Az alelnökök beszámolójából kiderült, az egyesület a tavalyi évben közel 5 millió forint pályázati összeget nyert el. Három sikeres pályázatuk révén a tagoknak számítástechnikai és nyelvi oktatás tartottak, a két ünnep között Kárpát-medencei civil vendégség Gyulán elnevezéssel többnapos programot szerveztek a vár mellett, valamint a működési költségük jelentős részét megtakarították. Ez utóbbinak köszönhetően lehetőség van arra, hogy elengedjék az egyesületi tagdíj ötven százalékát azoknak a tagoknak, akik április végéig befizetik az összeget.
A február 22-én lezáruló Csomagolj és csobbanj Gyulán! kampánnyal kapcsolatban Petrucza Zoltán elmondta: megpróbálnak olyan új konstrukciót kidolgozni, amely lehetővé teszi, hogy a magánszálláshelyek a jövőben is kedvezményesen tudjanak biztosítani fürdőbelépőket vendégeiknek. Az alelnök összességében jónak értékelte az akciót, hiszen sok turista vette igénybe a kedvezményt, ráadásul a GYIE a jegyértékesítést tekintve az előzetes elvárásainak megfelelően teljesített.
Arató Henrietta a TDM-tagsággal járó marketinglehetőségeket is számba vette. Mint mondta, az egyesület tagjai számos turisztikai kiállításon vehettek részt, emellett a szervezet országos médiumokban, külföldi portálokon, a budapesti hetes buszjáraton és kisfilmek segítségével is népszerűsítette a várost. Az alelnöktől megtudtuk, az idei Utazás kiállításon a GYIE saját standon jelenik meg. Az évértékelőből az is kiderült, az egyesült szeretné továbbfejleszteni saját honlapját.
A Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője és az egyesület alelnökei azt a jó hírt is megosztották a jelen lévő tagokkal, hogy a KSH adatai alapján a legnépszerűbb kereskedelmi szálláshelyek listáján, a belföldi vendégek körében Gyula a kilencedik helyről a hatodik helyre lépett előre.
Semsei Sándor ismertetőjében elmondta, a turisztikai kártyarendszerek piaci bevezetése több évig is eltarthat. A rendszer előnye, hogy megakadályozza a negatív árspirált, csökkenti a szezonalitás negatív hatásait, és arra ösztönzi a vendéget, hogy tovább maradjon az adott településen. Emellett a kártya által növekedhet a TDM-taglétszám, emelkedhet az idegenforgalmiadó-bevétel, és olyan, ügyfélkapcsolat-menedzsmentre szolgáló CRM-adatbázist hozhatnak létre, amelynek segítségével a meglévő ügyfélkört arra ösztönözhetik, hogy újra eljöjjön a városba. A szakember szerint a marketingköltségek úgy csökkenthetők, ha több figyelmet szánnak a régi vendégekre.
Az ügyvezető hozzátette: a kártyarendszer legnagyobb előnye Gyulán az lenne, hogy olyan közös termékplatform alapjául szolgálna, amely által a város a piaci verseny ellenére is kiemelkedne a többi település közül, és hosszú távon is meg tudná tartani a vendégkörét. Semsei Sándor hangsúlyozta: egy ilyen rendszer csak akkor tud működni, ha üzletileg minden szereplő számára előnyös.
A kártya 17 ingyenes szolgáltatásra adna jogosultságot. Gyulán úgynevezett kalapos modellt vezetnének be, vagyis az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások refinanszírozását a kártyakibocsátó szálláshelyek által beadott összegekből biztosítanák. A szálláshelyek ezt az összeget a vendégéjszakák minimálisan megemelt árából fizetnék ki.
A közgyűlésen leszögezték, a Gyulai Idegenforgalmi Egyesület nem akarja tagjait arra kötelezni, hogy emeljék a vendégéjszakák árát, ezért azok önként csatlakozhatnak a kártyarendszerhez.
