más névvel illetett irányzat számos megjelenési módja egyaránt a funkcióból kiindulva alakítja és találja meg a végleges formát. De főként gondolkodásmód, világszemlélet, amiből stílus teremtődött, a magyarok pedig egyedit és világraszólót alkottak benne.
Az irodalomban Oscar Wilde és Rainer Maria Rilke mellett a magyar képviselők közt Bródy Sándor, Szomory Dezső és Krúdy Gyula prózai-, illetve Ady Endre, Babits Mihály és Juhász Gyula lírai műveit említhetjük. A képzőművészetben pedig Rippl-Rónai József, Vaszary János, Gulácsy Lajos képei viselik magukon a szecesszió stílusjegyeit.
Jakab Dezső, Komor Marcell, Kós Károly, Magyar Ede (Csiky Gergely Színház, Kaposvár), Márkus Géza (Cifrapalota, Kecskemét), Mende Valér (Luther-palota, Kecskemét) mellett az építészetben az irányzat hazai fő képviselőjének Lechner Ödönt tekintik, aki egyúttal a stílus magyar irányzatának kezdeményezője is volt. Hatása azért is volt óriási, mert egyidejűleg számolta fel az eklektikus törekvéseket és tette népszerűvé a szecessziót, mint nemzeti stílust. Követői egész Magyarországon akadtak. A jeles építőművész halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett tárlat az e stílus jegyeit magán viselő épületek fotóit mutatja be.
Bagyinszki Zoltán képein többek között a szegedi Városháza és Deutsch palota, a kecskeméti Városháza, a kolozsvári Kórház (Lechner villa), az egykori Sipeki Balázs villa (Budapest), a Magyar Földtani Intézet, a Postatakarékpénztár épülete, a Magyar Iparművészeti Múzeum épülete és a pozsonyi Kék templom látható, de természetesen a helyi képviselők sem maradhattak el, így a gyulai épületek közül a Komló és a volt Polgári Leányiskola fotója tekinthető meg.
- Ma elindítottunk valamit, ami a következő években ki is szélesedhet. Ugyanis Magyarországon Budapest mellett Szeged, Kaposvár és jelenleg Gyula vesz részt az irányzatot ünneplő városok között.
A program a hétvégén június 7-én szombaton 9 órai kezdettel városi sétával folytatódik, mely során Béres István városi főépítész a gyulai szecessziós épületeket mutatja be. (Találkozás a Komló szálló előtt.) Szintén június 7-én, szombaton 11 órakor Az Alföld egyedi különlegessége címmel tart a szecesszióról szóló tematikus, vetítéssel egybekötött előadást Bagyinszki Zoltán a Gyulai Civilházban (Esze Tamás u.2.).
