Teltház fogadta Gauri Shankar Gupta indiai nagykövet előadását a Gyulai Várszínház kamaratermében. A nagy keleti ország képviselője ezúttal, mint író-gondolkodó volt a vendége a teátrumnak. Előadásában Az élet rejtélyeinek feltárása című tavaly megjelent könyvének lényegét ismertette, amelyet – saját bevallása szerint – Magyarország és a magyarok inspiráltak. A Modern tudomány és ősi bölcsesség alcímmel rendelkező kötet valóban egy időutazás, hiszen az ősi tudást többek között a modern élethelyzetekkel és tudományokkal is példázza.
Gauri Shankar Gupta, Patyi László tolmácsolása által először a modern embert mutatta be, aki széles ismeretekkel rendelkezik, több tulajdonra, hatalomra, s minél több csillagú kényelemre vágyik. Nem érzi magát otthon a természeti környezetben, inkább városokban szeret lenni, élni. A kétkezi, például mezőgazdasági munkát nem szívleli, inkább irodákban dolgozik. Magányos, főleg az önmagával elvesztett kapcsolata miatt. Életének esszenciája a sebesség, s a többre vágyásának okán a stressz.
A kérdés: mit akar elérni az ember. A válasz a legtöbb esetben a boldogság, az ember alapvető jellemzője, hogy ezt hajszolja. Keresi és felfogná ezt az érzékszerveivel, amelyek a lélekhez képest csökkedtek. Túl nagy jelentőséget tulajdonítunk nekik, fölé kell kerekednünk ahhoz, hogy felfogjuk az élet kérdéseire kapott válaszokat – mondta előadásban a nagykövet. A mai ember csak a receptorainak hisz, pedig legnagyobb ura az idő, amely érzékszerveinkkel felfoghatatlan. Akárcsak a levegő is, amelyben számos dolog jelen van, például víz, napenergia, sőt egy wifi eszközzel milliónyi információ és kapcsolat. Ehhez hasonló a lélek is.
A fogyasztói társadalom az érzékszerveink által gyakorol ránk nyomást, a nagy házak, a nagy autók, a szép ruhák és más pillanatnyi boldogságok által. A vágyak mögött a szexualitás, az arrogancia, az irigység, a ragaszkodás és a harag áll. Ám ezek a vágyak kielégíthetetlenek, mindig többre van szükségünk. Kérdés, hogy ezek vezetnek-e a boldogsághoz, hiszen a hatalom, vagy a vagyon csak problémákat, stresszt okoz. A külvilággal törődnünk kell, csak felül kell emelkedni rajtuk, mert a vágyak és a fájdalmak körforgásában elfelejthetjük, kik vagyunk. Az óceán sok felszíni hulláma alá kell merülnünk a nyugalomba, keresnünk kell a lelkünkkel a kapcsolatot, akkor megértjük magunkat és a külvilágot is. Isten részei vagyunk, az ő akaratából vagyunk itt, és a célunk, hogy visszatérjünk hozzá.
Ilyen és ehhez hasonló bölcsességekkel látott el minket Gauri Shankar Gupta, majd feltett kérdéseinkre reméltük a válaszokat. Különös hangulatban távoztunk a teremből. Látszott, sokan hiába kutattak a szavak között, életünk rejtélyeit nem találták az elhangzott evidenciális igazságok között. A konkrét válaszokra vágyó ember a saját maga által felállított csapdába esett. Az indiai gondolkodó többek között éppen azt mondta, illetve sugallta előadásában, hogy a modern átlagember mindig valami nagy dologra vágyik, emiatt nem veszi észre az egyszerű igazságokat, a mindennapi csodákat, amelyek egyértelműek, felismerésükhöz nem kell sok értelem, „alkalmazásuk” viszont annál nehezebb a mai embernek.
A tökéletes Isten teremtményeinek kérdéseire a válaszokat önmagában kell keresnie. Ez nem vallás. Tudás.
