Felavatták a gyulai szecessziós építészet kiemelkedő alakjának számító építész, tervező és kivitelező, Pfaff Ferenc emléktábláját október 7-én a Stéberl-ház – az egykori Pfaff-villa – Jókai Mór utcai homlokzatán.
Az emléktáblát a gyulai önkormányzat állíttatta Bagyinszki Zoltán fotós és Fodor György pedagógus kezdeményezésére, Kónya István alpolgármester támogatásával.
Kónya István beszédében felidézte: az „ízig-vérig lokálpatrióta” Pfaff Ferenc 1878-ban Gyulán született, és 1945-ben itt is hunyt el. Nevéhez 15 épület kötődik a városban, többek között az 1927–28 között épült Pfaff-villa, amely egykor Stéberl András hentesüzletének is otthont adott, a Békés Megyei Takarékpénztár, amely ma a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság székhelye, a sétálóutcán található „Gyulavárosi Takarékpénztár”, valamint az egykori állami elemi és polgári leányiskola, a későbbi 1-es iskola, melyet Schneider Mátyás építőmesterrel közösen építettek.
Az alpolgármester beszédében hangsúlyozta: tiszteletre méltó munkásságával Pfaff Ferenc meghatározta Gyula mai városképét.
Azt is mondta: Gyula talán az egyetlen olyan település Békés vármegyében, ahol a szecessziós jegyek ennyire meghatározzák az építészetet.
Kiemelte: Bagyinszki Zoltán és Fodor György az elmúlt 10 évben számos programot szervezett a városban a szecesszió világnapja alkalmából, és Bálint Imrével, a Szecessziós Magazin portál főszerkesztőjével közösen elkészítették a település online szecessziós térképét. Gyulán emellett 2021 óta minden évben megkoszorúzzák Pfaff Ferenc sírját a Szent József temetőben, ezzel is emlékeztetve arra, hogy milyen értékes építészeti kultúrkincs birtokosa a város – tette hozzá.
Fodor György kifejtette: szeretnék, ha az emléktábla révén az építőmester neve bekerülne a gyulai köztudatba.
Elmondta: a táblaavató ünnepség időpontja a gyulai németek betelepülésének 300. évfordulójához és az építészek október 6-i világnapjához is kapcsolódik.
Felelevenítette: a gyulai Lechner Ödönként számon tartott Pfaff Ferenc, amellett, hogy pallér- és kőművesmester volt, a gyulai közéletben is aktívan részt vett.
1906-tól tagja volt a Gyulai Építőiparosok Testületének, megalapította a Tejszövetkezetet, és alapító tagja volt a Gyulai Téglagyár Szövetkezetnek is. 1910-től Schneider Mátyással közösen működtetett tervező- és vállalkozóirodát. 1930-ban az Ipartestületek Országos Szövetségének gyulai küldöttje volt, később pedig a vezetőségi tagja. Emellett az 1930-as és 1940-es években a helyi képviselő-testületnek is tagja volt.
Az emléktáblát Görgényi Ernő polgármester, Kónya István, Bagyinszki Zoltán, Fodor György és Bálint Imre leplezte le.